Az alkohol, bár társadalmilag elfogadott és sok kultúrában jelenlévő ital, jelentős egészségügyi kockázatokat rejt magában, különösen, ha túlzott vagy felelőtlen módon fogyasztják. A szervezetbe kerülő alkohol feldolgozása összetett folyamat, amelynek zavarai súlyos, akár életveszélyes állapotokhoz vezethetnek. A cikk részletesen tárgyalja az alkoholmérgezés és a delirium tremens tüneteit, okait, valamint a kapcsolódó egészségügyi következményeket.
Az alkohol felszívódása és a kezdeti hatások
Ha valaki hirtelen, viszonylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű alkoholt juttat a szervezetébe, kialakul az úgynevezett alkoholmérgezés, mely ellátását tekintve, a sürgősségi orvostan keretei közé tartozik. A szervezetbe bekerülő alkohol felszívódása már a szájüregi (!) nyálkahártyákon keresztül megkezdődik, s folytatódik a gyomor, majd a vékonybélrendszeren is. Az elfogyasztott alkohol normál körülmények között 15-90 perc alatt szívódik fel a gyomorból és a vékonybélből. Éhgyomorra ennél még gyorsabban jut el a vérrel a szövetekbe.
1.5-2,5 ezrelékes véralkoholszint esetén indul a következő fázis, a részegség. Itt már kezd eltűnni az addig töretlen jókedv, sokan inkább álmosodnak, meglassulnak, esetleg befelé fordulóvá - vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten agresszívvá - válhatnak. Hányinger, hányás jelentkezhet sápadtsággal, verejtékezéssel, a beszéd akadozóvá válásával.
Az alkoholmérgezés felismerése és sürgősségi ellátása
2,5 ezrelék felett beszélünk alkoholmérgezésről: az illető eszméletlenül terül el, pupillái beszűkülnek, sokszor fényre nem reagálnak. Paradox módon, az alkoholmérgezés szempontjából általában nem az alkoholista egyének veszélyeztetettek; sokkal inkább azok, akik csak alkalmanként fogyasztanak alkoholt. Az alkoholmérgezés viszonylag könnyen felismerhető a jellegzetes tünetekről, az illető alkoholos leheletéről.
(Vigyázat, a cukorbetegeket fenyegető ún. ketoacidózis tünetei hasonlíthatnak az alkoholmérgezéshez.) Mivel akut, életveszélyes állapotról van szó, mindenképpen minél hamarabb orvosi segítséget kell kérni, az illetőt tilos magára hagyni. A szakorvosi kezekbe kerülő alkoholmérgezettnél rendszerint gyomormosás történik. Ezt csak és kizárólag szakemberek végezhetik, laikusok, barátok, rokonok nem. Sőt, az eszméletlen beteget hánytatni sem szabad, mert állapotából eredően hiányzó garatreflex híján könnyen gyomortartalom kerülhet a légutakba, ami akár fulladásos halált is okozhat.
Hogyan kezeljük az alkoholmérgezést
Az alkoholfüggőség és a megvonási tünetek
Gyakori, túlzott alkoholfogyasztás esetén könnyen alkoholfüggőség alakul ki. Egyes alkoholfüggő személyeknél az alkoholmegvonást követő tünetegyüttes olykor igen súlyos, akár életveszélyes formában is megnyilvánulhat. Ezt az állapotot nevezik delirium tremensnek („reszketéses önkívület”), mert a betegeknél gyakran jelentkezik tudatzavar, illetve remegés.
Az alkoholfüggőség esetén az utolsó alkoholfogyasztást követő 6-8 óra múlva már megjelennek az elvonási tünetek. Az általános elvonási tünetek az alábbiak: hiperaktivitás; hányinger, hányás; rosszullét; remegés; fokozott izzadás, láz; szorongás és az alkohol iránti erőteljes, gyakran elviselhetetlen vágy.
