Bevezetés a Tokaji Száraz Borok Intrikájába
Olyan bort ajánlunk ezúttal a kíváncsiak figyelmébe, amelyet a hétköznap nagyon elegáns, örömet szerző, egy szimpla estét fénybe borító boraként jellemezhetünk. A régi idők száraz szamorodnijai, melyek emlékezetesek lehetnek azoknak, akiknek évjárata már nem nevezhető primőrnek, ma már inkább „rubinvörös, (bizony már) testes, (ám) nagy potenciálú, szép tanninú” borokhoz hasonlíthatók Esterházy borbarát szavaival. Régen volt az a kenyérhéjbarna szamorodni, ordasabb változatban édes, intelligensebb opciója száraz, ami még anno is a nívós, így nehezebben érthető borok közé tartozott.
A Szamorodni Rejtélye: Több Mint Egy Átmeneti Ital
A szamorodni, mint ismeretes, lengyelül annyi, mint: ahogy termett. Ez azt jelenti, hogy a fürtöt szőröstül-bőröstül dolgozzák fel, pontosabban nem választják külön az ép szemeket az aszúsodottaktól. Logikailag így afféle átmeneti cuccot fogunk kapni, mely a szimpla bor és az aszú közé huppan, két szék között a pad alá. A szamorodniban azonban nem ez a lényeg, hanem hogy készülése okán mindig van egy jól felismerhető aromája-zamata, ami némileg a sherryre hajaz. A bort ugyanis darabban hagyják, azaz nem töltik fel teljesen a hordót, az oxidálódó felszínen gomba üt víg tanyát, ő adja a jellegzetes, remek aromát-zamatot.
Az Oremus Műhelyéből: Egy Tokaji Reneszánsz Képviselője
Szóban forgó szamorodnink tökéletes példája a stílusnak, világos színkomplexiójú, naná, hisz’ az Oremus műhelyében készült. Ez a pincészet, amely a hatalmas spanyol vörösborvár, a Vega Sicilia tulajdona, tavaly elnyerte az Év Pincészete titulust. Az Oremus a tokaji reneszánsz perfekt fellegvára, ahol a tudatosan építkező Bacsó András menedzselésével meghatározó borok készülnek. Megjegyzendő, hogy a cég tolcsvai chateau-ja építészeti szempontból is a legszebb magyar épületek közé tartozik.
A bemutatott szamorodni szép világos aranysárga borszínnel rendelkezik, vegetális reflexekkel díszített illata az oxidáció nehézkessége nélkül érvényesül. Príma, fanyar savak jellemzik, melyek a csontszáraz bor tengelyében összefonódnak a mineralitással. A magas, 13 százalékos alkohol tökéletes eleganciát sugall, felvillantva, hogy Tokaj száraz borban is király (lehet, lesz).
IQ-Bor: Kinek Ajánlott és Milyen Alkalomra?
Ez a bor nem ajánlható mindenkinek; egy igazi „IQ-bor”, mely aperitifként, nívós ivós diskurzusok gyorsítójaként kiválóan teljesít. Nagyon jó párosításokat kínál nagyon jó sonkák, káposztás ételek, füstölt lazac és/vagy pisztráng mellé.
Borismereti elődás (Pelle László) - borkóstoló, borok ízösszetevői és kóstolása 1.
A Borkő: Természetes Jelenség a Borban
A bor zavarossága vagy színének elváltozása utalhat borhibára, ez azonban általában kellemetlen szaggal is jár. Amikor viszont szilárd, kristályszerű részecskéket látunk a borunkban vagy a dugón, akkor nincs ok az aggodalomra. Minden borban (sőt, már a szőlőben) található borkősav, ami bizonyos körülmények fennállása esetén borkővé „szilárdul” a palackban. A borkő tehát a borban lévő borkősav (acidum tartaricum) szilárd halmazállapotú sója. Ebben a formájában láthatjuk kristályszerű részecskeként úszni a folyadékban vagy kiülni a parafa dugó palack felőli végére. A borkő képes reakcióba lépni a borban található más összetevőkkel (elhalt élesztő, tannin, színanyag), aminek függvényében alakja és színe változó. A fehérborokban nagyobb és színtelen, a vörösborokban kisebb és barnás árnyalatú.
