A filmzene világában nemegyszer botlik a rajongó különféle angol nyelvű kifejezésekbe, szakszavakba. Magyarul kiegészítő zene, amit nem a fő komponista ír. Ez általában akkor fordul elő, amikor a filmkészítők az utolsó pillanatban akarnak változtatni valamin, a zeneszerző viszont már nem ér rá ezzel foglalkozni. Ekkor egy éppen szabad komponistát kérnek fel, hogy írjon át egy-két darabot. Szó szerint: izmosítás. A zeneszerzés ritka változata, elsősorban akkor használják, amikor japán filmeket akarnak forgalomba hozni az Egyesült Államokban. Ma már egyre ritkább, hogy egy filmzenét nem adnak ki score formában, és mindössze betétdalos soundtrack jelenik meg az alkotáshoz kapcsolódóan. Főleg régebben volt jellemző, hogy ilyenkor - nem hivatalosan - megjelentek CD-k, melyek az instrumentális zenét tartalmazták. Ezek "Complete Score" vagy "Expanded Score" néven is futhattak, és bolti forgalomban nem voltak kaphatók. Magyar nevén katalóguszene, amely elsősorban kis költségvetésű filmekben, illetve tévéfilmekben szól. Ilyenkor a filmkészítő nem alkalmaz külön zeneszerzőt, hanem megrendel egy katalógust, amelyből aztán kedvére válogathat műfaj szerint csoportosított (horror, romantikus stb.) zenékből. A híresebb filmek vagy nevesebb zeneszerzők főbb alkotásainak új kiadását takarja, ami legtöbbször valamilyen évforduló alkalmából történik (például a film premierjének huszonötödik évfordulója, vagy a zeneszerző hatvanadik születésnapja alkalmából). Ezen albumok a filmben felcsendülő összes nagyzenekari zenét tartalmazzák, egyes esetekben még alternatívákat is egy-két tételnél. A filmzeneszerzés legelemibb részecskéje. Egy cue egyenlő egy egybefüggő és megszakítás nélküli darabbal. Ez lehet egyetlen hangjegy vagy egy kilencperces egyveleg, mind egy cue-nak számít. Egyes DVD-ken a zenei sáv külön megtalálható. Olyan aláfestés, amely csupán a film európai változatában szól, az amerikaiban más hallható. A hivatalosan kiadott zenén kívül tartalmaz még olyan trackeket is, amelyek nem kerültek fel a bolti CD-re. Az LD a hazánkban nem túlságosan sikeres lézerdiszk formátumot takarja, amely igazából Amerikában és Japánban hódított. Az előző kiadvány egyik változata. A lézerdiszkek korában népszerű volt dialógus nélküli, ám hangeffektes és filmzenés sávot is a lemezhez mellékelni. Valamely központi motívum, mely a műben többször visszatér, akár eltérő, akár azonos változatban, és egy adott cselekményhez vagy szereplőhöz kötődik. Magyarul korlátozott példányszámú kiadvány. Ilyen esetekben a CD-k limitált, gyakran számozott kiadásban jelennek meg, ami általában 200 és 5000 darab között változik. Ezt a kiadók nemcsak azért csinálják, hogy minél hamarabb elfogyjanak az áruk, de a fizetendő jogdíjak is töredékükre csökkennek, ha bejelentik, hogy csak korlátozott példányban adják ki a lemezt. Az a zene, amely a stúdiók rövid "főcíme" alatt hallható a filmek elején. Olyan válogatás (szó szerint egyveleg), amely több filmzenéből vonultat fel témákat. Ezt a kifejezést alkalmazzák akkor, ha a zene jelenetről jelenetre, vágásról vágásra követi az eseményeket. Elsősorban a már kész ötletek egyszerűsített demonstrációja, mely során a zeneszerző általában csak szintetizátoros megoldással mutatja be ötleteit a rendezőnek vagy a producereknek. Nagy példányszámban elkelt CD-k esetében szoktak megjelentetni "More Music" kiadást. Az a technika, amikor a rendező nem alkalmaz zeneszerzőt, hanem kizárólag dalokat használ, melyek szó szerint átveszik a score szerepét. Ez nem keverendő össze az üzleti megfontolásokból összeválogatott betétdalok alkalmazásával, mert itt a dal és a film között szoros