Az elvonási tünetek nem társult bajok, hanem az alkoholizmus betegség részeként jelennek meg és kezelendők. A legenyhébb tünetek az alkoholszomj, a kézremegés, izzadás, feszült lelkiállapot. Akkor jelentkeznek, amikor az alkohol már kellőképp kiürült a szervezetből, rendszerint az utolsó pohár alkohol elfogyasztása után 12-48 órával. Gyakran éjszaka zajlik, amikor alvás közben biztosan nem fogyaszt a beteg újabb adag alkoholt. A hiányt zavaros rémálmok is jelzik, amikre a beteg fölriad.
A Delirium Tremens: Tünetek, Okok és Szövődmények
Amennyiben a tünetek súlyossága nem indokolja, nem szükséges orvosi ellátást igénybe venni. Egyes esetekben azonban a tünetek sokkal súlyosabban is megnyilvánulhatnak, mégpedig a delirium tremens formájában. Ez az elvonási tünetekben szenvedő betegek nagyjából 5%-ánál alakul ki.
A delirium tremens életveszélyes állapot, amely azonnali szakszerű beavatkozást igényel. A delirium tremens általában az utolsó alkoholfogyasztást követő 24-72 órát követően jelentkezik, és tünetei az alábbiak:
- Hallucinációk, téveszmék
- Zavarodottság, izgatottság
- Remegés és epilepsziaszerű görcsök
- Gyors szívverés (tachycardia)
- Vérnyomás-emelkedés
- Magas testhőmérséklet (hyperthermia) és túlzott izzadás
- Kitágult pupillák (mydriasis)
- Megváltozott mentális állapot
- A szervezet sav-bázis egyensúlyának zavara (ketoacidosis)
- Szív-érrendszeri összeomlás
Kiszámíthatatlan, hogy az egyre erősödő elvonási tünetek mikor csapnak át az életveszélyes, lázas, tudatvesztéses delírium tremens nevű állapotba. Akár egy ártatlannak látszó külső inger is kiválthatja. Ha például a súlyos elvonási tüneteket mutató beteg szobájába betéved egy kismacska, a terráriumban megnézi a gyerek hörcsögét, vagy félhomályos helyen nem tudja kivenni a tárgyakat. Többnyire nem azonnal, hanem az utolsó adag alkohol után 1-2 nap elteltével jelentkezik, sokszor teljesen tünetmentes időszakot követően.
A delíriumos hallucinációk tipikus elemei az apró mozgó lények, egerek, patkányok. A beteg elveszti a kapcsolatát a környező világgal. Idegrendszere, anyagcseréje, immunrendszere teljesen felborul. Kezének remegése az egész testre kiterjedhet, viselkedése kiszámíthatatlan lesz. Mindenképpen mielőbbi orvosi segítségre van szükség, a beteg pszichiátriai vagy belgyógyászati intenzív osztályra kerül. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel 12-24 óra után állapota stabilizálódik.
Mikor forduljon orvoshoz?
A delirium tremens súlyos, életet veszélyeztető állapot. Ha a környezetében valakin a fentebb részletezett tüneteket észleli, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A delirium tremens kialakulásának okai
Pontosan nem lehet tudni, mitől függ, hogy kinél alakul ki a tünetegyüttes, azonban néhány kockázati tényező fennállása esetén gyakoribb, így például:
- Korábbi alkoholmegvonást követően már előfordult a betegnél delirium tremens.
- Korábban már előfordult a betegnél alkoholmegvonást követő epilepsziaszerű görcsroham.
- Az alkoholmegvonással egyidejűleg fennálló fertőzés vagy egyéb panasz (pl. hasnyálmirigy-gyulladás vagy májgyulladás).
- A közelmúltban történt, a szokásosnál nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás.
- Magasabb életkor.
- Meglévő májfunkciós zavarok.
A delirium tremens lehetséges szövődményei
A delirium tremens halálozása kezelés hiányában akár 35%-os is lehet. Megfelelő orvosi ellátás mellett ez azonban 2%-ra csökkenthető.
