Az emberi élet tele van meglepetésekkel, váratlan eseményekkel és olyan történetekkel, amelyek képesek megragadni a képzeletünket. A gazdagság, a hírnév, a tudomány és a sport világában is számos olyan figura tűnt fel, akiknek élete regénybe illő kaland volt. Ebben a cikkben olyan személyiségeket és eseményeket mutatunk be, amelyek betekintést nyújtanak az emberi ambíciók, a kivételes tehetség és a néha egészen szürreális valóság világába.
A kék bőrű család rejtélye és a sakk eredete
Az amerikai Közép-nyugaton, az Appalache-hegység eldugott vidékén élt egy család, akiket egy különös átok sújtott: kék volt a bőrük. Bár senki sem tudja, miért kellett így élniük, amikor nagy ritkán emberek közé merészkedtek, mindenki rettegett tőlük. Ez a történet, bár bizarrnak tűnhet, rávilágít arra, hogy a múltban mennyi megmagyarázhatatlan jelenség és társadalmi előítélet létezett.
Ezzel szemben, a sakk, egy ma már világszerte ismert és kedvelt stratégiai játék, Indiából származik, mintegy 1500 évvel ezelőtt. Eredeti neve "chaturanga" volt, ami szanszkritül nagyjából annyit tesz: négy hadosztály. Ez a név a korabeli hadseregek négy fő hadnemére utalt, és a játék maga is egy csata szimulációja volt a táblán. Az egyes bábuk is ezeket testesítették meg: a gyalogok a gyalogságot, a huszár a lovasságot, a futó és a bástya pedig a harci elefántokat és szekereket. A játék az 1200-as években jutott el Európába, szabályai szájhagyomány útján terjedtek, és többféle verzió is létezett belőlük. Egy jelentős különbség volt a mai állapothoz képest: a királynő, amely ma a legerősebb bábunak számít, egészen az 1400-as évek végéig a leggyengébbek egyike volt, nagyjából a paraszttal egyenértékű. Eredetileg nem is királynő volt, hanem a királyt segítő hadvezér, amit a magyar sakkszótár is vezérként említ a mai napig, és átlósan, egyetlen mezőt léphetett.
A gyomorrák és a Helicobacter pylori: Egy ausztrál orvospár forradalma
Ronda és fájdalmas betegség a fekély és a gyomorrák, amit több mint egy évszázadon át teljesen félreismert a tudomány. Aztán jött az ausztrál orvospáros, Barry Marshall és Robin Warren, akik megtalálták a betegség okát és a gyógymódját. A bizonyításhoz emberen kellett elvégezni a kísérleteket, mert a H. pylori csak főemlősöket fertőz, és egyetlen etikus lehetőség kínálkozott: Marshallnak önmagát kellett megfertőznie. Ez a bátor és úttörő lépés forradalmasította az orvostudományt, és milliók életét mentette meg.
A kokainos bor és a titkok világa: Vin Mariani és a kémek
A kokain története egészen 1855-ig nyúlik vissza, amikor egy német vegyész, Friedrich Gaedcke először izolálta a hatóanyagot, amit benzoil-ekgonin metilészternek neveztek. Négy évvel később egy olasz kollégája, Paolo Mantegazza tanulmányt publikált az anyag potenciális élettani hatásairól. Hamar kiderült, hogy a kokain már kis mennyiségben is remek fájdalomcsillapító, fokozza az éberséget, a teherbíró képességet, és megszünteti az éhséget, fáradtságot. A leghíresebb és legnépszerűbb ilyen termék a Vin Mariani néven forgalmazott kokainos bor volt. Egy francia vegyész, Angelo Mariani találta ki 1863-ban, és nevezte el szerényen saját magáról. Az ital receptje roppant egyszerű volt: 60 gramm darált kokalevelet áztatott egy liter bordeaux-i borban 10 órán keresztül, majd leszűrte. Az eredmény egy 10-15%-os alkoholtartalmú, literenként kb. 200 milligramm kokaint tartalmazó ital lett.
A titkosszolgálatok világa is tele van izgalmas és néha egészen hihetetlen történetekkel. A második világháború talán legsikeresebb kémje, Juan Pujol Garcia, aki sorsfordító eseményekhez járult hozzá, vagy éppen a Harmadik Birodalom legbénább ügynöke, akinek teljesítményét egy Austin Powers-folytatásból is kifütyülnék. 1942. november 9-én egy átlagos öltözetű, harmincas évei végén járó úr érkezett egy Kanada keleti partjánál található kisvárosba, a Quebec járásbeli New Carlisle-ba. A Carlisle Hotelbe tért be, ahol William Branton néven mutatkozott be, és rádiókkal kereskedő üzletembernek mondta magát.