kapcsolat van. Akiadott zenék bizonyos részét egy idő után kivonják a forgalomból. Ezeket utána még lehet kapni elvétve külföldön vagy aukciós weboldalakon. Olyan darab, amely ugyan szerepel a filmzenealbumon, a filmből mégis kivágták. Olyan darab, amelyet egy korábbi filmhez írtak meg, évekkel később pedig egy teljesen más alkotásban bukkan fel. Az egyik legismertebb példa, amikor a Drágán add az életed! utolsó jelenetéhez James Horner A bolygó neve: Halálhoz komponált zenéjéből vettek ki egy darabot. Olyan darabok, amelyek a filmzene korábbi kiadásán nem voltak hallhatók. Általában a lemez végén találhatók egy csoportban, de re-sequenced albumok esetében a helyes sorrendben illesztik be őket. Pz a zene, amelyet limitált példányszámban adnak ki. Ilyeneket szoktak a zeneszerzők ismerőseiknek ajándékozni, az Oscar- vagy Golden Globe-bizottságnak elküldeni. Az első csoportnak szánt korongokat ezzel a felirattal látják el: "For Promotional Use Only. Olyan új kompozíció, amelyet a zeneszerző küld a filmkészítőknek, ha úgy érzi, hogy az adott filmet pont neki találták ki, és senki más nem alkalmasabb nála a feladatra. Jellemzője, hogy a producerek vagy a rendező soha nem kértek ilyet tőle, így általában meg sem hallgatják. Van úgy, hogy egy album kiadása a jogdíjak miatt túl drága lenne, vagy az eredeti felvételek már elvesztek, a zenére viszont nagy igény van. Ilyenkor a kiadó megbíz egy szakembert, hogy hangszerelje újra és vegye fel a zenét. A hivatalos CD-ken a zene általában nem olyan sorrendben szerepel, mint ahogy a filmben, ezt a hibát próbálják korrigálni a rajongók a re-sequencing módszerével. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan kiadott anyagot feldarabolják, és helyes sorrendbe rendezik át. Az ilyen "elvetett" albumokon csak olyan zene hallható, amelyet végül nem használtak fel a filmhez. Olyan kiadvány, amely általában régi, már megjelent zenéket mutat be, gyakran digitálisan feljavított hangminőséggel, és korábban ki nem adott anyagokkal kiegészítve. Filmzeneirodalmi műfaj, mely egy adott film teljes zenei anyagát elemzi a legelső hangjegytől a legutolsóig. A filmhez írt szimfonikus, elektronikus vagy egyéb módon megalkotott, általában instrumentális zene. A CD-n szereplő zenék rendszerint nem a teljes score-t tartalmazzák. A filmzenei CD-k hossza régebben 30 és 74 perc között mozgott, a felső értéket a legritkább esetben érve csak el. Ez a kifejezés tükrözi a film helyszínének érzékeltetését, azaz hogy milyen, az adott tájegységre vagy népcsoportra jellemző hangszereket vonultatnak fel a score-ban. Idősík-érzékeltetés. Az ilyen kiadványokon a legtöbb esetben különféle előadók és zenekarok felvételei találhatók, amelyek optimális esetben valóban elhangzanak a filmben, sőt néha a stúdió által felkért előadók és zenekarok kifejezetten oda írt szerzeményei töltik meg őket. Azonban léteznek olyan válogatásalbumok is, melyeken mindössze egy-két ilyen szám hallható (legtöbbször a stáblista alatt), a többi pedig már korábban is létező dal. Ugyanakkor számos nagyzenekari zene jelenik meg úgy, hogy soundtrack felirattal látják el. Sajnos a magyar nyelvben nem alakult ki külön kifejezés erre, ezért is nehéz különválasztani őket. Így tehát ez a szó kétféle kiadást is takarhat. Olyan zene, amely egy adott jelenetben is elhangzik, tehát nemcsak a nézők hallják, hanem a filmbeli szereplők is. Ilyen például a rádióban szóló dal vagy a háttérben játszó éttermi zenekar muzsikája. Azért nevezik source-nak, mert a zene eredete meghatározható a filmben. Olyan új kompozíció, amelyet a zeneszerző küld a filmkészítőknek akkor, ha külön felkérik erre. A már meglévő