Több helyi és térségi pincészet kínálatai - fehér, vörös, rozé, könnyű és testes borok is szerepelnek.
Több borászat versenyez különböző borokkal, ezek minősítése (arany, ezüst, bronz) és a „Borhét bora” kiválasztása része a programnak.
Koncertek, néptánc, táncház, műsorok minden este; fellépnek hazai előadók, könnyűzenei, és népzenei formációk.
A Borhét minden nap délutántól (általában 12 órától) tart nyitva egészen késő estig - a színpadi programok gyakran este 23-24 óra körül zárulnak.
A Borhét egyik jellegzetessége, hogy a részt vevő boroknak előzetesen elismert minősítéssel kell rendelkezniük (borversenyeken díjazott tételek).
Balatoni nyár, naplemente, bor és könnyű ételek.
Az esemény egyszerre gasztronómiai és kulturális élmény.
A Balaton mint borrégió meglehetősen változatos képet mutat, hiszen, hogy mást ne mondjunk, az északi és déli part markánsan különbözik egymástól.
De ide tartozik Somló és a Zalai borvidék is, amelyek egyes részei még inkább különálló szigetet alkotnak.
A Balaton borrégió tehát hat borvidéket ölel fel: a déli parton a Balatonboglári borvidék húzódik végig meglehetősen egységes arculattal, az északin pedig megtaláljuk a Balatonfüred- Csopaki, a Balaton-felvidéki és a Badacsonyi borvidéket.
A már említett Zalai borvidék a tó nyugati csücskétől egészen a horvát-szlovén határig terjed, míg Somló a Balatontól mintegy 40 kilométerre északra, fő tömegében egy önálló tanúhegyként magasodik, teljesen más, különleges karaktert hordozva.
A régió a borfogyasztó fejében alapvetően fehérboros terület, de ez a kép lassan ugyan, de változik.
Egyfelől a Balatonboglári borvidék - adottságainak megfelelően - hagyományosan alkalmas akár komoly, érlelhető vörösborok előállítására is, az északi part, különösen Balatonfüred-Csopak pedig az utóbbi évtizedben kezdte újra felfedezni a kékfrankost.
Ennek ellenére, ha egyetlen, a régióra maximálisan jellemző fajtát kellene mondani, az természetesen az olaszrizling, amely a régió mind hat borvidékén nagyszerűen érzi magát.
Olyannyira szimbiotikus ez a szőlőfajta a régióval, hogy önálló márkát, a BalatonBort is épít rá a régió.
Az olaszrizling annyiban is telitalálat, hogy képes megmutatni a régió rendkívül heterogén termőhelyi különbségeit.
Míg a déli parton meleg, alapvetően löszös talajokon folyik a művelés, addig az északi parton a meszes, márgás hardvertől, a vörös permi homokkövön keresztül a többféle vulkanikus eredetű talajokig szinte minden megtalálható, és akkor még a rendkívül változatos klímazugokról még nem is beszéltünk.
A Badacsonyi Borvidék rendkívüli szépségű, ősi kultúrtáj, az ország egyik legszebb képkivágása, a mitikus, leghíresebb magyar termőtájak közé tartozik Tokaj és Somló mellett, és itt is igaz, hogy a múltban a borvidék fejlettebb volt, mint amilyen a jelenben.
A borvidék Veszprém megyében, a Balaton északi partján terül el, és abban, aki látta már valaha szép időben a borvidék kúpjait, azonnal megfogalmazódik a gondolat, hogy ez itten kérem a világ egyik legszebb borvidéke.
Balaton északi partján három borvidék osztozkodik. A Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki és a Balaton-felvidéki.
Az utóbbi csupán a kistestvére az első kettőnek, annak ellenére, hogy mindkettő erényeiből jutott neki, akár éghajlatilag, akár talajtanilag nézzük.
A Balatonboglári borvidék Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója, amely a következő évtizedekben további lehetőségek előtt áll.
Köszönhető ez nyilván elhelyezkedésének éppúgy, mint annak a ténynek, hogy borai azt a stílust képviselik, amelyet manapság a fogyasztó fokozottan igényel: remek gyümölcsösség mellett komoly beltartalom, jól iható szerkezet.
Ráadásul alkalmas a borvidék a termőhelyek részletes bemutatására is, az itt dolgozó borászatok a 21.
A Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton körül sorjázó régiók egyik legizgalmasabbja.
Ez az izgalom megnyilvánul klimatikus adottságaiban, remek, változatos talajszerkezetében, az itt dolgozó borászatokban, de legfőképp abban a fajtában, az olaszrizlingben, amely minden bizonnyal ezen a borvidéken nyújtja a legizgalmasabbat a világon.
A minőségi turizmus, a dűlős borok nagy száma, valamint a fehérborok reneszánsza pedig üzletileg is sikeressé teszi a régiót az alsó és felső szegmensben egyaránt.