A Borkősav Eredete és Tulajdonságai
A borszőlőben alapjában véve háromféle sav található: a borkősav, az almasav és a citromsav. A borkősavat régen hívták szőlősavnak is, a gyümölcsök közül ugyanis legelőször a szőlőben azonosították - már a Kr. utáni 9. században. A savanykás borkősav még a mustban is többnyire oldat formában (tehát nem kikristályosodva) jelenik meg. A szilárd borkő kiválása kénezéssel, alkoholtartalommal, valamint hűtéssel fokozódik. Ha egyszer kiválik, az már visszafordíthatatlan, viszont egyáltalán nem befolyásolja a bor minőségét és aromáját.
Borkő a Konyhában és a Népgyógyászatban
Sokan a látványát sem zavarja, ők a borkövet egyszerűen kitöltik a borral együtt a pohárba, és az utolsó korttyal együtt mehet a lefolyóba. A lehalászott borkövet akár hasznosíthatjuk is. A népi orvoslásban a borköves vizet várandós anyáknak adták hűsítő italként, esetleg hashajtóként. Ipari méretekben a káposztát, kovászos uborkát, befőtteket is borkősavval szokták savanyítani és tartósítani. Ezt mi is megtehetjük otthon kicsiben: házi savanyításkor egy 5 literes üvegbe tegyünk 1-5 teáskanál finomra őrölt borkőport. A legmeglepőbb felhasználási mód azonban minden kétséget kizáróan a borkőleves készítése. Az Új Barázda 1928. decemberi száma az alábbi idevágó receptet közli: „Ünnepi ebédeknél, ha sok pecsenyét sütöttünk és sok hulladékcsont maradt, a csontokból főzzünk zöldséggel, sóval és borssal rendes módon levest. Ha kész van, szűrjük le és meghiggadása után tegyük újra forrni. Ezalatt habarjunk minden személyhez számítva egy tojássárgáját, egy kanál lisztet és egy kanál tejfelt. Ezenkívül vegyünk személyenként kávéskanálnyi szép fehér borkőport. Ezeket mély tálban habarjuk el jó simára és a forró húslevet lassan öntsük reá.”
Borkő-Stabilizálás: A Borászati Praktikák Szemmel Tartása
A nagy tételben készülő boroknál általában „kicsapatják” és eltávolítják a borkövet, még mielőtt a bor palackba kerülne. Ez az úgynevezett borkő-stabilizálás. Amilyen bonyolult a név, olyan egyszerű maga az eljárás - legalábbis a legtöbb esetben. A kifejezés általában egy sima hőkezelést takar: a bort lehűtik pár napra mínusz 5 és 10 Celsius-fok közé, ez előidézi a kristályosodást. Ilyenkor nincs más hátra, mint a bor szűrése. Mint korábban esett róla szó, magának a borkősavnak a hiánya semmiféle változást nem idéz elő az ízekben. A kicsapatást követő szűrés során viszont a borkősav mellett egyéb anyagok is távozhatnak, felborulhat a tökéletesen összeállt egyensúly. A prémium boroknál ezért általában nem is vállalják ezt az eljárást.
Megelőzés és Tárolás: A Borkőképződés Elkerülése
A megfelelő tárolással magunk is megelőzhetjük a borkőképződést. Tartsuk a borokat 12-14 Celsius-fokon, de semmiképpen ne hűtsük 7 Celsius-fok alá! (4 Celsius-fok körüli hőmérsékleten egy hét alatt válik ki, alacsonyabb hőmérsékleten valamivel még gyorsabban.) Ha nem tudjuk megakadályozni a folyamatot, akkor még mindig dönthetünk arról, hova gyűjtjük a borkőkristályokat: ha fogyasztás előtt felállítjuk a palackot, akkor leülepednek. A lényeg: a borkőtől nem kell félni!