Az alkohol és a májkárosodás
A máj hivatott lebontani a szervezet számára mérgező anyagok, így az alkohol nagy részét is; ő a beépített detoxikáló. Kapacitása azonban véges, ezért a mértéken felül fogyasztott etilalkoholnak lassan "megadja magát". A rendszeres, nagy mennyiségű italozás ártalmai nem maradnak nyom nélkül.
Az alkoholos májkárosodás nem egységes kórkép, minden olyan betegséget magába foglal, aminek az oka a hosszabb időn keresztül, nagy mennyiségben fogyasztott alkohol. Az alkohol lebontása során a májban egy toxikus vegyület, az acetaldehid keletkezik, amely ha túlzottan felhalmozódik először elzsírosodás, majd később gyulladás jön létre a májban. Ha az ártalom itt megáll, az újjászülető májsejtek még regenerálják a máj működését, viszont ha a máj kifárad, új sejtek már nem képződnek, és az elpusztultak helyét hegszövet (fibrózis) tölti ki. Az egyre kevesebb májszövet és egyre több hegszövet kialakulása okozza a májzsugorodást (májcirrózis), amitől a máj akár kétszeresére is nőhet annak ellenére, hogy egyre kevesebb a ténylegesen működő májsejt.
Az alkoholos májkárosodás leggyakoribb kezdő tünete a zsírmáj, ekkor a májsejtekben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel. Kialakulása a huzamos ideig tartó, állandó megterhelés következménye. A zsírmáj a szerv enyhe megnagyobbodásától eltekintve tünetmentes, de a májfunkció-vizsgálat már képet ad állapotáról.
A májkárosodás mértéke egy bizonyos enzim, a gamma-glutamil-transzpeptidáz (gamma-GT) nevű, a máj, a vese és a hasnyálmirigy által termelt enzim vérbeli koncentrációjával jellemezhető, amit az alkoholos májkárosodás jellegzetesen megnövel. A májzsugor (cirrózis) diagnosztizálása és elkülönítése a zsírmájttól nem könnyű feladat. A vérben a gamma-GT 50-60 U/l értékig normális, 150-300-as érték már alkoholbetegségre utal. E fölött mindenképpen komolyan kell venni. Ezres értékeknél sem biztos még a májzsugor, ami ugyanakkor 300-as értéknél is kialakulhat. Ameddig a zsírmáj működik, remény van a gamma-GT szint visszaállására, a máj megmentésére. Nehéz megmondani, hogy a májszövet elfajulása mikor csap át visszafordíthatatlan májzsugorba, mert szövete olykor még 75%-os károsodás esetén is tud regenerálódni. A pontos diagnózishoz májbiopsziát is végeznek.
Férfiaknál napi 60 g, nőknél napi 20 g alkohol rendszeres fogyasztása már elkerülhetetlenül ilyen vagy olyan tartós károsodást okoz, természetesen elsősorban, de nem csupán a májban. Nőknél 20 gramm tiszta szesz (azaz 4 dl sör, vagy 2 dl bor, vagy 1/2 dl tömény) éveken keresztüli fogyasztása okoz májkárosodást. A rossz minőségű alkoholos italok tovább rontják a betegség kimenetelét.
Az alkoholos májkárosodás korai jelei még enyhék, sokszor évekig nem is okoznak panaszt.
- Alkoholos zsírmáj: Az alkohol okozta májkárosodás legenyhébb formája, amikor az alkohol elhagyásával és az életmód megváltoztatásával még visszafordítható az elváltozás.
- Májzsugor / májcirrózis: A májkárosodás legsúlyosabb, már visszafordíthatatlan formája.
A diagnózis megállapításához elengedhetetlen a máj szerkezeti vizsgálata. Legfontosabb kezelés az alkohol részleges, de súlyosabb esetben teljes elhagyása, ami a kezdeti stádiumokban már gyógyulást eredményezhet. Egyéni, a betegség stádiumának megfelelő, dietetikus által összeállított étrend javasolt.
