Portré a Kunsági borvidékről és az Igazi Kunság összefogásról

Soltvadkert, Izsák, Szigetcsép…többségünk számára az alföldi borokról többnyire könnyű fehérek és rozék ugranak be. Nem árt tudni, hogy ezek is kulcsfontosságú építőkövei a borkultúránknak. Ha megnézzük a hazai borversenyeket, láthatjuk, hogy illatos fehérborok kategóriájában szinte biztos, hogy lesz kunsági, ahogy rozéknál is igaz ez. Legyen szó laza fröccsözésről vagy egy korrekt árú “buliborról”, amivel nem vallunk szégyent random társaságban, a tavaly indult Igazi Kunság összefogás családi borászataira nyugodtan támaszkodhatunk. Talán őket kell a legkevésbé bemutatni, 20 éve igazi állócsillagjai a borvidéknek. De egy jól működő közösségi összefogás élére természetesen a nagyoknak is oda kell állni. A 2007-es év borásza, a fiatalabb generáció belépésével pedig szívén viseli a régió alakulását. Frittmann Péter is sokfelé járt már a világban, hazahozta a tudást, igyekszik kiegészíteni a bevált mozdulatsort legjobb borászati és piaci tudása szerint. Szigetcsép a Kunsági borvidék szívétől jó órányi autózásra van, az Igazi Kunság kezdeményezés pedig pont ezeket a távolságokat igyekszik áthidalni a szereplők közt. Ifjabb Gál Csaba édesanyja, Gálné Dignisz Éva is volt már év bortermelője, melyet nagyban köszönhető aranyérmes rozéiknak. Csaba belenőtt a szakmába, hisz szülei 1994 óta készítenek saját bort. Szentpéteri Attila ízig-vérig az új kunsági generáció képviselője. Az első szőlőket még a rendszerváltáskor nagyapja vásárolta, hobbiként pár tőke kadarkával kezdte, azóta pedig nagyot fejlődtek minden téren: ma közel 70 hektárt művelnek, 18 fajtával. Válogatott, magas minőségű rozéik közül az általuk a borvidékre hozott néró fajta bora igazi kuriózum, mely egyedi hordós érlelést is kap szemben az átlagos rozéborokkal, melyek többnyire tartályban készülnek (reduktív módon). Vassné Mária és családja elég kevés saját szőlővel rendelkezik, helyette inkább a minőségi szőlő felvásárlásában hisznek. Széles palettáról, 20 fajtával dolgoznak és igyekeznek kielégíteni a piac igényeit, de a borversenyek eredményei ugyancsak fontos visszaigazolást jelentenek számukra. A fehér borszőlőfajtákat sokféleképp oszthatjuk fel kategóriákra. Ha az aromatérképet nézzük, akkor neutrális és illatos fajtákat különböztethetünk meg. „A kecskeméti ivási ideje a nyár és a koraősz. Iható egész nap, munkához, evéshez, társaságban, még reggelire is. Hamvas Béla: A bor filozófiája (140. Az Alföld, de egyben Magyarország legnagyobb borvidéke. Neve félrevezető, ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. Ezzel szemben a szoros értelemben vett kiskunsági homokvonulat mellett része a borvidéknek a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászsági löszhátak is. A vidék bortermelése már a XI. században oklevéllel adatolhatóan megindult és a szőlészet-borászat, - főként kiegészítő foglalkozásként, saját fogyasztásra, de részben kivitelre is -, az egész középkor és a török háborúk során is folyt. Nagyobb mérvű szőlőtelepítés a XVIII. század végén kezdődött és folytatódott a XIX. században. Ennek fő célja az volt, hogy a szőlő és gyümölcstelepítéssel megkössék a futóhomokos területek talaját. A homoki szőlők jelentőségét nagyon megnövelte a filoxéravész idején kialakult helyzet. Míg az ország hegyvidéki szőlőterületeinek csaknem 90%-a tönkrement, addig a filoxérára immunis homoktalajokon háborítatlanul folytatódhatott a szőlő és bortermelés. Ez átmenetileg nemcsak megnövelte a homoki szőlők eszmei értékét, de a filoxéra által sújtott versenytársak „kihullása” miatt jelentős anyagi haszonnal is járt. 1892. A Kunsági borvidéken termelik az ország áruborának a zömét. A terület ún. "homoki borait" különböző szőlőfajták igen gazdag palettájából állítják elő. Általában könnyűek, lágyak. Zamatanyagokban szegényebbek, nem olyan testesek, mint a domb- és hegyvidéki borvidékek borai, gyorsan öregednek, többnyire asztali, kommersz borok. A vidék fehérborai a talajnak megfelelően általában lágyak, gyakori a magas cukor- és alkoholtartalom. Az itteni vörösborok egysíkúak, hiányzik belőlük a komplexitás. Az egykori Alföldi borvidékből vált ki 1990-ben, annak a mások két hasonló eredetű borvidékhez viszonyítva jóval nagyobb arányú területét örökölte. Talaja többnyire dunai eredetű