Somló a borra termett még Magyarország elképesztően változatos, kiváló talajtani, klimatikus és kulturális adottságú borvidékei közt is mitikus, titokzatos és kimagasló csúcsnak számít, mely csak Tokaj miatt nem az első.
A borvidék kis területén is tudatosan építkezve dolgozik azon, hogy a világhírnév árnyékából végre a napra érjen végérvényesen.
A Zalai borvidék ismertségének növekedését a széttagoltsága nem igazán segíti elő.
Az egyik része szinte szomszédos a Balaton-felvidéki, bazalton termő szőlőkkel, a másik nagyobb részegység a Kis-Balaton nádasaira tekint, míg a harmadik terület borai a Mura mentén sokkal inkább emlékeztetnek a szlovén borok stílusára, semmint az előző két vidék boraira.
Ráadásul az ismert borászatok száma is csekély, csupán néhány bortermelő jelenti a fogyasztók szemében a zalai bort.
Az Olaszrizling közben csöndesen visszaszerezte a megérdemelt helyét a fejekben és a piacon is.
Nemcsak a közben három helyszínre kiterjedt csopaki rendezvényen fogynak el hetekkel előre a jegyek, nemcsak a legjobb éttermek borválasztékának lett nélkülözhetetlen szereplője, de a szakértők is tisztában vannak már vele, hogy a legsokoldalúbb, legmegbízhatóbb és a termőhelyi karaktert a legszebben megjelenítő nagy minőséget adó Kárpát medencei fajtánk is egyben.
De „Vörös Balaton”? 4-én, pénteken 12 Balaton-felvidéki termelő hozta el 2-2 kedvenc vörösét és vacsorázott együtt a Jásdi Borteraszon.
Köztük egészen kis területeken gazdálkodó, kevés tapasztalattal rendelkezők és több tíz hektáron kizárólag vörös borokat termelők.
Olyanok, akiknek vörösborairól csak kevés beavatott tud, és olyanok is, akiknek vörös különlegességei sok ezer forintért kerülnek a fogyasztókhoz a legdrágább éttermekben Budapesttől Párizsig.
A borok ugyanolyan változatosak voltak, mint a Balaton felvidék geológiája.
Bazalt, permi homokkő, ősi gejzírek alkotta talajok, Pannon tengeri üledékek és Triász kori mészkő.
A termőhelyi és fajtabeli változatosságon túl azonban felfedezhető volt valami, amit a termelők értéknek gondoltak: minden tétel hordozta a termőhely különlegességét és valamennyi szép savakkal és nagyszerű gyümölcsösséggel bírt.
Fel kellett figyelni arra, hogy ezeken a termőhelyeken nem lehet elkészíteni a nagy volumenben, egységes minőségben, könnyen elmagyarázható borokat.
A Balaton-felvidék a vörösborok esetében, ugyanúgy, mint az Olaszrizlingnél, az izgalmas borkalandozások területe.
A belépők jó előre elfogytak és a déltől megtelt a terasz.
A leszállt köd ugyan eltakarta a szőlőket, Paloznak és Csopak templomtornyait és a Balatont, de a hangulat így is emelkedett volt.
Jó borok fogytak és jó beszélgetések alakultak ki.
A kóstolót nem lehetett megunni.
Az aktuális évjárat kihívásainak megvitatása után ez is terítékre került az idei, immár nyolcadik Vörös Balaton sétáló kóstolót megelőző zártkörű, szakmai vacorán.
Bármennyire is izgalmas lenne ezt a témát boncolgatni, személy szerint csak a másnapi, nyitott rendezvényen vettem részt, ott viszont egyszerre két „kalapot” is viselve, a maroknyi megjelent borsajtó és a Petrányi Pince képviseletében.
Tavaly előtt a Covid miatt online, tavaly hibrid módon, szakmai találkozó és podcast-ek formájában került megrendezésre a Vörös Balaton, idén viszont a normális kerékvágásban, december 3-án szombaton, 13 balatoni pincészet részvételével tartották meg a sétáló kóstolót a Jásdi Borteraszon.
A rendezvényt Jásdi István és Jásdi Attila nyitották meg.
Akiben felmerülne a kérdés, hogy mi keresnivalójuk van egyáltalán a vörösboroknak a Balatonon, bizonyára „rossz rendezvényen jár”.
A filoxéra előtt jóval több kékszőlő volt a tó körül, mint napjainkban.
A „kis tetű” az ültetvények kb. 65%-át elpusztította, köztük olyan őshonos fajtákat is, mint például a tihanyi kék, amit ma Szentesi Józsefnél lehet megkóstolni.
Sok volt az északi parton a kékfrankos és a kadarka is.
Ez utóbbiból Csopakon is szép számmal termett, ma kb. 600 tőke maradt belőle a Jásdiék birtokán.