anyagot közösen tekinti meg a rendező, a producer, a zenei rendező, valamint a komponista. Azaz szvit: olyan hosszabb zenei tétel, amely felvonultatja egy adott filmzene összes fontosabb témáját. Azeneszerző és a film készítői a készülő zene irányvonalának meghatározásához különféle már létező anyagok meghallgatásával jutnak el. A komponálás kezdeti szakaszában használt temp score-ok lehetnek az adott szerző vagy más művész korábbi munkái is. A filmzenealbumokon található szerzemény, amelyet gyakran több cue-ból állítanak össze az album producerei. Alapesetben olyan rövid zenére értendő, amelyet a filmelőzetesek alatt lehet hallani. Mivel legtöbbször a végleges filmzene még nem készül el addigra, amikor az előzetesek a mozikba kerülnek, a filmkészítők trailerzenét használnak. Ez lehet más filmekből származó darab, de rendszerint külön cégek foglalkoznak az efféle muzsikák gyártásával - ilyen például az Immediate Music. Ezek nagyon ritkán kerülnek rá az albumra, ám néha külön CD-n megvásárolható pár válogatás. Ez a kifejezés a legtöbb esetben pejoratív jelző, tehát olyan darabot takar, amely minimális hangszer- és/vagy dallamhasználat mellett követi nyomon az adott cselekményt, s ha ekkor be is tölti funkcióját, önállóan hallgatva gyakorta pont emiatt nem állja meg a helyét, nem játszik kiemelkedő szerepet. Olyan darab, amely ugyan szerepel az albumon, a filmből mégis kivágták. Olyan zene, amely csupán a film amerikai változatában hallható, a világ más tájain más szól a moziban. Erre azért van szükség, mert a terjesztők úgy gondolják, hogy egy hagyományos amerikai zene (szemben az európaival vagy a japánnal) sokkal kevesebb nézőt riasztana el a filmtől. "Whiskey in the Jar"Single by the Dublinersfrom the album More of the Hard Stuff Released1968GenreIrish folk musicLength3:01LabelMajor MinorSongwriterTrad. arr. "Whiskey in the Jar" (Roud 533) is an Irish traditional song set in the southern mountains of Ireland, often with specific mention of counties Cork and Kerry. The song first gained wide exposure when Irish folk band the Dubliners performed it internationally as a signature song and recorded it on three albums in the 1960s. In 1990, the Dubliners re-recorded the song with the Pogues with a faster rockish version charting at No. 63 in the UK. "Whiskey in the Jar" is the tale of a highwayman or footpad who, after robbing a military or government official, is betrayed by a woman; whether she is his wife or sweetheart is not made clear. Various versions of the song take place in Kerry, Kilmoganny, Cork, Sligo Town, and other locations throughout Ireland. It is also sometimes placed in the American South, in various places among the Ozarks or Appalachians, possibly due to Irish settlement in these places. Names in the song change, and the official can be a captain or a colonel, called Farrell or Pepper among other names. The protagonist's wife or lover is sometimes called Molly, Jenny, Emzy, or Ginny among various other names. The song's exact origins are unknown. In the book The Folk Songs of North America, folk music historian Alan Lomax suggests that the song originated in the 17th century and that John Gay's 1728 The Beggar's Opera was inspired by Gay hearing an Irish ballad-monger singing "Whiskey in the Bar". In regard to the history of the song, Lomax states, "The folk of seventeenth century Britain liked and admired their local highwaymen; and in Ireland (or Scotland) where the gentlemen of the roads robbed English landlords, they were regarded as national patriots. At some point, the song came to the United States and was a favourite in Colonial America because of its irreverent attitude toward British officials. The American versions are sometimes set in America and deal with American characters. The song appeared in a form close to its modern version in a precursor called "The Sporting Hero, or, Whiskey in the Bar" in a mid-1850s broadsheet.