A Zirci Ciszterci Apátság, a ciszterci rend magyarországi központja, a Bakony hegység festői vidékén, Zircen található. Ez a történelmi jelentőségű létesítmény nem csupán egyházi épület, hanem kulturális és természeti kincsek tárháza is egyben, melynek gyökerei egészen a XII. századig nyúlnak vissza. A ciszterci rend magyarországi ágához, a Zirci Kongregációhoz tartozik, amelynek tagja többek között a Dallasi ciszterci apátság és a Kismarosi Apátság is. A zirci apátság története egybefonódik Magyarország történelmével, tükrözve az ország felemelkedésének, hanyatlásának és újjászületésének korszakait.
Az Alapítás és a Középkori Virágzás
A zirci ciszterci apátság alapításának története a XII. századba vezet vissza. II. Géza király hívta meg a Heiligenkreuz-i ciszterci szerzeteseket Magyarországra, akik 1142-ben Cikádoron telepedtek le. Azonban a rend magyarországi történetének igazi fellendülése III. Béla király uralkodása idejére tehető. III. Béla, a ciszterciek nagy hazai pártfogója, 1179-ben apátságot alapított Egresen, majd 1182-ben a Bakony erdejének sűrűjében, Zircen. Az alapító oklevél szerint a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték a templomot. Az első szerzetesek a franciaországi Clairvaux-i ciszterci apátságból érkeztek, amely a rend legnagyobb és leghíresebb monostora volt. A zirci apátságot a korabeli királyi udvarház helyén, a Cuha patak forrásvidékén alapították, egy olyan eldugott, ám vízzel jól ellátott helyen, amely kiválóan alkalmas volt a remete életre vágyó szerzetesek számára.
A középkori apátság épülete késő román és korai gót stílusban épült, a mai apátság és az arborétum között helyezkedett el. Az alapítás utáni évtizedekben az apátság virágzó életet élt. III. Béla király halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított, melyről egy 1200 körül készült feliratos kőtábla tanúskodik. Zirc apátjai a XIII. században különösen nagy megbecsülésnek örvendtek a pápák és a generális káptalan előtt, gyakran kaptak megbízást egyházi vagy rendi ügyek intézésére. Franciaországból az alapítás után is érkeztek szerzetesek, amit az itt ritkán előforduló francia eredetű nevek is jeleznek. Zirc 1232-ben egy konventet küldött a Pozsega megyei Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére.
Azonban a virágzó élet 1241-ben, a tatárjárás idején szörnyű csapást szenvedett. A mongol invázió számos apátságot tett földdel egyenlővé. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhetően azonban az élet újraindult. A külföldi apátságok többször küldtek szerzeteseket Magyarországra, segítve a pusztulás utáni újjáépítést.
A Hanyatlás és Újjászületés Korszaka
A középkor végére a magyar apátságok szerzeteslétszáma megfogyatkozott. Ennek okai között szerepelt a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége, valamint az Európát sújtó pestisjárvány. Egy 1356-os jelentés szerint a magyar ciszterci apátságok közül mindössze háromban találtak legalább 12 szerzetest. Mátyás király kérésére 1480-ban németországi apátok hét magyar apátságba küldtek új konventet a reformálás reményében, de ez a hanyatlás menetét nem tudta megállítani.
A mohácsi vereség (1526) és Buda török megszállása (1541) után a reformáció és a török előrenyomulás következtében a legtöbb magyarországi szerzetesházban megszűnt az élet. A török időkben a zirci apátság birtokai hadi célokat szolgáltak, majd elpusztultak. Az épületek romlásnak indultak, és másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült.
A rend igényét egykori magyarországi apátságaira az osztrák apátok folyamatosan ébren tartották. Ennek eredményeként 1659-ben a lilienfeldi apát kapta meg a zirci apáti címet, de a birtokokat hatalmas összegért kellett megváltania. 1660-ban Újfalusy Mártont nevezték ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel Zircen nem volt lakható épület, és a török veszély is nagy volt. Újfalusy 1678-ban török portyázóknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a címet.
