Az alábbi szöveg a válogatott mondatokból épül fel, hogy bemutassa a magyar miniszterelnök Moszkvába és más helyszínekre vezető útját, Putyinnal való kapcsolatait és ezek geopolitikai összefüggéseit.
Korai kapcsolatok és szoros személyes találkozók
Az 2010-es év környékén kezdődött a két ország közti személyes kapcsolatok kiépítése, és a találkozók többsége Moszkvában zajlott, kisebb része Budapesten.
A 2010. novemberi találkozón Putyin a tárgyalás közben odahívta magához a minisztereit, és pattogtatta őket; Putyin gyakran át adta a szót az embereinek, és néha kemény stílusban beszélt velük.
A tárgyalás után nem volt közös sajtótájékoztató, csak a két miniszterelnök szóvivői adtak ki rövid nyilatkozatokat.
Az 2010-es találkozó során a magyarok számára nyilvánvaló volt, hogy az oroszok inkább nyomásgyakorlást alkalmaztak a túlerővel.
Az ilyen találkozókon a magyar küldöttség tagjai közül többen is jelen voltak, de a döntéshozatal elsősorban a vezetők között zajlott.
Kezdeti egyeztetések és a Déli Áramlat
A moszkvai melletti tárgyalások lezárása után Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy hosszú távú orosz-magyar baráti együttműködésben gondolkodunk, amelynek keretében vállaljuk a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatos kötelezettségeinket.
2014. január - A Déli Áramlat gázvezeték ügyében Magyarország elkötelezett, és a szerződésben vállalt kötelezettségeinket teljesíteni fogjuk.
2010. november - A költségvetésben azonban nem volt forrás egy ekkora, több százmilliárd forintos ügyletre, ezért Bajnaiék ezt csak parlamenti jóváhagyással léphették volna meg.
Paks és a Mol ügye
A Mol-ügy kapcsán az oroszok és a magyar állami szervek közötti viták 2010 környékén kerültek előtérbe, és a Molrészvények ügyét később több lépésben vitatták újra.
A Szurgutnyeftyegaz 2009-ben szerezte meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az OMV-től, és az orosz fél miatt több tárgyalás és feszült összehozás történt a magyar gazdasági körökkel.
A Mol részvények megvásárlása Orbán számára lehetővé tette, hogy erősítse hazai politikai pozícióját és ellensúlyozza Simicska Lajos befolyását is a Fideszen belül.
Az orbitális viták során Simicska heves ellenállást tanúsított, de Orbán végül úgy döntött, hogy a Mol-részvények visszavásárlása szükséges a közvetlen gazdasági befolyás megőrzéséhez.
Szimbolikus gesztusok és a nyugati kapcsolatok
A Putyin-Orbán találkozók mellett 2013-2014 és későbbi időszakokban is szoros volt a tartalmi együttműködés: Paksi Atomerőmű felújítása és a közös energetikai projektek kiemelten fontosak voltak.
2013. január - a paksi blokkok felújítása fontos elem volt, és az orosz technológiával épült atomerőmű továbbfejlesztése is előtérbe került.
2014. Magyarország teljesíti a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésére vonatkozó kötelezettségeit Novo-Ogarjovóban folytatott megbeszélések után.
Jelentős 2010-es évek és a bel- és nemzetközi környezet
Az 2011-es MET-ügy és az orosz részvények körüli forrongás jelzi, hogy a magyar állam és az orosz cégek közötti kapcsolatok mélyebben átszőtté váltak.
A MET-ügy lényege, hogy a magyar állam bővítette a nyugatról behozható gáz mennyiségét és a MET-nek adta lehetőséget hatalmas haszon megszerzésére, ami sokszor összefüggött orosz részvényekkel vagy befolyással.
Az 2010-es évektől kezdve a bel- és külpolitikát is befolyásoló gazdasági és energetikai témák összefonódtak, és Orbán harcát a belső politikai ellenfelek ellen is háttérként a keleti kapcsolatok támogatásával igazolta.
2020-as évek és a nemzetközi visszhang
2022-ben Oroszország ukrajnai agressziója új keretet adott a bizonytalan geopolitikai játszmáknak, és Orbánnak ki kellett mondania, hogy elítéli az orosz katonai támadást, támogatja Ukrajna szuverenitását, és szankciókat is mérlegel az agresszorra.
Putyin és Orbán decembertől 2022-ig több alkalommal találkozott, és a megbeszélések során felmerültek gazdasági és energetikai kérdések, például az olaj- és földgázszállítás, a Paksi Atomerőmű és a hosszú távú gázszállítás kérdései.
Az orosz sajtó egyes beszámolói szerint a Putyin-Orbán találkozók mögött politikai üzenetek és a keleti nyitás jövőképe állt, miközben a nyugati partnerek - Josep Borrell és Charles Michel - határozottan elhatárolódtak az ilyen személyes egyeztetésektől az EU nevében.
Záró gondolatok a dinamikus kapcsolatrendszerről
Az elmúlt évtizedekben a magyar-orosz viszony összetett és ellentmondásos volt: egyfelől kifejezett energiabiztonsági és gazdasági érdekeket szolgált, másfelől kihívást jelentett a nyugati szövetségek és az EU pozíciója felé fennálló elvárások betartása.
Az orosz titkosszolgálatok Magyarországon történő aktivitása és a gazdasági kapcsolatok mélyülése gyakran kerültek a közbeszéd középpontjába, és nem egyszer megosztó vitákat váltottak ki a politikai közösségekben.