[5][6] In his book Irish Street Ballads,[7] the song collector Colm Ó Lochlainn described how his mother learnt "Whiskey in the Jar" in Limerick in 1870 from a man called Buckley who came from Cork. When Ó Lochlainn included the song in Irish Street Ballads, he wrote down the lyrics from memory as he had learnt them from his mother. He called the song "There's Whiskey in the Jar", and the lyrics are virtually identical to the version that was used by Irish bands in the 1960s such as the Dubliners. The song also appears under the title "There's Whiskey in the Jar" in the Joyce[8] collection, but that only includes the melody line without any lyrics. Versions of the song were collected in the 1920s in Northern Ireland by song collector Sam Henry.[9] It is Roud Folk Song Index no. LabelDeccaSongwritersTrad. arr. Séamus Ennis of Dublin, Ireland, World Library of Folk and Primitive Music, Vol. The Limeliters - Sing Out! Liam Clancy recorded the song with his son and nephew on Clancy, O'Connell & Clancy in 1997, and Tommy Makem recorded it on The Song Tradition in 1998. Thin Lizzy's 1972 single (bonus track on Vagabonds of the Western World [1991 edition]) stayed at the top of the Irish charts for 17 weeks, and the British release stayed in the top 30 for 12 weeks, peaking at No. 1998, which won a Grammy), Belle and Sebastian (The Blues Are Still Blue EP 2006), Gary Moore (2006), Nicky Moore (Top Musicians Play Thin Lizzy 2008), Simple Minds (Searching for the Lost Boys 2009), and Israeli musician Izhar Ashdot. On the bluegrass scene, Jerry Garcia and David Grisman recorded a version for the album Shady Grove. Icelandic folk band Þrjú á palli (Three On The Podium) recorded it in 1971 as "Lífið Er Lotterí (Life Is A Lottery)" with lyrics by Jónas Árnason. Lillebjørn Nilsen adapted it to Norwegian, as "Svikefulle Mari (Fraudulent Mari)", on his 1971 album Tilbake (Back).[25] Finnish band Eläkeläiset (The Retired) recorded a humppa version as the title track of their 1997 album Humppamaratooni (Jump Marathon). ↑ "The Highwaymen* - Encore (Vinyl, LP, Album)". Discogs.com. 1962. ↑ "More Scarce Songs". 15 September 2003. Patrick Flemming. ↑ Patrick Flemming, The Complete Newgate Calendar Vol. ↑ "Bodleian Library Broadside Ballads". Bodley24.bodley.ox.ac.uk. Archived from the original on 24 February 2021. ↑ "Ballads Catalogue: Firth c.17(314)". Bodley24.bodley.ox.ac.uk. Archived from the original on 25 February 2021. ↑ Joyce, Patrick Weston, Old Irish Folk Music and Songs: a Collection of 842 Irish Airs and Songs Hitherto Unpublished, Cooper Square Publishers, New York, 1965. ↑ Songs of the People edited by Gale Huntington, Lani Herrman with contributions from John Moulden. ↑ "Whiskey in the Jar". ↑ "Album Reviews" (PDF). Music Week: 18. 5 April 1975. ↑ "Alternative Reviews Continued" (PDF). The Gavin Report: 56. 14 September 1990. ↑ Whiskey in the Jar. Alan Byrne. 20 September 2015. p. 43. ISBN 9780992948085. Retrieved 1 January 2023. ↑ Whiskey in the Jar. Alan Byrne. 20 September 2015. p. 42. ISBN 9780992948085. Retrieved 1 January 2023. ↑ Eduardo Rivadavia. "Allmusic review". AllMusic. Retrieved 28 December 2022. ↑ "New Releases: Singles" (PDF). Music Week. 30 January 1999. p. 27. ↑ "Video Premiere: Jim Moray (with Tom Moore) - Bold Lovell". KLOF Magazine. 