A Királytigris és az űrhajósok: Technológia és emberi hatások
A második világháború leghíresebb és legerősebb harckocsija a németek Panzerkampfwagen VI Ausf. B Tiger II-je volt, ismertebb nevén a Királytigris. 60 tonnás súlyával, erős páncélzatával és olyan brutális fegyverzetével, amely 2,5 kilométerről képes volt megsemmisíteni az ellenséges tankok bármelyikét, nem csoda, hogy rettegték még a nevét is a szövetségesek oldalán. Szerencsére a gyártása csak 1944-ben indult be, és összesen alig 500 darabot tudtak belőle a frontra küldeni, többek között azért, mert a gyárat, ahol készültek, 1944 őszén sikerült lebombázni.
Az űrhajósok világa is tele van érdekességekkel. Bár rengeteg különleges képességre van szükség ahhoz, hogy valaki az űrbe mehessen, és sok képességük emberfelettinek tűnik, mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének emberek. Innen, a 21. századból visszanézve furcsának tűnhet, hogy pár száz éve milyen kreatív trükköket találtak ki az emberek arra, hogy biztosan a mennyországba jussanak a haláluk után - mintha azt gondolták volna, hogy az Úr mindenható ugyan, de annyira azért mégsem figyel oda mindenre, és érdemes kiskapukat keresni a szabályokon.
A sebességrekordok és a matematikai ismeretlenek
A technika- és tudománytörténet egyik legnépszerűbb lapja a különféle teljesítmény-rekordokat számon tartó listák. Ilyenek a különböző szempontok alapján kategorizált sebességrekordok, amelyek összevetésével, rangsorolásával remekül el lehet bíbelődni, miközben a mögöttük lévő műszaki-mérnöki teljesítményt csodálja az ember. A sebességrekord listák alfája és omegája természetesen az ember alkotta tárgyak, eszközök összesített listája, amin olyan nevezetes járművek szerepelnek, mint például az Apollo-10 parancsnoki modulja, ami a Földre való visszatéréskor a hangsebesség 32-szeresével, 39 897 km/órás sebességgel száguldott fedélzetén Thomas Stafford, John W. Young és Eugene Cernan űrhajósokkal, vagy a New Horizons űrszonda, ami 58 536 km/órás sebességgel hagyta el a Földet 2006 januárjában.
Miért pont az X jelöli az ismeretlent? A különböző algebrafeladatoknál gyakran visszatérő feladvány, hogy találjuk ki egy ismeretlen értékét; ezekben az ismeretlent általában X-szel szokták jelölni. Az X egyébként is egy titokzatosságot sejtető karakter. X-szel jelölik a térképen a kincs helyét, az angolban X-ray-nek fordítják a röntgensugarat, és ne feledkezzünk meg az X-Menről se. Terry Moore egy 2012. márciusi TedX előadásban fejtette ki, hogy honnan származik a matematikában, algebrában használatos X, miképp vált az ismeretlen mennyiség ma ismeretes jelévé.
A londoni Temze és a muslicák mámorvilága
London a 19. század első felében egészen elképesztő fejlődésen és növekedésen ment keresztül. Az 1801-es népszámlálás még éppen csak egymillió lakost mutatott, az 1851-es pedig már 2,6 milliót. A város csatornahálózata azonban nem fejlődött olyan ütemben, mint a lakossága, és egyébként sem volt túl kifinomult: mindent, amit a városiak lehúztak a vécén, egyenesen a Temzébe továbbítottak. Igen, az angol vécét akkor már bőven ismerték, és éppen Londonban terjedt el legjobban - éppen ez volt a baj, hogy hirtelen milliók végterméke került a kerti budi pöcegödre helyett a város folyójába. Plusz a gyárak szennyvize, a vágóhidak hulladéka, és hasonlók. A Temze vize zavaros, alig-alig áttetsző, barnás trutyivá változott.
A muslica (Drosophilidae) élete nem túl hosszú, nagyjából 30 napig tart. Ennyi idő alatt a muslicák legfeljebb egy rothadó gyümölcs-szezont tehetnek bosszantóbbá, ha túlszaporodnak. De azt a 30 napot ki is használják; gátlások nélkül párzanak és zabálnak a hullott gyümölcsökben és -ből. A muslicák, hasonlóan az emberhez, ismerik a mámort. A hullott, erjedt gyümölcstől be lehet rúgni, és a muslicák be is tudnak. Igaz, ez nem a fejlettségük jele, hanem annak az indikátora, hogy az alkoholmámorhoz nem kell ész.