meszes homok, amely különböző vastagságú rétegekben telepedett a réti és mezőségi talajokra. Helyenként vékony lepelként fedi (lepelhomok) a kötött (vályog- és agyag) altalajt, más helyeken buckákat hordott a szél belőle. Vannak világos, humuszban és tápanyagokban gazdagebb, szelíd és lösszel keveredett, sötétebb homoktalajok is. Kisebb részben tiszai eredetű savanyú talajokra is települtek szőlőültetvények. A talajvíz a sík területeken általában magasan (2-3 m-re) található. Klímája évente elég váltoatos és szélsőséges. Az aszályos nyarak, fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. A forró napokon gyakori a lombozat napperzselése és hőütése. Sok éves átlagban mintegy 100 mm, de egyes években ennél több csapadékhiány fordul elő. Kozma Pál: A szőlő és termesztése I. (257. Az Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A borvidék területe: 104000 Ha (ebből 1500 Ha I. A szőlővel betelepített terület: kb. Klímája változatos, szélsőséges, ami az aszáylos nyarakban, a hideg telekben mutatkozik meg. Elég gyakoriak a fagykárok, a tavaszi és őszi fagyok, nyáron gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A borvidék részei a szűkebb értelemben vett kiskunsági homokvonulat, a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a Jászsági-löszhátak. A tengerszint feletti magasság mindenhol alacsonyabb 150 méternél, a szintkülönbség alig 10-20 méter változást mut. A 65 ezer hektár Magyarországon szőlővel telepített területből 21 ezer hektár a Kunsági borvidékhez tartozik, ennek 75%-án fehérbor szőlő terem. Az Alföld középső részének éghajlata a szőlő tenyészidőszakában változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró, napsütéses nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napfényes órák száma és alacsony a csapadék mennyisége. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A borvidék földtani viszonyai változatosak, de kevésbé összetettek. Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog- és agyagtalajt helyenként lepelszerűen fedi a vékony homokréteg. Bár az alföldi borokat sokszor összefoglalóan „homoki borokként” emelgetik, nem minden alföldi szőlő terem homokon. A szélhordta futóhomokból álló dűnék mellett humuszos homoktalajokat is találunk, a lösszel kevert homoktalajokon pedig feketeföld is kialakulhat. A mindennapok borait különböző szőlőfajták igen gazdag palettájából állítják elő. Általában könnyűek, savakban lágyak, zamatanyagokban szegényebbek, nem olyan testesek, mint a domb- és hegyvidéki területek borai, viszonylag gyorsan öregednek, többnyire egyszerűbb karakterű borok. Az itteni vörösborok savai nem bántóak, könnyen ihatók, barátságosak. 64 regisztrált szőlőfajtával foglalkoznak, amiből az alábbi tíz foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát: arany sárfehér, Zala gyöngye, ezerjó, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau (rizlingszilváni), kövidinka, kunleány, olaszrizling, kékfrankos, (kiskőrösi) kadarka. A borvidék már hosszú ideje eredetvédelem alá eső bora az Izsáki Arany Sárfehér. Az Alföldi - keceli - kadarkát a 20. század második felében készítették először. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté. Az alföldi kadarkák savtartalma, ezen belül borkősavtartalma viszonylag alacsony, akárcsak a tannintartalma, míg az alkoholtartalma általában a többi kékszőlő átlaga fölött van. Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár-Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett a híres magyar szürkemarha, a rackajuh valamint a mangalica tartásának mikéntjébe is betekintést nyerhetnek az idelátogatók. Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. A barokk református templom 1758-1761 között épült. A XVIII. századtól német nemzetiségű falu. A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, ami a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében átalakították. A 1368-ban egy oklevél már városként említi. A XV. századtól főként a mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. A zsinagógát 1864-1871 között építették. A "Cifrapalota" magyaros szecessziós stílus egyik legjelesebb képviselője. A Városháza épületét (1893-1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII-XIV. század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a Kodály Intézet. Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a század elején építették. A Szent István-templom 1872 és 1880 között épült neoreneszánsz stílusban. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. 1753-ban épült a Kiskun Múzeum épülete, ma régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad otthont. A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom. A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria klasszicista stílusban épült. A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végén épült. A Savoyai kastély és a római katolikus templom XVIII. Temetőjében faragott fejfák, szőlőhegyén régi pincék láthatók. XV. A község fürdőjének gyógyvize jódos. A kunsági szőlők felbukkanása a különböző kora-középkori okmányokban elég rendszeres, főként a Csepel-sziget említése, mint kiváló termőhely és királyi privilégiumokkal is bíró birtok. III. András (1265-1301) a fehérvári prépostnak írt adománylevelében említi a „Nagyszigeten lévő Halásztelket (Halazteluk), amelynek határai érintik az Urhalmát, Gumchud kikötőt, Leswleget, a királyi szőlőket…”. Akkoriban a Csepel-sziget szőlői főként a ma már nem létező Szőlős település határában találtattak, melynek lakói később Szigetszentmiklósra költöztek. Szőlős határai is oda olvadtak be, 1715-ben már a szőlősi határrész szőlőiről szól egy conscriptori feljegyzés, megemlítve, hogy az országos összeírásba nem kerülnek be, mert királyi privilégumnak örvendenek. Ezek a termőterületek egészen az 1950-es évekig léteztek. Az újjászületés csak a török kiűzése után (1699) kezdődhetett meg, és az ezt követő fellendülésben fontos szerepe volt a 19. Az ezt követő világméretű szőlőgyökértetű-invázió tovább erősítette az Alföld pozícióit, mivel a kis rovar nem szereti a magas kvarctartalmú, homokos talajt, így óriási telepítési lázat indított el a vidéken. Így jött létre 1883-ban állami támogatással az alföldi szőlőkultúra központja, a Kecskemét melletti Miklóstelep, ahol 1884 és 1898 között mintegy hatmillió szőlővesszővel járultak hozzá a filoxéra elleni küzdelemhez. A gombamód szaporodó alföldi szőlőskertek, a több száz kataszteri holdas ültetvények is ekkor születtek, köztük a legismertebb, a Wéber Ede által életre hívott Helvécia (Helvetia) is, melynek neve svájci tőkebefektetésre utalt. A ma is ismert izsáki, kiskunfélegyházi, vagy csengődi ültetvények is ekkor létesültek, akárcsak a melléjük települt feldolgozók. A szigetcsépi szőlő- és pincegazdaság (az uralkodó család ráckevei alapítványi uradalmának része) szőlőit is 1889-től kezdték telepíteni, az 1907-ben épült pince pedig az ország legmodernebb ilyen célú épületének számított, boraikat pedig főként Ausztriában értékesítették. Nagykőrös és Cegléd határában, Csemőn 1885-ben B. A II. A rendszerváltozás utáni években a mesterségesen megnövelt állami birtokok felaprózódtak. A Kunsági borvidék hatalmas területéből adódóan igen változatos képet mutat talajtanilag. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén helyezkedik el, de ide tartoznak a Gödöllői-dombság, a Csepel-sziget, valamint a Tiszántúl egyes területei is. A terület alapvetően alföldi jellegű, a tengerszint feletti magasság 150 méter alatt marad, a szintkülönbségek nagytájként elhanyagolhatóak. Ha azonban kisebb tájegységekre bontva vizsgáljuk, igen változatos képet láthatunk, mozaikszerűen elhelyezkedő, keletkezésében, kőzetanyagában és talajtípusában, vízháztartásában eltérő tájak tarka egyvelegét. A peremterületektől enyhe lejtés jellemzi (kivéve délen), kialakulása főként a folyók feltöltő munkájának köszönhető, kisebb részben a szélnek. Nagy általánosságban elmondható, hogy a tengerszint felett 100 méternél alacsonyabb területek főként jelenlegi és egykori árterek, többségük tökéletes síkság, míg az ennél magasabb térszínek a szél által lösszel vagy homokkal beborított hátak. Az ártéri területeken a hajdani és jelenlegi folyók hordaléka (agyag, homok, kavics) teszi egyenletessé a felszínt, ám itt a gyakori vízbőség okozta redukcióhoz a felszínre jutott szerves anyagok erősen savanyú bomlása társul, mely a talaj kilúgozásával, következésképp elsavanyodásával jár együtt. A löszös síksági térszínek talajképződményei főként csernozjomok, ebből a réti csernozjomok az Alföld talajvízhatással érintett löszös síkjainak jobb