Az alkohol elôtte eleszto és a főzés hatása a alkoholfogyasztásra

Szól a konyhai bölcsesség: a főzés közben az alkohol részben elpárolog, de nem minden marad el, és ez befolyásolja a vezethetőséget vagy a szervezet kockázatait.

A főzés és az alkoholfogyasztás tudományos háttere

A dolognak még tudományos háttere is van: az alkohol forráspontja 78,5 Celsius-fok, főzés közben meg általában ennél jóval nagyobb hőfokot használunk, már csak azért is, hogy felforrjon a víz, ami köztudomásúlag 100 fokon történik meg.

Az amerikai földművelésügyi minisztérium megbízásából 1992-ben nagyszabású kutatássorozat vizsgálta, hogy mennyi alkohol marad az ételekben főzés után, és arra jutottak, hogy ez nagyon sok mindentől függ, de az adalékanyagként hozzáadott alkohol 5-85%-a megmarad a kész ételben is. A jelenség magyarázata nyilván az, hogy a párolgáshoz idő kell, és ahogy a víz sem tűnik el egyik pillanatról a másikra a fazékból, ahogy elérte a 100 fokot, az alkohol is csak komótosan távozik az ételből.

Az alkohollal készült ételben tehát mindenképpen benne marad az alkohol egy része főzés után is - mégsem túl egyszerű mondjuk egy jó vörösboros marhapörköltől berúgni. A májunk ugyanis az alkoholt nagyjából 8-10 gramm per óra sebességgel bontja le, ami nagyjából másfél deci bornak felel meg. ha ennél több alkoholt viszünk be, és a máj nem bírja a tempót, a plusz alkohol átmenetileg a véráramba kerül, és ott várja ki, hogy a máj ártalmatlanítani tudja.

Az alkoholfogyasztásban tehát a párolgás nem teljes, de ahhoz, hogy tényleg megérezzük, emberre igen kevés például ezt a marhapörkölt mennyiséget kellene fogyasztani. Egyébként ilyen minimális mennyiségben több ételben is előfordul alkohol, például gyümölcslevekben (0,1% körül), vagy élesztővel készített tésztákban, mint a kenyér. A leghírhedtebb a honey bun nevű svéd eredetű péksütemény, amelyben az élesztő és a cukor reakciója annyi alkohol termel, hogy már egy darab elfogyasztása után is jelez az alkoholszonda. A műfaj koronázatlan királya azonban mindenképpen a kefír, amiben általában 1% alatti az alkoholtartalom, de vannak típusok, amikben előfordulhat akár 2%-os alkoholszint is.

Az alkoholfogyasztás és a testünk

Vajon tényleg elég két óra az alkoholfogyasztás után, vagy ezzel a tévhittel kockára tesszük a saját életünket és mások életét is? Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az ittas vezetés tekintetében. A hatályban lévő rendelkezés szerint semmilyen tűréshatár, vagy felső limit nincs. Ha vezetés közben egy közúti ellenőrzés során történt szondázásnál, vagy a rendőr által elrendelt vérvételnél kiderül, hogy alkoholt fogyasztottunk, azonnal jön a büntetés, amely mértéke a véralkoholszinttől, vagy a légalkohol-koncentrációtól függ.

Szabálysértés: ha a szervezetünkben található véralkoholszint nem éri el a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt. Bűncselekmény: ha az ittas sofőr szervezetében a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációnál, illetve a kilélegzett levegőben a 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol található. Az alkoholtartalom a szervezetben hivatalosan a véralkoholszintben (BAC) mérhető, nyál és kilégzés (szonda); vagy a vizelet (kábítószer-vizsgálat) mintavételéből mutatható ki, de a szervezetből való kiürülése több tényezőtől függ.

Nagy általánosságban elmondható, hogy egy ital elfogyasztásának hatása nagyjából egy óráig tart, de néha több órán keresztül is érzékelhető marad. A kiürülési ideje hozzávetőleg 10 gramm/óra, ez egy általános becslés, egyénileg változhat 5-16 gramm/óra. Az elfogyasztott ital típusa és mennyisége is számít. Az alkohol 20%-a közvetlenül a véráramba kerül, a maradék a vékonybélből szívódik fel, és étel a gyomorban és a belekben lassítja a felszívódást. A májban metabolizálódik, de a tényleges kiürüléshez más tényezők is hozzájárulnak: kor, testsúly, testzsír, étel zsírtartalma, gyógyszerek.