Az "Életrevalók" és a milliomosok világa
Az "Életrevalók" című film, amely 1976-ban hódította meg a világot, Omar Sy és François Cluzet kettősének, azaz egy simlis külvárosi sráccal összebarátkozó, kerekesszékbe kényszerült milliomos életigenlő története. A film alapjául szolgáló valós történet Philippe Pozzo di Borgo és Abdel Sellou életét dolgozza fel. A két rendező, Olivier Nakache és Eric Toledano nem faji vagy politikai okok miatt változtatták meg a nemzetiségét és a bőrszínét a filmben, hanem azért, mert mindenképpen Omar Syvel akartak dolgozni. A film elképesztő sikere után nem volt kérdés, hogy készül-e belőle amerikai remake. Az "Életrevalók"-at nemcsak Hollywoodban dolgozták fel, hanem Bollywoodban is (egészen pontosan Tollywoodban, mivel az Oopiri című 2016-os film nem hindi, hanem telugu nyelven készült), valamint Argentínában és más országokban is.
J. Paul Getty: Az olajmágnás, a műgyűjtő és a váltságdíj drámája
Jean Paul Getty, aki 1892. december 15-én született Minneapolisban, és 1976. június 6-án hunyt el, az egyik leggazdagabb ember volt a világon. Apja, George Getty, szintén olajmágnás volt, és már fiatalon bekapcsolódott a kőolajkitermelésbe. Getty Oil mellett további 200 vállalkozásban szerzett ellenőrző részesedést, vagyona rohamosan gyarapodott. 1957-ben a Fortune magazin szerint ő volt a leggazdagabb élő amerikai, 1966-ban a Guinness Rekordok Könyve a világ leggazdagabb emberének nyilvánította 1,2 milliárd dolláros vagyonnal.
Magánéletében különc szokásairól volt ismert, ötször nősült és vált el, négy feleségétől öt fia született. Csodálta Angliát, ezért az 1950-es években elhagyta az Egyesült Államokat, és az angliai Sutton Palace melletti Guilfordban, egy 16. századi Tudor-birtokon telepedett le.
- június 10-én Rómában elrabolták Getty unokáját, a 16 éves John Paul Getty III-at, és 17 milliós váltságdíjat követeltek érte. Az volt a család gyanúja, ez csak egy trükkje a lázadó tinédzsernek, hogy pénzhez jusson, ezért elutasították a követelést. Az olasz posta sztrájkja miatt csak novemberben érkezett egy boríték egy napilaphoz egy hajtinccsel és egy emberi füllel egy 3,2 milliós váltságdíjról. A váltságdíj kifizetése után pár nappal később kiszabadult a fiú, és felhívta telefonon nagyapját, hogy megköszönje neki a közreműködést, de az nem állt szóba vele.
Getty lelkes műgyűjtőként reneszánsz és barokk festményeket, szobrokat, grafikákat és francia bútorokat gyűjtött. 1953-ban létrehozta a J. Paul Getty Múzeumot és kutatóközpontot malibui házában. 1976-ban, Getty halálakor 661 millió dollárt hagyott a múzeumra, amely ezzel a világ leggazdagabb gyűjteménye lett.
James Hunt: A Forma-1 fenegyereke és a rock'n'roll életérzés
James Hunt, a Forma-1 egykori világbajnoka, a szex, a drog és a pia megtestesítője volt a sportág legendáriumában. Szakadt farmerében, mezítláb sétálgatva a bokszutcában ő testesítette meg a rock'n'roll életérzést, egy olyan korszak nosztalgikus mementójaként, amikor a sporton még nem uralkodott el a végletes politikai korrektség, és a versenyzőket hagyták közveszélyesen öntörvényűvé válni.
A regényes életű Hunt azok közé tartozik, akik magánemberként alighanem érdekesebbek, mint versenyzőként. Természetesen a sportolói pályafutása miatt sem volt oka szégyenkezni, hiszen világbajnok lett, mégpedig a Forma-1 történetének legdrámaibb párharcai egyikének részeseként, de botrányos megnyilvánulásaival még nagyobb feltűnést keltett, mint azzal, hogy legyőzte a balesetéből visszatérő Niki Laudát.