1699-ben a lilienfeldi apát átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, aki 1700-ban lett zirci apát. A XVIII. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az elhagyott birtokok újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A század közepén, 1732 és 1752 között felépült az új, impozáns barokk templom és a kolostor. Az építkezéshez a régi épületek köveit is felhasználták.
Az újjáépített zirci apátságban a magyar származású rendtagok száma fokozatosan nőtt. 1798-ban a 28 szerzetes közül 11 volt magyar. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, és miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Dréta Antal zirci perjel lett az első önálló apát.
A Ciszterciek Szerepe az Oktatásban és Kulturában
A XIX. században a ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek fenntartották a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot (1814). Később a székesfehérvári, pécsi, egri, bajai és szentgotthárdi gimnáziumok vezetését is átvették, így a magyar ciszterciek mintegy tanítórenddé váltak. Ez a feladat egyre inkább előtérbe került, és mellette a szerzetesi élet követelményei háttérbe szorultak.
Villax Ferdinánd apát (1844-1857) uralkodása az apátság és Zirc egyik legfényesebb korszakának tekinthető. Nevéhez fűződik az épületegyüttes déli és nyugati szárnyának, az apáti- és királyi lakosztályoknak, a műemlék könyvtárnak és a Vörös-tornynak a megépítése, valamint az angolkert kialakítása. A Vöröstorony, mely nevét a vörösmárvány csigalépcső után kapta, 1847-ben épült.
A zirci apátságban található a Reguly Antal Műemlék Könyvtár, amelynek állománya mára mintegy 65 ezer kötetet számlál, köztük páratlan értékű ősnyomtatványokat, könyv- és folyóirat-ritkaságokat. A könyvtárterem intarziás berendezése, melyet a Wilde testvérek alkottak meg helyi fafajtákból, szintén rendkívüli értéket képvisel.
Az apátság épületében kapott helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása is, amely a Bakonyra jellemző fafajokat, geológiai ismeretanyagot és emlékeket mutatja be. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem.
A Nagyboldogasszony Bazilika, a hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom, a magyarországi ciszterci rend központja. Építése 1732-1752 közé esik, és magán viseli a barokk, valamint a klasszicista stílus jegyeit. Belső tere számos érdekességet rejt, többek között eredeti Maulbertsch-oltárképet (1745) és Wagenmeister-freskókat. A templomot 1995 és 2005 között újították fel.
A zirci apátság arborétuma, a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. Ez Magyarország legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, és egyben az egyik legépebben fennmaradt angolkert. Legidősebb fája egy több mint 400 éves kocsányos tölgy.
A Kommunista Időszak és a Rend Újjáéledése
1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta a szerzetesrendek működését, a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, birtokaikat elkobozták. Endrédy Vendel apátot letartóztatták, megkínozták és börtönbüntetésre ítélték. Negyven éven át szigorúan tiltották a rend működését.
A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a szerzetesi élet Zircen. Megkezdődhetett az épületegyüttes felújítása is. A templomot 1995 és 2005 között, a főhomlokzatot és a díszudvart 2011 és 2013 között újították fel.
A ciszterci rend Zirci Kongregációját XI. Piusz pápa állította fel 1923-ban. A rendtagok száma folyamatosan növekedett, és a ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett.
A zirci apátságban 2013 óta látogatóközpont működik, ahol a vendégek bepillantást nyerhetnek a ciszterci rend múltjába és jelenébe. A zirci sörfőzde is itt kapott helyet, folytatva egy több évszázados hagyományt.
A Zirci Ciszterci Apátság ma is a ciszterci rend fontos központja, melynek gazdag történelme, lenyűgöző építészete és kulturális öröksége vonzza a látogatókat Magyarországról és külföldről egyaránt.