Az alkohol és a máj

A májban történő metabolizáció nem az egyetlen tényező, amely meghatározza, hogy az alkohol milyen gyorsan hagyja el a szervezetet. A krónikus alkoholfogyasztás többek között májkárosodást okozhat: zsírmáj, hepatitis, cirrhosis és akár májrák is bekövetkezhet. A nők esetében a heti 8 adag fölötti alkoholfogyasztás, a férfiaknál a heti 15 adag fölötti fogyasztás már jelentős hatással lehet a májra. A krónikus alkoholfogyasztás hosszú távon a májsejtek pusztulását okozza, és ezzel összefüggésben a hasnyálmirigy és más szervek betegségei is létrejöhetnek.

Alkalmi nagyivás esetén akut hasnyálmirigy-gyulladás vagy akut májelégtelenség alakulhat ki, de a krónikus állapotokhoz hosszabb idő szükséges. A genetika itt is szerepet játszik: egyesek genetikai okokból könnyebben érintettek lehetnek bizonyos kórképektől. Összefoglalva: a vezetés közbeni alkoholfogyasztás súlyos büntetéseket von maga után, és az alkoholfogyasztás hosszú ideig kimutatható a szervezetből, például vizeletből vagy hajból.

Az alkoholszint és a mindennapok

A leghíresebb információ: az alacsony alkoholszintű ételek és italok is tartalmazhatnak alkoholt, például gyümölcslevekben, kenyérben, vagy kefírben. A jenlegi ivás napi 2-3 adagnál is károsíthatja a májat; nőknél heti 8 adagnál, férfiaknál heti 15 adagnál nagyobb mennyiség jelentős hatással lehet a májra. A krónikus alkoholfogyasztás már hosszú távon súlyos betegségeket okozhat, és a hasnyálmirigy-gyulladás vagy cirrhosis kialakulásának kockázata nő. A rendszeres nagyivás és más gyógyszerfogyasztás kombinációja különösen kockázatos lehet.

Az alkoholfogyasztás hosszú távú hatásain túl a rövid távú biztonságra is adatok mutatnak: a vezetés közbeni alkoholfogyasztás súlyos büntetéseket vonhat maga után, és a gyakorlatban a véralkoholszint vagy a légalkohol-koncentráció alapján ítélik meg a felelősséget.

Edzési és táplálkozási megjegyzések

A máj az egyik első szerv, amely az alkoholt bontja le, és a felszívódás mértéke jelentősen függ az étkezéstől. Étellel a gyomorban és a belekben az emésztés gyorsabb lehet, ami késlelteti az alkoholfelvételt. A sörök és más fermentált italok esetében a sörélesztő részvétele is fontos: az élesztő nélkülözhetetlen az erjedéshez, és az élesztő által termelt anyagok mind hatással lehetnek az ital ízére és összetételére. A sör különböző erjesztési típusai között van felső- és alsó erjesztés, illetve lambic típusok, amelyek vadélesztőkkel erjednek. A sörélesztő kisebb része végül a termékben marad, és javíthatja a test összetevőinek felszívódását is a táplálékkiegészítő hatásán keresztül.

Válogatott áttekintés: a vodka és a tömény italok gyorsabb náluk a felszívódás, de a máj még ezt is igyekszik kiegyenlíteni, és a hosszabb felszívódás miatt a hatás is hosszabb lehet, ha étel nélkül fogyasztjuk.

Témába vágó gyakorlati adatok és példák

1. 2 dl 10%-os bor: 1 óra 40 perc kiürülés feltételezve egészséges máj esetén.
2. 1 pohár (3 dl) 4%-os sör: kb. 50 perc.
3. 1 korsó 4%-os sör: kb. 1 óra 35 perc.
4. 1 feles 50%-os tömény: kb. 2 óra.

A leírt idők átlagos becslések, egyéni eltérésekkel. A folyamatok összefüggnek az étkezéssel, a testsúllyal, az életkori tényezőkkel és az általános egészségi állapotokkal.

Vezetés és közlekedés a tények tükrében

A vezetés közbeni alkoholfogyasztás súlyos büntetéseket von maga után, és a kiürülési idő alatt sem garantált a biztonságos vezetés. A szervezetből való kiürülés mértéke sok tényezőtől függ, és a tartós alkoholfogyasztás hosszú távon káros lehet a májra és más szervekre is.

Az alkoholszint és a kiürülés különböző tényezőktől függ, és a rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon májkárosodáshoz vezethet. A krónikus állapotok megelőzéséhez a mértékletesség és az orvosi tanácskeresés fontos.

tags: #alkohol #elott #eleszto