Az alkohol hatása az idegrendszerre és a kognitív funkciókra
Az alkohol közvetlenül és közvetve, azonnal gátolja az agyműködést, de közvetve is, miután a máj lebontása nem képes lépést tartani a bevitt mennyiséggel. Számtalan vicc szól az alkohol butító hatásáról, ami azonban a valóságban korántsem olyan derűs. Az idegrendszeri károsodás, egy nagyon meghatározott agyi terület zavara miatt a rövidtávú megjegyző emlékezet sérül. Az idegkárosodás már az ideggondozó feladatkörébe tartozik, B1-vitamin adagolása szükséges, a kezelés elmaradása miatt a kór végzetes lehet.
Az alkohol és a keringési rendszer, valamint az anyagcsere
Az alkohol emeli a vérnyomást. Hosszútávon pedig elősegíti mindazon betegségek - a többi között szívinfarktus, agyvérzés - kialakulását, amelyeknek a magas vérnyomás rizikófaktora. Ugyanez a helyzet a cukorbetegséggel is. Az alkoholtól kialakult enyhe, azaz tablettaszedéssel rendben tartható vércukorproblémák teljesen el is múlhatnak, de mindenképpen ellenőrizni kell és újra beállítani a szükséges inzulin-adagolást.
Hiánybetegségek és táplálkozási problémák
A magukat gyakorlatilag alkohollal "táplálóknak" hiánybetegségekkel is szembe kell nézniük. Az alkohol energiatartalma ugyanis nem csekély (7 kalória/ml tiszta alkohol), így az éhségérzetet elnyomja, viszont nem biztosítja egyéb tápanyagok, vitaminok felvételét, a táplálkozás nagyon egyoldalú lesz.
Az alkohol hatása a női szervezetre és a terhesség alatt
A nők szervezete bizonyos értelemben lassabban bontja le az alkoholt, mint a férfiaké. Terhesség alatt egyáltalán nem szabad alkoholt fogyasztani, mert maradandó magzatkárosodást, fejlődési rendellenességet okozhat: a baba szellemileg visszamaradott, kis súllyal, igen gyakran beesett arccal vagy szájpadhasadékkal születik. Természetesen a terhesség egész korai szakaszában elfogyasztott egy pohár szülinapi pezsgő miatt nem kell magzatkárosodástól tartani, de ez tényleg a maximum. Aki pedig tudja magáról, hogy nehezen áll ellen a további poharaknak, az vigyázzon, hogy ne essen teherbe.
Az alkohol általános sejtméreg hatása és egyéb betegségek
Az alkohol általános sejtméreg, tehát nincs olyan szerv, amire ne hatna, és nincs olyan betegség, aminek kialakulásának ne kedvezne a májnak problémát okozó mennyiség. A mértéktelen ivászat köszvényes rohamot, hasnyálmirigy-gyulladást, szívritmuszavart és szívizom-elfajulást is okozhat. A szervi betegségek kialakulása nem csak a függőség esetén fenyeget, bizonyos mérték fölött minden korty alkohol közelebb visz hozzájuk. Ezért a fent említett betegségek a nagyivókat éppúgy megtámadhatják, bizonyos veleszületett májrendellenességek pedig amúgy még ártatlan mennyiségek elfogyasztása esetén is vezethetnek májkárosodáshoz.
A másnaposság tünetei és okai
Közismert, hogy az alkoholfogyasztás után jelentkezhetnek egyes nemkívánatos tünetek. Mik ezek, mi okozza, és lehet-e tenni ellene valamit? Mitől függ, hogy milyen mértékben fogjuk érezni a másnaposságot? A másnaposság egy tünetegyüttes vagy állapot, ami rendszerint az alkohol fogyasztását követő napon szokott jelentkezni. Ilyenkor előfordulhat, hogy kínzó fejfájás gyötör bennünket, de teljesen általánosak a gyomorpanaszok is. A fáradtság, gyengeség és szorongás szintén lehetnek a másnaposság jelei.