A Tokaji Palack Története és Evolúciója
Orvosságos üvegtől rajnai palackon át sok mindenbe töltötték a 19. századig a leghíresebb magyar bort. Amikor Ipacs Géza grafikus 2012-ben megtervezte a félliteres tokaji aszús palack mintájára a száraz tokaji borok számára a 0,75-ös üveget, mondhatni, nem várt korlátokba ütközött. „Színtelen azért nem lehet, mert ez a tulajdonság a hagyományos tokaji palackformával együtt védett” - olvasható Somogyi Krisztinának a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet lapjába írt 2012-es cikkében.
A Tokaji Palack Szabályozása és Hagyományai
A Tokaji palackot a termékleírás ma már nagyon szigorúan szabályozza. Szűk másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még távolról sem volt így. Maga a palackozás a 16. századtól a zempléni üveghuták megjelenésével terjedt el. Kezdetben ez a pincetok (rekeszekre osztott fedeles, bélelt láda) és a rövid nyakú, hasáb testű, leginkább gyógyszeres üvegekre hasonlító palackok kombinációját jelentette.
A henger alakú, mai értelemben vett borosüvegek elterjedése a 19. századra tehető, egységes megjelenésről azonban ekkor még egyáltalán nem beszélhetünk. „Az üvegek színe a fehértől a kékes-zöldes színen át a barnáig, változatos volt. Ekkor még nem volt egységes forma” - írja az 1840-es évekből fennmaradt leltárjegyzékek alapján Dr. Bihari Zoltán a már említett lapban megjelent 2011-es cikkében. A zempléni üveghutákban (elsősorban az 1698-ban II. Rákóczi Ferenc által alapított regéciben) négy különböző alaptípust állítottak elő a tokaji borok számára. Volt köztük 0,5-ös, de a mai sztenderdnek számító 0,75-ös űrmértékű is. „Ráadásul ekkoriban az volt a jellemző, hogy a tokaji bort hordóban szállították Bécsbe, Lengyelországba, vagy éppen Németországba, és ott helyben palackozták” - teszi hozzá Bihari Zoltán.
A Palack Pecsétje és Űrmértékének Változásai
A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, a bortermelő márkanevét, cégemblémát vagy más információt. „Csupán 1891-től, a hitelesítő törvények hatására egységesítették az űrtartalmat 0,5 literben” - írja a cikkében Somogyi Krisztina. Több forrás szerint is két ok miatt lett anno a félliteres palack a befutó. Egyrészt a tokaji bor már akkor sem számított olcsónak, másrészt a kezdetleges tartósítási eljárások miatt az volt a legjobb, ha a palack tartalma a nyitás után egyszerre elfogyott. „Széchenyi és Wesselényi fennmaradt feljegyzéseikben arról panaszkodnak, hogy egyes tokaji borok egyszerűen nem bírják ki a külföldre szállítást. Jellemző a kor egyik legjelentősebb borászának, a tolcsvai Mezősi Lászlónak a nézete, miszerint a tokaji bor mindent kibír, nem kell szűrni, kezelni, elég lerakni egy hordóban a pincébe” - erősíti meg utóbbi feltételezés létjogosultságát Bihari Zoltán. (Mezősi ezzel együtt a száműzetésben élő Kossuth Lajosnak is szállított Hegyaljáról Torinóba.) Összefoglalva tehát elmondható: távolról sem a tudatos különcködés, hanem inkább a praktikum vezetett oda, hogy a tokaji palackok eltérnek a sztenderdtől.