nedvesség ellátottságú, termékeny talajképződményei. (Bennük a felemelkedő víz okozta folyamatokra változatos színű vaskiválások utalnak.) Ezen túl mészlepedékes csernozjom, kilúgozott csernozjom és öntés-csernozjom talajok is előfordulnak a borvidéken, de a magasabb térszíneken (Monor környéke) a vastag löszhátakon csernozjom barna erdőtalajok is megtalálhatóak. A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegszenek, és jobban visszaverik a napsugárzást, ugyanakkor ásványi-anyag tartalmuk kisebb, és a víztartó képességük is rosszabb, mint más talajoké. A terület éghajlata kontinentális, kevés (500-600 mm) és egyenlőtlenül eloszló csapadékkal, ami gyakori aszályhoz vezet. Jelentős a napi és az éves hőingás is, nyaranta a hőségnapokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése, de az őszi és tavaszi fagyok is komoly károkat okoznak. Az utóbbi évtizedekben méltatlanul feledésbe merült a Kunsági borvidék, ami a megfelelő kikapcsolódáshoz számos programot és figyelemreméltó borokat kínál az ide látogatóknak. A résztvevő negyven borászat nemcsak borkóstolót, hanem szállást, kulturális programokat és kulináris élményeket is kínál a kalandoroknak, akik egy borturisztikai útlevélen pecsételhetik le, melyik célállomást keresték fel. Lehet-e jobb apropót találni arra, hogy a soron következő túrát ide szervezzük? Alföld különlegességét, az őshonos arany sárfehér szőlő eredetvédett borát tűzte a zászlajára a Gedeon Birtok, amit a hely alapító tulajdonosa Varga Árpád, szőlész - borász 2000-ben álmodott meg. Az ide látogatók a borkostolást akár a Kiskunsági Nemzeti Parkban tett túrával is egybeköthetik. Körutunk következő állomása a Kunság déli részén fekvő alföldi kisváros, Soltvadkert lehet, ahol a Frittmann Borászat található. Alföldi borászként elsőként Frittmann János kapta meg az Év Bortermelője megtisztelő címet 2007-ben és ez a régió más borászatainak is áttörést jelentett. Tizenkét évvel ezelőtt újították fel a borházukat, melyben egy borkóstolóterem, barrique-, és ászok pincerész illetve a megfáradt borisszáknak jutó szobák kaptak helyet. 2013-ban egy látványpincével és egy borbolttal bővítették a palettát, hogy az idelátogatók még jobban megismerjék a borkészítés folyamatait és igényes környezetben válogathassanak a termékeik közül. Soltvadkert és a borvidék legújabb látványpincészete a 2013-ban indult Lantos Borház, ahol birtoklátogatással, pincesétával egybekötött borkóstoló program várja a vendégeket. A pincében ropogós-üde reduktív fehér borok, rozék és gyöngyözőborok mellett tüzes-testes vörösborokat is megkóstolhatunk. A családbarát hely gyermekjátszóval kedveskedik a kisgyermekekkel érkezőknek. A Szervánszky László cukrászmester nevéhez köthető cukrászdát ma már a lányai és családtagjai vezetik. - ezzel a mottóval nyitotta meg Koch Csaba 2015 novemberében Kecskeméten található Koch Borházát, ahol pinceáron vásárolhatjuk meg az ország legjobb borait. Az üzletben 27 fajta Koch bor mellett 30 borász közel 300 borát találhatják meg a betérők. A bolt lelke, Fehér Anna üzletvezető, aki végzett borszakértőként szakszerű tanácsadással kalauzolja el a borok szerelmeseit. Ha egy igazán laza és mégis elegáns helyen szeretnénk megkóstolni a nagy szakértelemmel válogatott alföldi borokat, akkor érdemes ellátogatni a kecskeméti Kéttemplom közi sétáló utcában két évvel ezelőtt nyitott DiVino Borbárba. A hely Frittmann Péter nagy álma volt, a borválasztékban kizárólag csak a fiatal borászokból álló Junibor Egyesület tagjainak csodás nedűit kóstolhatjuk meg. A városközponttól mindössze negyedórás sétára található Kecskemét legnagyobb és legmodernebb nemzetközi szállodája a Four Points by Sheraton, ami kellemes kikapcsolódást nyújt az ide érkezőknek. A hotelnek 136 minden igényt kielégítő, magas komfort fokozattal rendelkező szobája van, melyből öt classic és egy penthouse exkluzív lakosztály. A recepció személyzete készséggel segít városnézés megszervezésében, igény szerint az üzleti jellegű kéréseket is teljeskörűen teljesítik. A szálloda ideális helyszíne lehet konferenciáknak, tréningeknek, üzleti tárgyalásoknak is. A hotel ugyanis 480 fő befogadására alkalmas konferenciaközponttal rendelkezik, amelyben összesen 1400 négyzetméteren egy három részre osztható bálterem és 6 szekcióterem található.