Hunt figurája kiváló esettanulmányt szolgáltatna a freudista pszichológusok számára. Sokgyermekes, szigorú viktoriánus értékrendet követő családban nőtt fel, gyerekkorában lenyűgözték az állatok, különösen a madarak, eredetileg orvosnak készült, végül azonban szakított a konvenciális álmokkal, és a lázadó playboy ünnepelt archetípusa lett. Nem volt hajlandó szponzori feliratokkal teleaggatott pólót viselni, és a hivatalos rendezvényeken, az öltönyös-nyakkendős nagykutyák előtt is gyakran mezítláb, jellegzetes farmerjében jelent meg. Híres volt arról, hogy a versenyek rajtja előtt kábítószert fogyasztott, s bár kétszer nősült, sőt háromszor akart, állítólag több mint ötezer nővel keveredett intim viszonyba.
Az 1976-os szezon döntője talán az összes korábbinál drámaibban alakult. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy filmbe illően, de ezzel nem mondanánk túl nagyot, mert a Lauda és Hunt párharcát feldolgozó, egész estét mozi "Rush" (azaz Hajsza a győzelemért) címmel éppen az idén készült el. A kis híján halálos balesetéből visszatérő, elcsúfított arcú Lauda és a kicsapongásairól ismert Hunt összecsapása azoknak is megmozgatta a fantáziáját, akik egyébként nem követték szorosan figyelemmel a Forma-1-et, és azóta is több generáció számára jelentett inspirációt. Különösen, hogy "az ellentétek vonzzák egymást" közhely igazolásaként ők ketten barátok voltak, amióta a pályafutásuk elején együtt béreltek egy kis lakást Londonban. Lauda "jó cimborának" nevezte Huntot, és nagyra tartotta veleszületett gyorsaságát, Hunt pedig tisztelte Laudát hűvösen analitikus hozzáállásáért és hajthatatlanságáért.
James Hunt: Clash Of The Titans - Lauda Vs Hunt
James Hunt 45 éves volt, amikor húsz évvel ezelőtt, 1993-ban hirtelen szívinfarktust kapott, s így Denny Hulme után csak a második Forma-1-es világbajnok lett, aki természetes halállal távozott az élők sorából. Bár régóta anyagi gondokkal küszködött, akkor éppen boldognak érezhette magát; egy telefonbeszélgetés során alig egy nappal kérte meg nála tizennyolc évvel fiatalabb barátnője, Helen Dyson kezét.
A tudomány és a mítoszok határán: Az emberi test és a tudatalatti
Az emberi test és annak működése mindig is foglalkoztatta az embereket. Az orvosi kannibalizmus abban az ősi elgondolásban gyökerezik, hogy a misztikus életenergia, ami minden élőlény sajátja, a test (főleg a vér) elfogyasztásával átvehető, egy ideig még egy halott testéből is. Ilyesmiben hittek a kannibál törzsek, de például a római gladiátorok között is szokás volt a megölt ellenfél véréből inni, hogy az ereje átszálljon a győztes harcosba.
A 21. századból visszanézve furcsának tűnik, hogy pár száz éve milyen kreatív trükköket találtak ki az emberek arra, hogy biztosan a mennyországba jussanak a haláluk után - mintha azt gondolták volna, hogy az Úr mindenható ugyan, de annyira azért mégsem figyel oda mindenre, és érdemes kiskapukat keresni a szabályokon.
A kutya vagy a macska az okosabb?
A közismert vicc szerint egy kutya intelligenciája egy 4 éves gyerekének felel meg (istenként tekint arra, aki kaját ad neki, és rettenetesen tud örülni a legkisebb dolgoknak is), míg egy macskáé egy megkeseredett 40 éves emberének (magasról tesz az egész világra, mindenkit utál, és csak a saját kényelme érdekli). A kérdés azonban a viccen túl is ott lóg a levegőben a macska- és kutyatartók között, mióta világ a világ: melyik házikedvenc az okosabb? A kutya, amit egészen bonyolult feladatok elvégzésére be lehet idomítani? Az amerikai Vanderbilt egyetem tudósai egy nagyobb szabású kutatás keretében (ami egyébként úgy általában az állati intelligenciát, és agyfelépítést vizsgálta) adtak választ néhány éve a kérdésre. A kutya az okosabb.
