A magyar borászat számára 2027-ig jelentős, több mint 10,8 milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott ágazati támogatásai keretében. Ez a jelentős összeg a borászati üzemek technológiai fejlesztését célozza, elősegítve a gépek és modern technológiák beszerzését, melyek kulcsfontosságúak a minőség javítása és a hatékonyság növelése érdekében. A támogatási kérelmek benyújtására szűk határidővel, 2024. április 8-tól április 29-ig van lehetőség. A bejelentést Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tette meg a XXVIII. Kadarka Nemzetközi Nagydíj Borversenyen, Kiskőrösön.
A Támogatási Konstrukció Céljai és Feltételei
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi év számos kihívást tartogat, ugyanakkor jelentős lehetőségeket is teremt az ágazat, különösen a Kunsági Borvidék szőlészei és borászai számára. „Most jelennek meg azok a gépesítési és technológiai fejlesztéseket szolgáló támogatási konstrukciók, amelyek a borászok számára előrelépési lehetőséget jelentenek majd hatékonyságban és minőségben, a minél jobb borok készítésében.” - fogalmazott.
A rendelkezésre álló forrás felhasználható a szőlőfeldolgozáshoz és borkészítéshez kapcsolódó új gépek beszerzésére, ideértve a borászati termékek kiszerelését és az anyagmozgatást segítő eszközöket is. Emellett a támogatás kiterjed a borászati termékek forgalmazásához szükséges adatszolgáltatási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek teljesítését, valamint az ügyvitelt és vállalatirányítást szolgáló hardver- és szoftver beszerzésére, fejlesztésére is.
A Magyar Államkincstár által elektronikusan fogadott támogatási kérelmek benyújtási határideje szigorú, április 29. A rendelet szerint őstermelők és kis- és középvállalkozások (kkv) esetében a beruházási eszköz nettó vételárának 50 százaléka igényelhető vissza nem térítendő támogatásként. Budapesti működési hely esetén ez az arány 40 százalékra csökken. Egy kedvezményezett legfeljebb 100 millió forint támogatásban részesülhet a kifizetési kérelemre vonatkozó benyújtási időszakonként. A kifizetési kérelmeket a támogatási kérelem benyújtását követő két pénzügyi évben, tárgyév november 15. és december 21. között lehet elektronikusan benyújtani.
A Közös Agrárpolitika és a Borágazat Támogatásai
Feldman Zsolt előadásában részletesen bemutatta a Közös Agrárpolitika I. és II. pillérének szőlő- és borágazati támogatásait. Kiemelte, hogy az agrártárca kiemelten kezeli a fogyasztók szélesebb körű elérését lehetővé tevő alkoholcsökkentett vagy alkoholmentes borászati termékek előállítását és a környezeti fenntarthatóságot erősítő innovációs törekvések ösztönzését. Erre a célra 2027-ig 1,5 millió euró keretösszegű konstrukciót dolgoznak ki 2024. második negyedévére. Továbbá, szintén a második negyedévben meghirdetésre kerülnek a borászok promóciós projektjeit támogató konstrukciók, amelyekre 6 millió euró áll rendelkezésre.
Megjegyezte, hogy felértékelődtek a szőlőtermelőknél a különböző környezeti kompenzációs területalapú támogatások. A támogatott tevékenységekhez kapcsolódóan az Annex I. előírásai, illetve az érintett tevékenységek kizárólagos Annex I. besorolása is fontos szempont. A támogatási kérelmek elbírálása standard kiválasztási eljárásrendben, szakaszos elbírálás alapján történik a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet alapján. A korábbi időszakban, 2016. szeptember 12-től 2018. szeptember 11-ig is voltak hasonló pályázati lehetőségek, melyek meghatározott időszakokban voltak elérhetők, mint például 2016. november 11., 2017. február 10., 2017. május 12., 2017. augusztus 11., 2017. november 10., 2018. február 9., 2018. május 11. és 2018. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 200 millió Ft volt. A projekt nem elszámolható költségei közé tartoznak a támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, nem elszámolható költségek, vagy a nem támogatható tevékenységek költségei. Amennyiben a projekt olyan támogatható tevékenységet is tartalmaz, amelyet nem a támogatási kérelem részeként, hanem azon kívüli forrásból kívánnak megvalósítani, azt egyértelműen elkülönítve kell bemutatni.
További Támogatási Lehetőségek és Jogi Háttér
A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 2016-ban is számos támogatási lehetőség állt az ágazat szereplői rendelkezésére. Ezek közé tartozott a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása az oltalom alatt álló eredet-megjelölésű, illetve földrajzi jelzésű borok esetében, melynek 8 milliárd forintos keretéhez főleg szőlőtermelők férhettek hozzá. A VP-támogatások kiemelkedő eleme volt a közvetlen értékesítés közös megszervezésére fordítandó 3,84 milliárd forintos keret, amelyre 2016 augusztusától fogadták a pályázatokat. Egy hároméves projektre jutó támogatás 300 ezer euró lehetett.
Szintén jelentős lehetőséget kínáltak a borturizmus fejlesztését célzó diverzifikációs termelést támogató, 35,9 milliárd forintos pályázati lehetőségek, illetve a szőlőtermelők számára az öntözésfejlesztést és meliorációt elősegítő 49,5 milliárd forintos kiírások, amelyek 2016 májusában, illetve áprilisában jelentek meg.
Feldman Zsolt jelezte, hogy túligénylés tapasztalható az agrárkörnyezet-gazdálkodási, valamint az ökológiai gazdálkodásra való áttérés támogatására. Bejelentette továbbá, hogy meghosszabbítják annak a kamat- és költségmentes hitelnek az igénylési határidejét, amelyet azok a gazdák kaphatnak, akiknek települését korábban jégkár érte. Ezenfelül 161 településsel bővítik az érintett települések listáját. A termelőknek március 31-ig volt lehetőségük élni ezzel a lehetőséggel.
A helyettes államtitkár kitért a globális bortermelésre is, megjegyezve, hogy 2015-ben világszerte két százalékkal nőtt a bortermelés. A magyar borimport jelentősen csökkent az elmúlt években: a 2011-es 789 ezer hektoliterről 2014-re 454 ezer hektoliterre, míg 2015. novemberig tartó időszakára 264 ezer hektoliterre esett vissza.
A támogatási programok jogi hátterét számos kormányrendelet és törvény biztosítja, többek között a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény, a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény, valamint a környezetvédelmi és építészeti előírásokat szabályozó rendeletek, mint például a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról, vagy a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőiről. Ezen jogszabályok biztosítják a támogatások átláthatóságát és a szabályszerű felhasználást, hozzájárulva a magyar borágazat fenntartható fejlődéséhez.
tags: #videkfejlesztesi #program #boraszat