Az emberiség mindig is az eget kémlelte, vágyakozva a távoli csillagok és a velük esetleg együtt létező civilizációk után. Ez az ősi vágy vezetett az első rádiójelek küldéséhez az űrbe, egészen a mai napig tartó erőfeszítésekig, amelyek célja, hogy bizonyítékot hagyjunk jelenlétünkről a kozmoszban. Ez az út tele volt kihívásokkal és találékonysággal, az űrszondáktól a kereskedelmi műholdakon át egészen a piramisok tetejére kapaszkodó próbálkozásokig.
Az Első Lépések az Üzenetküldés Útján: A Pioneer Program
Az űrbéli kommunikáció első komoly lépései közé tartozott az amerikai Pioneer program. Ez az űrszonda-sorozat nem csupán a bolygóközi teret, a Napot, a bolygókat és a Vénuszt vizsgálta, hanem egyben a távoli jövőnek szóló üzenetek hordozója is lett. A program első, Pioneer-0 jelzésű szondája 1958-ban indult, ám sajnos egy hordozórakéta-hiba miatt már a startot követően megsemmisült.
A Pioneer-10, mely 1972. március 3-án hagyta el a Földet, egy lenyűgöző utazásra indult. Becslések szerint körülbelül kétmillió év múlva érhet a Bika csillagképben található, 68 fényévre lévő csillag közelébe. Egy évvel később, 1973. április 6-án indult útnak a Pioneer-11, amely 1974-ben 43 ezer kilométerre közelítette meg a Jupitert.
Ezek a szondák nem csupán tudományos adatokat szállítottak, hanem egyben az emberiség első "kozmikus üzeneteit" is magukkal vitték. Az üzenet ötletét 1969-ben Carl Sagan amerikai csillagász vetette fel. A Pioneer-10 és Pioneer-11 szondákra rögzített rajz két főszereplője egy üdvözlésre felemelt kezű férfi és egy női alak volt, akiket Sagan felesége, Linda rajzolt. A művész célja az volt, hogy a földi fajok jellegzetességeit ábrázolja az emberi arcokon. A rajz mögött a szondák vázlata is látható, méretarányosan a távoli címzettek számára. A férfi mögötti körcikk a szonda 2,7 méter átmérőjű parabolaantennáját, a mellette lévő téglalap pedig az elektronikus dobozát jelölte.
1998-ig a Pioneer-10 volt a legtávolabbi ember alkotta tárgy a Földtől, ám ezt a címet azóta a Voyager-1 vette át.
Aranylemezek és Hanglemezek: Időkapszulák a Csillagok Között
A Pioneer szondák nyomdokaiba lépve, a NASA 1977-ben útnak indította a Voyager-1 és Voyager-2 űrszondákat, hogy a külső bolygókat kutassák. Ezek a szondák távoli útjuk okán szintén magukkal vittek egy különleges üzenetet, amely a Pioneerok óta eltelt idő miatt már nem csak rajzokból állt, hanem egy arannyal galvanizált hanglemezt is tartalmazott.
Az ezüstözött alumíniumtokba zárt adathordozókat a Voyager központi műszeregységének külső oldalára rögzítették. A lemez lejátszásához szükséges használati utasítást a borítóra vésték, és a szondában egy hangszedőfejet helyeztek el a hozzá tartozó tűvel.
Az aranylemezen több mint 115 fénykép, természetes hangok - mint például egy szörfdeszka suhanása, a szél zúgása, madarak rikoltása, vagy a bálnák éneke -, valamint zenék és köszöntők találhatók. Utóbbiak ötvenöt nyelven, köztük magyarul is elhangzanak. Beszédet mond Jimmy Carter, az Egyesült Államok akkori elnöke és Kurt Waldheim, az ENSZ hajdani főtitkára is. Érdekesség, hogy egy vállalkozó kedvű cég 1992-ben CD-ROM-on is kiadta az anyagot, amely a cikk írásának idején hét példányban volt fellelhető.
A teljesség kedvéért meg kell említeni a LaGeoS (Laser Geodynamics Satellite) műholdakat is. Kettő létezik belőlük, az elsőt 1976-ban állították Föld körüli pályára. Ezekre a műholdakra szintén fémlapokat csavaroztak a mérnökök, Carl Sagan útmutatásai alapján. A lapokon a számok egytől tízig szerepelnek kettes számrendszerben, valamint három rajz, melyek a Földet ábrázolják kontinensvándorlási szemszögből: az első 268 millió évvel ezelőtt, a második a fellövés évében, a harmadik pedig nyolcmillió év múlva, amikor a LaGeoS visszazuhant a bolygóra.
A Holdon Hagyott Nyomok: Az Apollo-11 és az Emberiség Békeszándéka
Az emberiség űrbe küldött üzenetei nem korlátozódnak távoli szondákra. Az első sikeres holdraszállás, az Apollo-11 missziója is jelentős mérföldkő volt. Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969. július 20-án lépett a Hold felszínére, Armstrong híres mondatával: „Kis lépés az embernek, de nagy ugrás az emberiségnek.”