Alapvetően az alkohol, egész pontosan ennek bomlásterméke, az acetaldehid, ami egy mérgező vegyület. A kongenerek olyan vegyületek, amelyek erjedés közben keletkeznek, és az alkoholos ital ízéhez és illatához járulnak hozzá. Előfordulhat, hogy a sötétebb szeszes italok az arra érzékenyebbeknél súlyosbítják a másnaposság tüneteit. A szulfitokról a borok kapcsán érdemes pár szót ejteni. Az alkoholfogyasztás együtt járhat enyhe dehidratációval is, ami fokozhatja a másnap érzett fejfájást, szájszárazságot és szomjúságérzetet. Ennek az az oka, hogy az alkohol elnyomja azt a hormont, ami a víz visszatartásáért felel. Ugyancsak nem segít a másnaposságon az ilyenkor jelentkező zavart alvás.
Az izzadás és a méregtelenítés mítosza
A rövid válasz az, hogy nem, a hosszú meg az, hogy nem, és nem is ajánlott megpróbálni. Igazi népszerű városi legenda, hogy egy átmulatott éjszaka után másnaposan nincs jobb, mint venni egy forró fürdőt, elmenni szaunázni, vagy - bár ehhez azért elég haladónak kell lenni - edzeni egy jót. Mindezt azért, hogy a szervezetben maradt alkoholtól és egyéb méreganyagoktól a bőrünkön keresztül, izzadással szabaduljunk meg. Kifejezetten jólesik elképzelni, ahogy ezek a mérgek távoznak a testünkből, pedig szakértők szerint inkább rosszat teszünk az ilyesmivel, mint amennyit használnánk vele.
Kezdjük az alapokkal: mi az izzadság? Az izzadás gyakorlatilag a test saját légkondija, automatikusan beindul, ha a szervezetnek hűtésre van szüksége. Az izzadság 99 százaléka víz, kis mennyiségű sóval, fehérjékkel, szénhidrátokkal és karbamiddal kombinálva. A szervezet több millió izzadságmirigye alapvetően két csoportra osztható: az ekrin verejtékmirigyek szinte az egész testen megtalálhatók, míg az apokrin mirigyek a hónaljban, a mellbimbóban és udvarában, a külső nemi szerveken és a végbélnyílás körülötti bőrben vannak.
Bár az izzadság valóban tartalmaz a szervezet számára használhatatlan, felesleges anyagokat, például karbamidot és ammóniát, ez olyan kis mennyiség, hogy a legnagyobb jóindulattal sem lehet méregtelenítő hatásról beszélni. Ez azért van, mert a méreganyagok kiválasztása és feldolgozása nem az izzadás, hanem a máj, a vese vagy a belek feladata.
Éppen ezért nem tudjuk kiizzadni az alkoholt, azt ugyanis a szervezetünk méregként érzékeli, és elküldi a májba, hogy az dolgozza fel, és szűrje ki a testből. A máj azonban óránként egy egységnyi (ennyi van 1 dl borban, 1 pohár sörben, vagy 3 cl égetett szeszes italban) alkohollal bír el, így ha ennél többet iszik az ember, az túlterheli a májat. És itt jelentkezik némi igazságtartalma annak, hogy az alkohol izzadság útján is távozhat a testből: a szervezet ugyanis alkotóelemeire bontja az alkoholt, aminek egy része vizelettel, kilégzéssel, és, igen, izzadsággal távozik.
Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint hogy minél többet izzadunk, annál több alkohol távozik a szervezetből, ugyanis az alkohol több mint 90 százaléka a májban oxidálódik, és kevesebb mint 10 százaléka ürül ki a vizelet, lehelet és izzadság által okozott vízveszteségben. Az alkohol oxidációja a májban egy kémiai folyamat, amelynek során az etanol molekulái lebomlanak előbb ecetsavvá, végül ártalmatlan szén-dioxid és víz lesz belőlük. De a folyamaton belül van egy csúnya köztes szakasz: amikor az etanol először lebomlik, acetaldehid nevű szerves vegyületté alakul, amely egyenesen mérgező a szervezetre - és ez a másnaposság fő okozója. Ha olyan mértékben iszol, hogy azt a májad még tudja kezelni, megúszhatod az acetaldehid felhalmozódását, ha viszont nem, akkor jó eséllyel érezni fogod az elfogyasztott italokat a következő napon.