A sebesség és a távolságok leküzdése: Jules Verne és a valóság
Jules Verne egyik leghíresebb regénye a "80 nap alatt a Föld körül", annak ellenére, hogy az íróra jellemző futurisztikus, korabeli sci-fi ötletek teljesen hiányoznak belőle, a kalandregényt ehelyett gyakorlatilag egy brit világbirodalmi portré színesíti. A könyv 1873-ban jelent meg, és rögtön minden olvasójában felpiszkálta a kérdést: vajon a valóságban is körbe lehet utazni a Földet 80 nap alatt? Mindez papíron egészen reálisnak tűnt. 1869-70-ben készült el az amerikai keleti és nyugati partot összekötő vasútvonal, nyitották meg a Szuezi-csatornát, és ért össze egyetlen hosszú útvonallá az Indiát átszelő vasút. A gyakorlatban 16 éven át senkinek nem akaródzott Phileas Fogg után csinálni a nagy kalandot, annak ellenére, hogy a regényhős brit arisztokrata az úton megtalálja az igaz barátságot, szerelmet, és még a dátumválasztó vonalat is.
A színlátás csodái és a kaszinók titkai
Egy átlagos ember körülbelül egymillió színt tud megkülönböztetni egymástól, mert három csatorna segíti a színlátását. A szemünk trikromát, vagyis háromféle csap érzékeli a kék, zöld és piros színeket. Az állatvilágban azonban gyakori a tetrakromát szem, a legtöbb madárnak és néhány hüllőnek, rovarnak ilyen szeme van.
Miért tiltották ki a fizikusokat Las Vegasból? Hollywoodi filmekben kedvelt motívum, hogy zseniális tudósok úgy kamatoztatják a tudásukat, hogy matematikával győzik le a szerencsejátékokat és fosztják ki a kaszinót. Hasonló sztorik a valóságban is megtörténtek néhányszor, bár jellemzően inkább különféle lottóvariációkkal, mint kaszinókban. Egy olyan alkalom volt, amikor több ezer tudós szállt meg egy Las Vegas-i kaszinót, ami minden idők legrosszabb heti bevételét volt kénytelen elkönyvelni.
A vadászat múltja és jelene: Sportból létfenntartás
A vadászatot ma már nagyrészt sportból űzik azok, akik élvezetet lelnek egy állat megölésében, de persze nem mindig volt ez így: minél régebbre megyünk vissza az időben, annál inkább az élelemszerzés motiválta azt, hogy tetszőleges szerszámmal lepuffantsunk egy állatot. Ennek megfelelően az ehhez használt fegyverek is egyre pontosabbak és hatékonyabbak lettek. Nem egyszer írtunk már olyan, mára megszelídült történetekről és hagyományokról, amelyek valójában a pár száz évvel ezelőtti idők brutalitásáról tanúskodnak. Csipkerózsikát például nem megcsókolta a herceg, hanem megerőszakolta, Piroskával pedig a farkas megetette a saját nagymamáját és hasonlóak.
A memória és a tudattalan: Az ismeretlen X és a tudósok dilemmái
Miért pont az X jelöli az ismeretlent? A különböző algebrafeladatoknál gyakran visszatérő feladvány, hogy találjuk ki egy ismeretlen értékét; ezekben az ismeretlent általában X-szel szokták jelölni. Az X egyébként is egy titokzatosságot sejtető karakter. X-szel jelölik a térképen a kincs helyét, az angolban X-ray-nek fordítják a röntgensugarat, és ne feledkezzünk meg az X-Menről se. Jó ideje kering egy rövid, de annál érdekesebb videó az interneten, amin egy bizonyos Terry Moore egy 2012. márciusi TedX előadásban kifejti, hogy honnan származik a matematikában, algebrában használatos X, miképp vált az ismeretlen mennyiség ma ismeretes jelévé.
A CIA és az atomprogramok világa is tele van titkokkal. 2006-ban kiszivárgott, hogy a CIA néhány évvel korábban egy dezertált orosz atomtudóssal direkt hibás atombombatervet akart eljuttatni Iránnak, hogy ezzel hátráltassa az atomprogramjukat, de a tudós kiszúrta a hibákat, így lehet, hogy a művelet még segített is az irániaknak. A CIA szerint minden így volt kitalálva, és éppen a szivárogtatás hiúsította meg az akciót. De egyáltalán igaza volt-e a CIA-nak abban, hogy Irán atomfegyvert akart gyártani? És mi van, ha nem is az szivárogtatott, akit lecsuktak érte? James Risen hosszú éveken át foglalkozott az amerikai hírszerző szolgálatok szennyesének kiteregetésével. Még a New York Times újságírójaként 2006-ban - hét évvel Edward Snowden színre lépése előtt - Pulitzer-díjat nyert az NSA egy kiterjedt megfigyelési programját feltáró munkájáért.