A palack formája 1891 után is alakult némileg, bár a jellegzetes hengeres test és hosszú nyak mindvégig megmaradt. A legszembetűnőbb változás a már említett pecsét eltűnése. Kezdetben szinte állandó tartozék volt, a nyomdatechnika hajnalán a mai boroscímkéket helyettesítette, rajta a nemesi címerrel vagy a gyártó nevével és további információval. Kivételek persze akadnak: előfordul, hogy nem a félliteres palackba kerül az aszúbor. 1974-ben (a helyi piaci igényekhez alkalmazkodva) a Monimpex állami cég az Egyesült Államokba 0,75-ös üvegben exportálta a 3 puttonyos aszúját. Kakukktojások a rendszerváltás után is voltak. A Tokaj Kereskedőház 1990 környékén két éven át használta a hosszú nyakú, kissé kiugró talpú palackját, 2-3 mm mélységben kidomborodó tulajdonjegyén a kereskedőház koronájával.
Tokaji Aszú: A Folyékony Arany és a Botrytis Cinerea Csodája
A tél beálltával és az ünnepek közeledtével sokan Tokaj felé fordulunk. Feldereng bennem gyerekkoromból a szekrény tetején díszelgő, porosodó, aranyló elixír, a tokaji aszú. Minden család éveken át várta a megfelelő pillanatot, hogy egy jeles nap alkalmával a királyok borával koccinthasson. Éveken, sokszor évtizedeken keresztül szűrte a száz ágra sütő nap sugarait és állta a port, várva a napot, amikor kibontják. Viszont nagyon sok esetben a borok királya sajnos bontatlan rabságba esett a szekrény tetején, oly sokáig, hogy aranyló csillogását zavaros sötétség váltotta fel. A bort azért készítik, hogy közösen megigyuk és élvezzük az ízét.
A Botritisz Szerepe az Aszúsodásban
Botrytis Cinerea, áldás vagy átok. De mi is az? Nekünk csak botritisz (a szürkepenész nem annyira jól hangzó), ami ha a megfelelő időpontban szállja meg tokaji szőlőt, akkor elindul a csoda, az aszúsodási folyamat. A botritisznek köszönhetően az élettől kicsattanó szőlőszemekből távozik a folyadék, és a bogyók megtöppednek. Ennek ellenére az összes értékes anyag megmarad a kis aszúsodott szemben, amit aztán kemény munkával, kézzel szüretelnek.
Az Aszú Készítésének Folyamata
Egy gönci hordónyi (136 liter) musthoz, vagy új borhoz annyi puttony (25 kilogramm aszúszem puttonyonként) aszúszemet kell áztatni, ahány puttonyos aszút szeretnénk készíteni. Mára már csak az öt- és hatputtonyos aszúk vannak engedélyezve, de 2013 előttről még találhatunk három-, vagy négyputtonyos aszút is. Az aszúszemek egy-két napig áznak folyamatos kevergetés mellett, majd amikor kioldódott minden értékes anyag a szemekből, a préselés és erjesztés, illetve a minimum kétévnyi érlelés következik. Nos ez a kérdés egyben arra is választ ad, hogy miért kerül ennyibe egy üveg aszú.
Az Aszú Ízvilága és Egészségügyi Előnyei
A jó tokaji aszú harmonikus, a maradék cukor és a sav olyan egyensúlyban van, hogy az első korty után nem telünk el az édes jegyekkel, és kívánjuk a következő kortyot. Különleges íze mellett, mértékletesen fogyasztva csökkenti a koszorúér-betegség kialakulását, antioxidáns tartalma pedig két-háromszorosa a többi fehérborhoz képest. B6-vitamin-tartalmának köszönhetően kedvezően hat az idegrendszerre, továbbá általános egészségjavító hatással is bír.
Tokaji Borok a Gasztronómiában és a Tárolás Művészete
A gasztronómiában a mai napig kézen fogva jár a libamájjal, de természetesen a desszertek mellé a legkiválóbb partner. Szépen harmonizál a csokoládés, diós, grillázsos ízekkel, de a gyümölcsös és lekváros desszertek mellé is kitűnő választás.
