A modern igazságügyi szakértői munka elengedhetetlen a büntetőeljárások során, legyen szó bűncselekmények kivizsgálásáról, balesetek okainak feltárásáról vagy akár polgári jogi viták rendezéséről. Az igazságügyi orvosszakértők és a kapcsolódó kutatóintézetek, mint amilyen a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK), kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tudományos bizonyítékok szolgáltatásában. Ezen intézmények tevékenységének egyik kiemelt területe a véralkoholszint vizsgálata, melynek pontossága és megbízhatósága alapvető fontosságú az ittas járművezetés megítélésében, valamint számos más, az alkohol befolyásoltságával kapcsolatos ügyben.
Az Igazságügyi Szakértői Munka Széles Spektruma
Az igazságügyi szakértői szakma hallatán többségünk vérbe fagyott holttestekre, minimum műkincshamisításra asszociál. Azonban egy épület összeomlása, esetleg egy közlekedési baleset kivizsgálása ugyanúgy idetartozik, mint az emberölési ügyek kapcsán felmerült tárgyi bizonyítékok elemzése. Tény és való: az erre szakosodott intézményekben egy átlagos napra valószínűleg több véralkoholszint-meghatározás jut, mint arzénmérgezés, a hírekbe azonban biztos, hogy ez utóbbi kerül majd be - szenzációéhségünket egy zaftos kis gyilkosság mindig jobban kielégíti, mint például a keveréktakarmány ipari feldolgozása kapcsán felmerülő szakmai kérdések. A széles spektrumot befogó igazságügyi szakértői szakmáknak az igazságügyi orvos szakértőtől a toxikológusig egy közös nevezője azonban akad, nevesen a hatóság (ügyészség, bíróság, rendőrség etc.), mely kirendeli vagy felkéri a szakértőt arra, hogy szakvéleményével segítse a bűntények kivizsgálását.
Petőfi Attila rendőr ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa tizennyolc éven keresztül foglalkozott emberellenes bűnügyekkel, melyek megoldásához az igazságügyi szakértők tudását is igénybe vette. "Akár az utcán, akár kórházban hal meg valaki, a halál tényének a megállapítása mindig halottvizsgálattal történik - a helyszínen megjelennek az életellenes nyomozók és egy ún. szemlebizottság, mely egy vezető nyomozóból, egy nyomokat rögzítő technikusból és egy rendőrorvosból áll, aki megállapítja, hogy életben van-e az áldozat, és elsődlegesen tud nyilatkozni arról, hogy természetes vagy rendkívüli haláleset történt-e. A rendkívüli halál tágabb kategória, melynek egyik pontja a bűncselekmény által okozott halál. Budapesten évente 1500-1600 rendkívüli haláleset történik, ebben nincs benne a közlekedési baleset, benne vannak viszont az öngyilkosságok is, melyek a rendkívüli haláleseteknek nagy hányadát teszik ki. A bűncselekmény okozta halál legtöbbször emberölés, ami sok minden lehet, magzatöléstől az erős felindulásból elkövetett emberölésig - a tavalyi évben ezeknek a száma hetven körülire rúgott. Ha a helyszínen egy olyan holttestet találunk, melynek például lőtt sebei vannak, nyilvánvaló, hogy rendkívüli haláleset történt, van azonban úgy, hogy csak két-három nap múlva orvos szakértői vizsgálat derít fényt arra, hogy az áldozat pajzsporca eltörött, vagy hogy megfojtották egy párnával. Amikor a hatósági boncolást végző orvos valami gyanúsat talál, a boncolás automatikusan átvált igazságügyi boncolásba, és nyomozás indul."
A Bizonyítékok és Az Igazságügyi Laboratóriumok Szerepe
A bizonyítékok közül az egyik legbeszédesebb tehát maga az áldozat. Keller Éva, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója számos hatósági és igazságügyi boncolást végzett pályája során: "Ezt a feladatot Budapesten gyakorlatilag a Semmelweis Egyetem látja el, mely a szakértői tevékenységet mellékesen, az oktatás mellett végzi. Az intézet annak idején így is lett kialakítva - több mint százévesek vagyunk, a halottakat régen lovas kocsival hozták, a bejáratnál még látható az erre kijelölt hely. Vidéken a négy nagy egyetemhez lett rendelve a feladat, a többi megyeszékhelyen a rendőrorvosi hálózat látja el a helyszínelést és a boncolást is. A fővárosban azonban szétválik a kettő - a boncolóorvos csak kivételes esetekben megy ki a helyszínre, ha pl. nem tudja eldönteni a boncasztal mellett, hogy hogyan történhetett a haláleset. Ez azonban ritkán szokott előfordulni, ma már a digitális technikával sok minden pótolható."