A tragikus sorsok és a tudományos elkötelezettség: Rodney Marks és Jamagucsi Keiko
- május 11-én Rodney Marks, 32 éves ausztrál asztrofizikus munka közben váratlanul rosszul lett. Felszökött a láza, egyre erősebb szédülésről és gyomorfájdalomról panaszkodott. Az orvos próbált segíteni, de mindhiába: Marks 36 óra múlva halott volt. Marks a Déli-sarkon levő Scott-Amundsen nemzetközi kutatóbázis lakója volt. Nem volt számára ismeretlen az antarktiszi elszigeteltség: 1988-89-ben egy telet már átvészelt az állomáson. A fiatal fizikusnak Tourette-szindrómája volt, és korábban akadtak drog- és alkoholproblémái is, de 2000-re úgy tűnt, hogy egyenesbe jött az élete. Összejött egy Sonja Wolter nevű kutatónővel, akivel el is jegyezték egymást, és együtt utaztak az újabb déli-sarki kiküldetésre. Marks váratlan halála az egész állomás személyzetét sokkolta.
Jamagucsi Keiko kezdetben csak a hasmenés tüneteit észlelte magán, de néhány hét után az ujjai teljesen elzsibbadtak. A zsibbadás átkúszott a végtagjaiba, majd a csípőjébe, végül a látása is cserbenhagyta. Mindez 1967 elején történt. 1968 végére Jamagucsi, noha csak 22 éves volt, megvakult és deréktől lefelé megbénult. Ez a tragikus eset rávilágít a tudományos kutatások kockázataira és a mindennapi életben rejlő veszélyekre.
A politikai ikonok és a média szerepe: Margaret Thatcher és a "Vaslady"
Az egykori konzervatív brit vezető Margaret Thatcher életében Vaslady néven volt ismert az ellentmondást nem tűrő határozottsága miatt. 87 éves korában bekövetkezett halálát viszont arra akarták kihasználni a politikai ellenfelei, hogy az emberek inkább vasorrú bábaként emlékezzenek rá. Ennek a politikai trollkodásnak tényleg ára volt, hiszen csak tényleges vásárlásokkal lehetett elérni, hogy "A boszorkány halott". Ez a történet jól illusztrálja, hogyan próbálja meg a média és a politikai ellenfelek befolyásolni a közvéleményt és a történelmi emlékezetet.
A kreativitás és a túlélés művészete: A faxlore és a bűnözők világa
A "faxlore" egy szóösszevonás, a fax és a folklore keveréke; ahogy a név is mutatja, ez egyfajta népköltészetet takar, vicces, humoros tartalmakkal, karikatúrákkal, grafikákkal és nyomdafestéket nem tűrő szövegekkel. Ez a jelenség jól mutatja, hogyan alakul át és terjed a humor és a kultúra a modern technológia segítségével.
A bűnözők világa is tele van izgalmas és néha egészen szürreális történetekkel. Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője, aki sokkal inkább becsvágyból, mintsem pénzügyi rászorultságból követett el egy majdnem tökéletesen sikerült, milliomos bankrablást. Vagy éppen az argentin Marcos Carnevale által rendezett "Inseparables" (Elválaszthatatlanok) című film, amelyben A nagy pénzrablásból ismert Rodrigo De la Serna volt a segítő, Oscar Martínez pedig a tolókocsiba kényszerült milliárdos. Ezek a történetek rávilágítanak az emberi természet sötétebb oldalára, ugyanakkor a filmvásznon izgalmas és szórakoztató módon jelennek meg.
A viccesebbnél viccesebb történetek mellett a tudomány is tartogat érdekességeket. Sok bajt megelőzhetünk azzal, ha a gyermekeknek az egyéves koruk előtt egyáltalán nem adunk mézet. Fáj a feje? Egyen embert! Régen minden jobb volt. Nem volt gyógyszerlobbi, mindenféle szintetikus anyagokból összekutyult, kemikáliákkal teletömött gyógyszerek, csak természetes és szelíd gyógymódok, meg őseink sok ezer éves bölcsessége. Ugye? Hát akkor ennek a szép gondoldatnak a jegyében hadd mutassuk be a 16-17. századi orvosi gyakorlatot, amelynek egyik érdekes ága volt az orvosi kannibalizmus.