Grillázscsoda és Aszú Párosítás
Nem meglepő a mostani receptválasztás, mely a Családok Szakácskönyve receptje, a Grillázscsoda névre hallgató ínyencség. Tárolás szempontjából végre azt írhatom, hogy hosszú-hosszú ideig, évtizedekig is képes szépségét megmutatni (nem a szekrény tetején). Otthoni körülmények között tároljuk, fénytől óvva, kicsit hűvösebb helyen, kamrában, spájzban. Pincékben tárolva akár 70-80 éves korában kóstolva is élvezeti értékkel bír.
A Grillázscsoda Elkészítése
A grillázsalaphoz a diót, a mandulát, a florentinport és a sót összekeverjük, és szilikonformában megsütjük. A ganache-hoz a tejszínt felforraljuk, és hozzáadjuk a csokoládét. A tojássárgájából készült alapba először a habot, majd a diót, a grillázst, a liszt keverékét óvatosan belekeverjük. Lappá kenjük, és 180 fokon megsütjük. Hozzátesszük a zselatint és hozzáöntjük a sárgájához, majd hozzáadjuk a tejcsokit és a mogyorópralinét, ezután belekeverjük a tejszínhabot. A kisült grillázslapokat összetöltjük az étcsokiganache-krémmel, ez kerül majd a rétegek közé. A cukrot karamellizáljuk, a vizet és a tejszínt felhevítjük, majd a karamellizált cukorhoz keverjük a vaníliás cukrot és a reszelt citromhéjat. Töltés: a grillázs felvert lap kerül a torta aljára, a tejcsokimousse felét rákenjük, ezután a ganache-sal összetöltött grillázslapokat tesszük rá. A maradék tejcsokimousse-t rákenjük a tetejére, ezután dermesztjük.
Tokaj Borvidék: Magyarország Leghíresebb Szőlő- és Bortermő Területe
Tokaj bor szempontjából a legismertebb hazai település. Magyarország legnevezetesebb, világszerte ismert szőlő- és bortermő vidéke. Világhírre azonban csak a 17. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége a Tokaji aszú. Hazánkban 22 ismert borvidék található. Ezek közül az egyik legismertebb, legnépszerűbb a Tokaji borvidék.
A Tokaj-Hegyaljai Zárt Borvidék Szabályozása
A Tokaj-Hegyaljai borvidék 1737 óta zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. A zárt borvidéken öt szőlőfajta termesztése engedélyezett.
Engedélyezett Szőlőfajták
- Furmint: A borvidék 50 százalékát kitevő jellegzetes magyar szőlőfajta. Bőtermő, fürtje közép nagy, bogyói nagyok, vastag héjúak. Későn érik, jól aszúsodik. Borának sav- és extrakt tartalma nagy, illata közepes, zamata karakteres.
- Hárslevelű: 30 százalékos arányban található meg a térségben. Bőtermő, fürtje nagy, hosszú, bogyói közepesek, vékony héjúak. Késői érésű, jól aszúsodik.
- Sárgamuskotály: Termőképessége közepes, fürtje közép nagy, bogyóhéja vastag. Rendkívül illatos és zamatos.
- Zéta: A Bouvier és a Furmint keresztezéséből jött létre. Fürtje kicsi, vékony bogyóhéjú. Korán érik, aszúsodik.
- Kövérszőlő: Jelenleg nem termesztik széles körben a borvidéken, pedig egy hagyományos fajtáról van szó. Kései érésű, de egy-két héttel megelőzi a főfajtákat. Nagyon jól aszúsodik, az ültetvény fekvésére viszont rendkívül érzékeny. Kedvező időjárás esetén a nagy, hosszúkás bogyói miatt az aszúszemek szedése gyors és nagyon hatékony. Aszúbogyóinak súlya akár háromszorosa lehet a Furminténak. Bora behízelgő, savtartalma finom összetételt mutat.