A vér szaga - egy kínai könyv 1248-ban megemlékezik egy bűnesetről, melyet akár az egyik első, írásban rekonstruált modern, tudományos szakértői tevékenységként is számon tarthatunk. A történet szerint a gyilkossági ügyben nyomozást folytató hatósági közeg úgy derített fényt arra, hogy a bűncselekményt ki követhette el, hogy az érintett falu lakosságát egy helyre toborozta össze, meghagyva nekik, hogy a sarlójukat is hozzák magukkal. A tettest az igazságügyi rovartan tudománya, az entomológia, pontosabban a döglegyek leplezték le, melyek a vérszagot megérezve nyüzsögni kezdtek a gyilkos szerszám körül. Az igazságügyi szakértőktől a hatóság mindig azt várja, hogy a bűnjelek, a tetthelyen fellelt bizonyítékok alapján azonosítani tudják a tettest, személyét kötni tudják az adott helyszínhez vagy magához az áldozathoz. A törvényszéki bizonyítékok többféle típusba sorolhatók - a klasszikus bizonyítékok (ujj- és talpnyomatok, írásos dokumentumok, tárgyi bizonyítékok stb.) mellett a természettudományok fejlődésével megjelentek a biológiai (testváladékok, hajszálak etc.) és a kémiai bizonyítékok (szövetszálak, földminták, festéknyomok stb.) is, a számítástechnika előretörésével pedig már a komputerekben tárolt adatok is a bizonyítási eljárás részei lehetnek.
A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatója, Lontainé Santora Zsófia elmondja: "Ahhoz, hogy egy biológiai minta (vérfolt, nyál stb.) azonosítását el tudjuk végezni, összehasonlító mintára van szükségünk. A hitelesített bizonyítékok a hatóságoktól rövid leírással érkeznek, amelyben összegzik, hogy mi történt, valamint kérdéseket tesznek fel a szakértőnek. Ha a szakértőt nem elégítik ki a rendelkezésére álló információk, lehetősége van azokat telefonon megbeszélni vagy azt a nyomozó hatóság biztosításával a helyszínen megtekinteni. Előfordulhat olyan kérés, hogy elemezzünk egy zsák ruhát - elemi szál, textilszál azonosítására -, hogy kerülhetett-e kontaktusba a gyanúsított az áldozattal. Ha a szakértők kérdésére kiderül, hogy tíz éve együtt élnek, felesleges a ruhákat megvizsgálni."
A Korszerű Vizsgálati Módszerek és A Véralkoholszint Meghatározása
Ami a korszerű igazságügyi eljárások bevezetését illeti, Magyarország nem panaszkodhat - Európában másodikként, közvetlenül Anglia után honosítottuk a daktiloszkópiát (ujjnyomatvizsgálat), és a DNS-kutatásokban is az élen járunk, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet laboratóriuma volt az első a világon, amely ki tudta úgy is mutatni a körömkaparékokból az emberi DNS-t, hogy erre nem utalt a tettestől származó vérmaradvány az áldozat körmei alatt. Egyed Balázs biológus, igazságügyi hemogenetikus (DNS-) szakértő is ennek a labornak a munkatársa: "Mai ismereteinkkel nehéz megérteni, de Magyarországon a nyolcvanas években még ítéltek halálra valakit vércsoportvizsgálat eredménye alapján is, pedig már akkor is tudott volt, hogy ez statisztikailag nem képez erős bizonyítékot - a magyarországi populációban majd’ minden második ember A vércsoportú. A DNS-vizsgálat megjelenése az ujjlenyomat mint bizonyíték felbukkanása óta a legnagyobb robbanás volt az igazságügyi szakértésben. A molekuláris genetikai technológia fejlődésének köszönhetően ma már olyan minták vizsgálatát is rutinszerűen végezzük el, amelyekre évekkel ezelőtt nem is gondoltunk volna. Ha valaki megfog egy használati tárgyat, de az általa hátrahagyott ujjlenyomat hagyományos daktiloszkópiai vizsgálatra nem alkalmas (mert túlságosan elmosódott), a DNS-szakértő még mindig megvizsgálhatja ezt a nyomot. A bőrfelszínt ugyanis állandóan osztódó elszarusodó laphámszövet alkotja, ami azt jelenti, hogy az alsó rétegekben folyamatosan osztódó hámsejtek a bőrfelszínen folyamatosan pusztulnak és leválnak, így ha hozzáérek valamihez, sejtmagmaradványokat hagyok magam után, ami DNS-t is tartalmaz. Ha egy helyszínen vagy valamely tárgyon fellelt biológiai nyomból kimutatjuk valakinek a DNS-profilját, azzal közvetlen személyi bizonyítékot szolgáltatunk, hiszen maga a személy biológiai tulajdonságát, nem pedig valamilyen használati eszközt, ruházatot vagy egyéb tárgyat kötünk a nyomhoz, az esethez. Mindehhez viszont a célnak megfelelően kiépített, minőségbiztosított és ellenőrzött laboratóriumi háttérre, jól dokumentált és nyomon követhető vizsgálati technikára, valamint magasan képzett, nagy tapasztalatokkal bíró, jól megfizetett szakemberekre van szükség."
