Váralja természetes szépségű környezetében található a Szabó Laci Pincészete, ahol a hagyomány és a korszerű technológia egyensúlyban jelenik meg a borkészítés során. A pincészet gondozott szőlőültetvényei jelenleg mintegy 80 hektárt ölelnek fel, további 20 hektár telepítése is kilátásban van a közeljövőben. Folyamatos elkötelezettséget mutat a környezettudatos gazdálkodás iránt, modern technológiai eljárásokkal dolgozik a kiváló minőségű szőlő termelése érdekében. Az ültetvények változatos fajtaszerkezete magában foglalja mind a népszerű nemzetközi, mind a helyi, kevésbé ismert szőlőfajtákat, ezzel is bemutatva a régió sajátos terroirját.
A Szabó Laci Pincészete Váralja borait szakértői vakteszteken értékelik, amely garantálja a tételek tisztaságát és minőségét. Az alkalmazott szigorú minőségellenőrzés révén minden palack megfelel a legszigorúbb követelményeknek. A pincészet célja, hogy olyan borokat készítsen, amelyek a borvidék gazdag karakterét és a szőlőfajták különlegességét modern borkészítési módszerekkel hangsúlyozzák.
Budafok méltán kapta meg a „Szőlő és a bor városa” kitüntető címet 1987-ben a Róma melletti Frascatiban. Szőlészeti és borászati múltja, jelene a pezsgőgyártásban érdemessé teszi arra, hogy odafigyeljünk rá. Budafok, 1886 előtt Promontor, első szőlőit Probus Császár idején, az időszámításunk előtti III. században telepítették. A XVIII. sz. első harmadában a Promontor területét birtokló Savoyai Jenő herceg új szőlőtelepítésekbe kezdett. Ez olyan sikeresnek bizonyult hogy a XIX. sz. első felében a Buda-Sasadinak nevezett szőlőtermő terület legjelentősebb szőlői és az ebből készített vörösborok Promontorról származtak.
A XIX. században a Budafok borászati központjává válását a római kortól kezdődően folyamatosan bővített pincehálózatának köszönhette. A közel 100 km hosszú pincehálózat és a főváros közelisége, valamint a kiváló vízi-, vasúti- és közúti közlekedési kapcsolatok erősítették ezt a hagyományt. Napjainkban a Budafok Borhegy (Weinberg és térsége) közel 17 km hosszú pincehálózatával és az ezen pincékben tárolható mintegy 60 millió liter borral meghatározó szereplő. Az elmúlt 30 évben új pincészetek alakultak ki, melyek közül meghatározó a Záborszky Pincészet. A többszintes pincészetet a felszínen klasszicista stílusú épület zárja le. A pincészet alapjait és az épületet a XVIII. sz. végén XIX. sz. elején a Schmidbauer család hozta létre. A pincészet azon Budafoki pincék egyike, amelynek már az első világháború előtt közvetlen földalatti kapcsolata volt a Dunával.
Reméljük, hogy mihamarabb megvalósul Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. „Családi vállalkozásunk” közel húsz éve foglalkozik szőlőtermesztéssel, ellátva a környező tolnai, szekszárdi, alföldi borászatokat remek alapanyaggal. A tolnai borvidék Magyarország egyik legújabb még felfedezésre váró borvidéke. Az itt készülő borok még újdonságként szolgálnak a szélesebb fogyasztóközönség számára. Szőlőterületeink Tolna megye déli határán a Völgység napsütötte déli lankáin találhatóak. Termőterületeink nagysága jelenleg 80 hektár és a közeljövőben további 20 hektár telepítése van tervben. Ültetvényeink fajtaszerkezete változatos, a divatos nemzetközi és a kevésbé ismert helyi fajták is megtalálhatók benne. A napsütéses órák számát és az évi hőösszeget tekintve is az elsők között vagyunk a magyar borvidékek sorában. A szőlőből modern technológiával, kíméletes feldolgozás mellett készítjük borainkat. Fehér és rozé borainkban reduktív technológia segítségével igyekszünk megőrizni a gyümölcsösséget. Törekszünk a fajtajelleg és a termőhelyi adottságok megjelenítésére, kihangsúlyozására. Célunk a nemzetközi borfajták mellett kevésbé divatos helyi fajtákon keresztül is bemutatni a völgységi termőtáj kitűnő adottságait.
Az éghajlat, a talaj és a szőlőfajták kölcsönhatása a borra és a terroirra
Ízelítőként külön fejezetet érdemel a régió történelmi bortermelési öröksége és a jelenkori borászatok összhangja. A Tolna megye déli részén fekvő völgyekben a Nap hosszú órákon át süt, ami a szőlőtermelésre kedvező mikroklímát teremt. A modern technológia és a kíméletes feldolgozás együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a fajtajelleg és a termőhelyi adottságok egyaránt kiemelkedjenek. Ugyanakkor a környezetvédelmi szemlélet megőrzése és a fenntartható gazdálkodás hangsúlyos marad a termelésben. A borok ízvilágában megjelenik a régió sokirányú terroirja: a mediterrán fény, a kora reggeli harmat és a déli lankák életerős gyümölcsössége egyaránt beépül a palackba. A reduktív technológiák alkalmazása segít megőrizni a gyümölcsösséget, és kiemelni a fajták egyedi karaktereit.
Az általános cél a minőség folyamatos javítása és a nemzetközi piacon történő versenyképesség megőrzése. A borvidék hagyományait tiszteletben tartva, a modern technológiák használatával fokozatosan bővül a kínálat, amely a helyi és nemzetközi vásárlóközönség igényeit egyaránt kielégíti. A Szabó Laci Pincészete Váralja példája annak, hogyan lehet egyszerre megőrizni a helyi identitást és alkalmazkodni a globális borpiac igényeihez.
| Terület (ha) | 80 |
|---|---|
| További terület tervezett (ha) | 20 |
| Fajtaszerkezet | különböző nemzetközi és helyi fajták |
| Technológia | kíméletes feldolgozás, reduktív technológiák |