Az is kétségtelenül igaz, hogy sokan jobban izzadnak egy átmulatott éjszaka után, mint egyébként - ennek az az oka, hogy a felgyülemlő alkoholtól a vérerek kitágulhatnak, kimelegszünk, és megindul az izzadás is. Csakhogy ez még mindig nem azt jelenti, hogy az alkoholt izzadjuk ki - legalábbis nem jelentős mértékben.
A fokozott izzadás előidézése nemcsak hogy nem használ másnaposan, de még veszélyes is lehet, ennek pedig a dehidratáció az oka. Az alkohol gátolja a vazopresszin nevű vegyület felszabadulását, ami egy antidiuretikus hormon, és segít a szervezetnek a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartásában. Minden egyes alkoholos korttyal szabotáljuk a vazopresszin működését, ami egyébként abba is beleszól, hogy milyen gyakran kell pisilnie az embernek, hiszen normál működés mellett üzenetet küld a veséknek, hogy tartsák vissza a folyadékot. Az alkohol hatására ez egyre gyakrabban történik meg, ez is hozzájárul a vízhiányhoz a szervezetben. Az elektrolit-háztartást és a folyadékhiányt nem lehet egy reggel alatt helyrehozni, így ha dehidratált állapotban még izzadni is elmegyünk, csak rontunk a helyzeten. Mindegy egyébként, hogy aktív izzadásról (edzés) vagy passzívról (szauna) van szó, ilyenkor a legnagyobb kockázat az, hogy a szervezet még jobban kiszárad.
A delirium tremens diagnosztizálása és kezelése
A delirium tremens diagnosztizálása a jellemző tünetek és az alkoholos anamnézis alapján történik. Az állapot fennállásakor szükséges felmérni az aktuális általános állapotot (pl. vérnyomás, vércukor, légzés, só-víz háztartás), valamint az egyéb egészséggel kapcsolatos problémákat, súlyosbító körülményeket.
Az elvégzett vizsgálatok a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:
- Vérvizsgálat (véralvadás, vérgáz, vércukor, alkoholszint, elektrolitok, egyéb drogok stb.)
- Vizeletvizsgálat (májfunkció, fertőzések, egyéb drogok stb.)
- CT (különösen rohamok vagy fejsérülés esetén szükséges)
- EKG
A delirium tremens kórházi ellátást igényel, amely során a legfontosabb feladat a légutak, a légzés és a keringés biztosítása. Ezt követően az ellátás az alábbiakat tartalmazhatja:
- Az alacsony vércukorszint rendezése.
- Az epilepsziaszerű görcsök tüneti kezelése és a beteg szedálása.
- A hallucinációk kezelése intravénás injekcióval.
- A delirium tremensben szenvedő betegeknél gyakori a Wernicke-féle encephalopathia, amelynek kezelése párhuzamosan zajlik.
- Infúziós kezelés a só-víz háztartás rendezésére.
A delirium tremens megelőzése
Az elsődleges cél a túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, illetve a már fennálló alkoholfüggőség kezelése. Ennek fontos része az egyéb egészségi és főleg pszichológiai/pszichiátriai problémák felderítése és kezelése. Amennyiben az alkoholfüggő beteg hajlandó rá, hasznos lehet részt venni addiktológiai tanácsadáson, bentlakásos rehabilitációs programon, pszichoterápián vagy önsegítő csoportokban (pl. Anonim Alkoholisták).
Az alkoholizmus halálos betegség, de maga az elvonás, az alkoholhiány is lehet hirtelen halálos. Nem mindig lehet tudni, hogy a depresszió torkollik alkoholizmusba, vagy az alkoholfüggőség váltja ki a depressziós tüneteket, az azonban bizonyos, hogy nem célszerű kezelés nélkül hagyni.