Fontos adatok a borvidékről

• A Kunsági borvidék az Alföld legnagyobb kiterjedésű borvidéke, 96 településsel és 65 ezer hektár szőlőterülettel, amelynek 75%-án fehérbor szőlő terem.
• A talajok között dominál a homoktalaj, lösz és vályog, sok helyen lepelhomok fedi a kötött aljat.
• Klímája kontinentális: forró nyarak, hideg telek, gyakori fagykárok és aszály.
• A borvidék fehérborai általában könnyűek, savakban lágyak, a vörösek gyakran egysíkúak, de a minőségi fajták egyre fontosabbak.

Híres borászati kezdeményezések és helyi állomások

• Az Igazi Kunság összefogás a távolságokat igyekszik áthidalni a termelők között.
• Soltvadkert az egyik központi állomás a Frittmann Borászattal és Lantos Borházzal.
• Kecskemétre érdemes ellátogatni a DiVino Borbárba, a Kéttemplom közben, ahol Junibor tagok borai is elérhetők.

Szőlőfajták és borok az Alföldön

Az Alföldön termelt borok között gyakoriak a Bianca, Arany Sárfehér, Ezerjó, Cserszegi Fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Kékfrankos és Kadarka fajták. A fehérborok közé tartozik az Izsáki Arany Sárfehér, amely eredetvédett a vidék számára. A kadarka hagyományos alföldi szőlőfajta, amelyet késői szüretelésből készítenek és vörösborként kedvelnek.

A szőlőterületek változatossága és a kulturális örökség sokszínűsége hozzájárul a borvidék vonzerejéhez, ahol a turisták nem csak borkóstolókra számíthatnak, hanem gazdag kulturális programokra és természeti élményekre is.

tags: #borvideki #terv #kunsag