A Tokaji Borok Készítése és Érlelési Folyamata
Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A tokaji bor kitűnőségét a Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. A tokaji bor sorsa már a szüret előtt eldől. A Tokaj-Hegyalja boros pincéi szinte az év bármely szakában látogathatóak. Érdemes felkeresni e különleges borlabirintusokat, a tokaji borok érlelésének, tárolásának helyeit. De nemcsak a pincék, Tokaj is számos felfedeznivalóval vár! Számos látványosság, nevezetesség található a városban és szinte minden a közpothoz közel.
A Bor Hibái és a Megfelelő Tárolás Jelentősége
Hibátlan vagy hibás a bor? Szándékos stílus, vagy tárolási hiba, amit érez? Összeszedtük a leggyakoribb borhibákat, valamint azt, hogyan lehet felismerni őket. Tulajdonképpen ez különbözteti meg az idősebb hordókból származó borok enyhe dohosságától, mely levegőztetés után elillan a borból. Ha kóstolás után tör fel a dohos érzés a torokban, akkor nyugodtan vissza lehet küldeni az étteremben a bort és másikat kérni helyette, de a szaküzletekben is kicserélik. Oka - A TCA nevű (2,4,6 triklór-anizol) vegyület, mely akkor keletkezik, ha a mely a paratölgyön élő természetes penészgombák a parafa feldolgozása során klórral találkoznak. Oka - Az oxidáció gyakori fogyasztói panasz. Kezdődhet a borkészítésnél, a tárolás során vagy akár néhány órával a palack felbontása után is. A csomagolás is okozhatja, hiszen a dobozos borok eltarthatósága rövidebb, mint a palackoké, mivel ebben az esetben magas az oxigéncsere. Ismertető jelek - A borszivárgás a dugó körül a még fel nem bontott palackból és a még fel nem bontott borosüveg száján kidülledő dugó is arra utal, hogy a bor hőkárosodott. Oka - Hosszan tartó hőhatás vagy szélsőséges hőmérsékleti különbségeknek való kitettség hatására bor „megfő”. A Maderizáció néven is ismert jelenség a Madeira készítéséhez használt eljárásról kapta a nevét, ugyanis csak kevés bor képes elviselni azt. A megfőtt borok jellemzően az oxidáció jeleit is mutatják. Oka - A jelenséget a brettanomyces bruxellensis (brett) nevű gomba okozza, mely elsősorban a nehezen tisztán tartható vagy nem megfelelően tisztított felületeken lappang (pl. A brett minden más hibánál jobban megosztja a borszakmát, hiszen az, hogy ezeket a jegyeket ki mennyire tolerálja, az egyéni ízlés kérdése. Ismertető jelek - Aceton, körömlakk(lemosó) vagy ecet szagú bor. Oka - Bár minden bornak van valamennyi illósav (ecetsav, tejsav) tartalma, annak jelenléte csak magasabb koncentrációban válik problémássá. Ez általában akkor következik be, ha a bor melegben erjedt és levegővel is tartósan érintkezett. Ilyenkor az ecetbaktériumok a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bontják, majd a bor minősége folyamatosan romlik. Oka - A kén az egyetlen olyan antiszeptikus anyag, amit legálisan lehet a borhoz adni. Ám ha a borász elszámolja magát és elkénezi a bort, az kellemetlen aromákat ad hozzá. Ismertető jelek - Fehérborban általában színtelen, vagy fehér kristályok, vörösborban sötétebb üledék, az edény alján vagy a dugón. Jelenléte inkább esztétikai hibának számító, ártalmatlan üledék. Oka - Főként kálium-bitartarátot tartalmaz.