1891-ben a gróf Festetics Tasziló által rendelkezésre bocsátott földeken gróf Széchényi Imre kormánybiztos és felesége, Andrássy Mária támogatásával számos északi parti gazda kaphatott művelhető területet a somogyi partokon, a mai Balatonmáriafürdő közelében.
Aki tudta, hogy mibe ugrik fejest, igazi különlegességeket kóstolhatott.
Sajnos Légli Géza betegség miatt nem tudott személyesen részt venni, de boraival képviselte a déli partot.
A további 12 pincészet (mind északi-parti) borai épp olyan változatos képet festettek, mint termőhelyeik adottságai.
Kékfrankosból nem volt hiány: a teljesség igénye nélkül kóstolhattunk friss, gyümölcsös kékfrankost és összehasonlításképpen 5 éves „párját” a Guden Kisbirtoktól, tihanyi területről, bio élesztővel beoltott kékfrankost a St.
Az eseményre minden jegy elkelt, habár a kóstolón a férőhelyek száma limitált.
Ennek eredményeképpen kiállítóként ezen a rendezvényen volt alkalmam a legtartalmasabb beszélgetésre az egyébként többségében évek óta visszajáró közönségből álló látogatókkal.
Niche rendezvény lévén az „első bálozók” is felkészülten érkeztek és őszinte érdeklődéssel igyekeztek a „régi motorosok” között elvegyülni.
Szintén pozitív élmény volt a stabil és/vagy javuló minőség, amit a kóstolt boroknál tapasztaltam, melyek népszerűsítése számomra is fontos.
A kóstoló összképe alapján nem hiszem, hogy fájó hiányt keltett volna bárkiben is a szelfiző „borbarbik” távol maradása.
Ők így is, úgy is becsekkolnak a balatoni borteraszokról nyaranta, ami arra enged következtetni, hogy a borozás menő (vagy legalább sok lájkot „ér” a borospohár balatoni háttérrel az Instán).
Akkor ki a tényleges célcsoport?
Gyertek Csopakra borozni.
Lassan egy évtizede gyűlnek össze Csopakon vörösbort is termelő balatoni borászok, hogy az északi part vörösborainak ökológiai, piaci lehetőségeiről beszélgessenek, majd a szakmai tapasztalatcsere után boraikat a nagyközönségnek is megmutassák a Jásdi Borteraszon.
Körben a Balatonra néző dűlők: a Siralomvágó, a Lőczedomb és a Sáfránkert, ideális a környezet, miközben értő beszélgetést folytathattok zamatokról, a talajról, emberekről vagy technológiáról.
Ha a balatoni borokra gondolsz, akkor fehér vagy vörös borok jutnak először az eszedbe?
Bár a borrégióban a fehér fajták vannak többségben, a vörös szőlőfajták is jól érzik magukat a Balaton környékén.
Sőt, nagyon jó borok is készülnek, ezeket november 30-án 14-18 óra között egy sétáló kóstolón fel is fedezhetitek a csopaki Jásdi Borteraszon.
Kiállító borászatok: 2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Szent György-hegy, Figula Pincészet - Balatonfüred, Homola Pincészet - Paloznak, Jásdi Pince - Csopak, Káli Kövek - Köveskál, Kislaki Bormanufaktúra - Balatonboglár, Pálffy Pince - Köveskál, Petrányi Pincészet - Csopak, Szent Donát Borkúria - Csopak, Villa Gyetvai Borbirtok - Balatonfüred, Villa Tolnay - Csobánc, Zelna Borászat - Balatonfüred.
Jegyár: 14.000 Ft/fő, amely tartalmazza a sétáló kóstolón való részvételt, szódát, de az ételfogyasztást nem. A vörösborok mellé a veszprémi Gusto Delicat hoz majd finom falatokat, a rendezvény után a csopaki Pántlika Bisztró várja a vacsorázni vágyókat.
Jelentkezni ezen a linken tudtok!
Maradjatok több napig Csopakon.
A Jásdi Pince a 71-es és a 73-as útról is gyorsan elérhető, és akár bicajjal is jöhettek a rendezvényre.
Mi azt tanácsoljuk, gondoskodjatok sofőrről, aki nem kóstol bort vagy hagyjátok otthon vagy a szálláshelyeteken az autót, és vegyétek igénybe a Jocibusz szolgáltatásait.
Sofőrjei egyéni fuvarokra és csoportos körökre is rendelkezésre állnak a rendezvény alatt.
Ezen a számon hívhatjátok őket: +36705579770
Szállást a balatonfüredi Fürjes Villában is foglalhattok, ha nagyobb hotelre vágytok, a füredi egységek közül választhattok, ha pedig meghittebb szállást szeretnétek, akkor több egész évben nyitvatartó magánszállás is vár benneteket Csopakon is!
Miután felfedeztétek a csopaki szőlőhegyet, sétáljatok a füredi Tagore-sétányon, üljetek be egy koktélra, vacorára a környéken!
tags: #voros #balaton #borkostolo