A Holdon eltöltött két és fél óra alatt nemcsak tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzeteket gyűjtöttek, hanem kitűzték az amerikai zászlót, és elhelyeztek egy emléktáblát is a Hold felszínén. A táblán ez a felirat olvasható: „Here Men From The Planet Earth First Set Foot Upon the Moon, July 1969 A.D. We Came in Peace For All Mankind” (kb. 'Ezen a helyen szállt le Kr. u. 1969 júliusában a Föld bolygóról érkezett ember először a Holdra. Békével jöttünk az egész emberiségért’).
A táblán kívül egy kis fehér tasakban szilíciumkorongot is elhelyeztek, amelyre miniatűr betűkkel 73 állam üzenete volt vésve, valamint egy aranyozott olajágat, a béke szimbólumát. Ezek a tárgyak, bár apróak, rendkívül jelentős szimbólumai az emberiség békeszándékának és a kozmoszban való jelenlétének.
KEO: Időkapszula a Jövőnek
Egy ambiciózusabb és hosszabb távú projekt a KEO műhold. Ezt az „időkapszulát” eredetileg 2010-ben vagy 2011-ben tervezték Föld körüli pályára állítani, ám a start időpontja folyamatosan módosult. A KEO nevet a legszélesebb körben beszélt három nyelv - a magyarban is megtalálható K, E, O hangok - után kapta.
A műhold 50 ezer év múlva tér vissza a Földre, és üzeneteket tartalmaz majd a Föld lakóitól. A missziót az Európai Űrügynökség és az UNESCO is támogatja. Bárki írhatott üzenetet postán vagy az interneten keresztül, a végső dátumot többször módosították. A KEO kapacitása elegendő minden földi lakostól egy hatezer karakternek megfelelő digitális üzenet továbbítására.
A KEO-t egy francia művész-tudós, Jean-Marc Philippe találta ki, az „űrművészet” (space art) egyik úttörője. A műhold nem egy egyszerű alumíniumlapot, hanem egy gyémántot visz magával a kozmoszba, amelybe egy vércsepp, valamint egy kis levegő, tengervíz és föld lesz bezárva. A gyémánt egyik oldalára az emberi DNS mintáját vésték.
A KEO-n csillagászati óra is lesz, amely néhány pulzár forgási sebességét mutatja. Az üzenetek és könyvek üvegből készült, sugárálló DVD-lemezekre kerülnek. Mivel a távoli bolygók civilizált népei nem biztos, hogy ilyen adathordozókon őrzik a tudást, többféle szimbolikus utasítás mutat majd nekik, hogyan építsenek DVD-lejátszót. A KEO műhold akkora, mint egy strandlabda (80 cm átmérőjű), és belül üreges. Gömb alakú felületére a Föld térképe van gravírozva, amelyet több réteg is véd, köztük alumínium és titán, a rétegek között pedig vákuum. Ez az űrgömb ellenáll a kozmikus sugárzásnak, az űrszemétnek, és a tervek szerint az atmoszférába való visszatérést is átvészeli.
Reklámok az Űrben: A Kozmikus Kommunikáció Határai
Az emberiség nem csak tudományos és kulturális üzeneteket küldött az űrbe, hanem már reklámok is megjelentek a kozmikus kommunikációban. 2006. október 25-én az egyik leglátogatottabb internetes portál emberiség lézerüzenetét lőtte egy, az űrből is látható felületre a mexikói Teotihuacánban álló Nap-piramis tetejéről. A fényképes, videót vagy hangfájlokat tartalmazó üzenetek kapszulába kerülhettek, a szervező vállalkozás pedig jótékony célra fordította a befolyt összeget.
A legmeglepőbb azonban tavaly június 12-én történt, amikor a Spitzbergákról hat órán át sugározták az űrbe az egyik nagy élelmiszeripari cég chipsének reklámját. A célpont a Földtől mintegy 46 fényévre lévő, 47 UMa jelű rendszer volt. Bár egyelőre nem tudni, milyen eredménye lesz ezeknek a kísérleteknek, az biztos, hogy az emberiség egyre kreatívabb módokon keresi a kapcsolatot a kozmosszal, és hagy hátra nyomokat a végtelen űrben.
Az űrbe küldött üzenetek, legyen szó tudományos adatokról, kulturális örökségről vagy akár reklámokról, mind azt a vágyat tükrözik, hogy az emberiség ne csak egy pillanatnyi jelenség legyen a világegyetemben, hanem emléket hagyjon maga után. Az aranylemezek, a Voyager szondák, a Holdra telepített emléktáblák és a KEO műhold mind ezt a törekvést szolgálják, reményt adva arra, hogy egyszer, valahol, valaki felfedezze majd ezeket a kozmikus üzeneteket.