A Borok Tárolása Otthon: Praktikus Tanácsok
A bor mindig is különleges helyet foglal el az ünnepi alkalmakon és a hétköznapi örömök megélésében egyaránt. De vajon tudtad-e, hogy a nem megfelelő tárolás miatt a bor is megromolhat? A válasz egyszerű: igen, a bor megromolhat. Bár a borokban található alkohol természetes konzerválószerként működik, nem örökké tart a frissessége. Ha a bort nem megfelelően tárolják, az íze és illata kellemetlen változásokon mehet keresztül. A bor oxidálódhat, „ecetesedhet” vagy elveszítheti frissességét, amitől teljesen élvezhetetlenné válik. A bor egyik legnagyobb ellensége a szélsőséges hőmérsékletváltozás. A túl magas hőmérséklet felgyorsítja a bor érlelési folyamatát, míg a túl alacsony hőmérséklet csökkenti annak aromáját és ízét. Sokan nem is gondolnak arra, hogy a napfény milyen káros lehet a borra. Az UV-sugarak lebontják a borban található összetevőket, ami a bor oxidációjához vezethet. Ezért nem véletlen, hogy a borospalackok általában sötét üvegből készülnek, hogy védjék a bort a fényhatásoktól. A parafa dugós borokat mindenképpen fektetve érdemes tárolni. Ez biztosítja, hogy a parafa folyamatosan érintkezzen a borral, megőrizve annak rugalmasságát és megakadályozva a kiszáradást. Ha a dugó kiszárad, levegő kerülhet a palackba, ami gyorsan oxidálhatja a bort. Kevesen tudják, hogy a páratartalom is befolyásolhatja a bor tárolását. Az optimális páratartalom 60-70% között mozog. Felbontás után a bor gyorsan oxidálódni kezd, és minősége romlik. Az oxidáció hatására a bor elveszíti eredeti karakterét, ízei tompulnak, és kellemetlen, ecetesedő íz alakulhat ki. Tárold hűtőben: Még a vörösborokat is érdemes hűtőszekrényben tartani, ha már felbontottad. Válassz megbízható borokat: Nem minden bor alkalmas hosszú távú tárolásra. Figyelj a címkék állapotára: A borospalackok címkéje is jelezheti a tárolási körülmények minőségét. A bor tárolása nem igényel különösebb tudományos ismereteket, de némi figyelmet és odafigyelést igen. A megfelelő hőmérséklet, a fénytől való védelem, a parafa állapotának megőrzése és a helyes tárolási hely kiválasztása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszabb ideig élvezhesd kedvenc boraidat.
A Palackformák Sokszínűsége
Palackoknál a világon legelterjedtebb fajták a bordói típusú és a burgundi típusú üvegek. Az egyszerű hengeres forma világú bordói palack az egyik legpraktikusabb és legolcsóbb üveg fajta. Van belőle számtalan: görög bordói, elit bordói, svéd bordói, francia bordói és sorolhatnánk. A burgundi típusból is sok féle-fajta variációt találunk, kinézetre több kifinomultságot mutat. Ezt a két palackfajtát mindenféle bortípushoz felhasználják. A harmadik legtöbbet használt üveg fajta a rajnai típus. Ezt a három típust az egész világon használjak, előfordul hogy egy borászat mind a három fajtát használja borai töltéséhez, ezzel vizuális káoszt teremtve a portfóliójában. A pezsgők is saját palackkal rendelkeznek, ami leginkább egy vastagabb falú burgundis üveghez hasonlítható egy peremesebb száj kialakítással. A vastagabb üveg a pezsgőben található esetenként 6 bar nyomás elviselése miatt fontos, a száj kialakítás pedig a dugót fixáló drót kosár rögzítése miatt elengedhetetlen. A 19. század végétől ismert forma. A borkülönlegességeken kívül más borokat tilos ebben a palack típusba tölteni. Egyedi formájú, más boros palackokkal össze nem téveszthető üveg, csak színtelen kivitelben gyártják. Ekkorra ért el egy kritikus szintet a tokaji száraz borok termelt mennyisége, ami indokolttá tette egy másik 75 centiliteres palack bevezetését. Formája egyértelműen a fél literes palackból lett kialakítva. Színe barna vagy zöld. OEM száraz és késői borok tölthetők bele.