26 September 2019. ↑ "Gilgarrah Mountain (Roud 533) (Fragment) - Lena Bourne Fish". YouTube. 26 June 2020. Archived from the original on 12 December 2021. ↑ "There’s Whiskey in the Jar (Roud 533) - Seamus Ennis". YouTube. 26 June 2020. Archived from the original on 12 December 2021. ↑ "Whiskey in the Jar (Roud 533) - Mary Byrnes". YouTube. 12 December 2019. Archived from the original on 12 December 2021. ↑ "Whiskey in the Jar (Roud 533) - Sarah Ogan Gunning". YouTube. Archived from the original on 12 December 2021. ↑ Mark Putterford (2002). Phil Lynott: The Rocker. Omnibus. p. 68. ↑ "Whiskey in the Jar". Irish Charts - Search Results. Irish Charts. Retrieved 1 January 2023. ↑ "Thin Lizzy - Whiskey in the Jar" (in Dutch). Ultratop 50. ↑ "Whiskey in the Jar" (in Dutch). Dutch Top 40. 1 2 "The Irish Charts - Search Results - Whiskey in the Jar". Irish Charts. ↑ "Nederlandse Top 40 - week 15, 1973" (in Dutch). Dutch Top 40. ↑ "Thin Lizzy - Whiskey in the Jar" (in Dutch). Single Top 100. ↑ "Thin Lizzy - Whiskey in the Jar" (in Dutch). Top 40 Singles. ↑ "Metallica - Whiskey in the Jar" (in German). Ö3 Austria Top 40. ↑ "Whiskey in the Jar". Ultratop 50. ↑ "Top National Sellers" (PDF). Music Week. Vol. 16, no. 12. 20 March 1999. p. 10. ↑ "Top National Sellers" (PDF). Music Week. Vol. 16, no. 10. 6 March 1999. p. 12. ↑ "Official Scottish Singles Sales Chart on 27/2/1999 - Top 100". Official Charts Company. ↑ "Metallica - Whiskey in the Jar"". Top 40 Singles. ↑ "Official Singles Chart on 27/2/1999 - Top 100". Official Charts Company. ↑ "Official Charts Company. Top 100".
Whiskey in the Jar című dal kapcsán említett példákat magyar szövegekkel illusztrálom, és összefűzöm a filmzenei terminológiát a konkrét példákkal. A Bond-filmek zenéire utaló részeket például a címképek között található példák és a komponálás folyamatának leírása segíti értelmezni. A Bond-zenék történetében a zeneszerzés vezető alakjai és a verziók sokfélesége mutatja, hogyan lehet egyszerre emlékezetes és korszerű a score és a betétdalok használata.
Különféle kiadások és fogalmak áttekintése
- Complete Score vagy Expanded Score - teljes instrumentális zenei anyag kiadása, gyakran évfordulókra
- Katalóguszene - előre összerakott zenék válogatása külön műfajokra
- Source - a zene eredetének meghatározható a filmben
- Cue - egybefüggő zenei tétel
- Temp score - korábbi művek vagy próbaalapok használata a komponálás elején
- Trailerzene - előzetesekhez használt zene, gyakran külön cégek dolgoznak rajta
- Sequel/Resequencing - hivatalos anyag felosztása és rendezése a fanatikus rajongók által
Az ilyen kiadványok között gyakran előfordul, hogy a filmben elhangzó zene és a CD-n hallható sorrend eltér. Ilyenkor a rajongók a re-sequencing módszerével korrigálják a sorrendet. A filmzenealbumokra jellemző azonban, hogy a teljes score-t gyakran nem tartalmazzák, hanem részleteket és tematikus darabokat adnak ki.
A Bond-sorozat példái rámutatnak, hogy a változó zenei nyelvek hogyan formálják a hangulatot: néha diszkó-hatás, máskor keleti hangulat vagy akár klasszikus romantika dominál. Az albumokban található témák és motívumok összessége adja meg a filmzenei világnak azt a jellegzetes hangulatát, amelyet a hallgató hosszú távra jegyez meg.
Összegzés: a whisky-zenék és a filmzenei identitás
Az olyan példák, mint a Bond-filmek vagy a klasszikus amerikai betétdalok, mutatják, hogy a filmzene nem csak a mozgóképet szolgálja, hanem identitást is ad a filmnek. A „Whiskey in the Jar” története és többféle feldolgozását idéző részletek rámutatnak, hogy a zene milyen módon képes összekapcsolni különböző kultúrákat és korszakokat a mozivásznon.