Az NSZKK Véralkohol Szakértői Osztálya (VSZO) akkreditált véralkohol-vizsgálat szakértői tevékenységet végez. Szerződéses partnereik részére 10 munkanapos határidővel vállalják a szakvélemény kiadását. A kezdeményezés beérkezését követően az NSZKK Jogi Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményező kapcsolattartójával, és megkezdi a megbízási szerződés előkészítését. A megbízási szerződés megkötését követően egy-egy vizsgálat megrendeléséhez a 3 példányban kitöltött és aláírt megrendelés, illetve a szerződött partner által - szabványcsomag használatával - biztosított minta szükséges. Ezek együttesen az NSZKK átadás-átvételi pontján adhatóak le.
Miért rákkeltő az alkoholfogyasztás?
A megbízási díj megrendelésenként az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 49. § (2) bekezdés alapján kerül megállapításra. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a vizsgált személy véralkohol-koncentrációja alapján történik. A fenti adatok elsősorban az ittas személy alkoholtűrőképességét jelzik egy adott időszakban. A vérminta minden esetben a minta vételének időpontjában meglévő alkoholkoncentrációt jelzi. A gyakorlatban azonban minden esetben felmerül az igény, hogy a koncentráció a cselekmény időpontjára visszaszámolva is kerüljön megállapításra. A szakértői gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az italfogyasztási adatok ismeretében alkoholos befolyásoltságra, a véralkohol-koncentrációra utólag kell véleményt adni. Ilyen esetekben vérvétel nem történt, a szakértői vizsgálat kizárólag az előzmény adatokra és az érintett vallomására támaszkodhat. Gyakran feltett kérdés, hogy a kiürülés stádiumában - akár hosszabb idővel az alkoholfogyasztás után - ittasnak érezhette-e magát az egyén.
A Büntetőjogi Szabályozás és A Szakértői Bizonyítás
Az ittas járművezetés új tényállásának kidolgozásában a korábbi Btk. is szerepet játszott. A 2004-es szövegjavaslat szerint a cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elkövető szervezetében legalább 0,50 g/l véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 g/l levegő alkohol-koncentrációt eredményező alkohol van. Az egzakt értékeket kell meghatározni. A 0,50 g/l véralkohol-koncentráció, ill. a mértékekkel meghatározott alkoholos hatás esetén, a jelzett értékeknek nem a vezetés idején kell a vérben, illetve a kilélegzett levegőben megjelenni. A hatályos normaszöveg értékelése a szakértői bizonyítás szemszögéből is fontos. A Btk. 236. „ittas állapot” = 240. § (3) bekezdés értelmében a Kúria kimondta: az „eredményező” szó azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás, a szervezetbe bevitt alkohol a vezetéskor már eredményezte a meghatározott alkoholszintet, így az ittas járművezetés bűncselekménye - az egyéb feltételek mellett - akkor állapítható meg, ha az elkövető vérében lévő véralkohol-, illetve a légalkohol-koncentráció a vezetéskor meghaladja a törvényben írt mértéket. A Kúria leszögezi, hogy ekként az ittas járművezetés miatt indult büntető eljárásokban továbbra sem mellőzhető a vezetéskori alkoholszint (koncentráció foka) meghatározása.
- évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról rendelkezik. A Btk. 240. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A 236. és a 238. cikkelyekben foglaltak szerint.
A véralkoholszonda mértékegysége milligramm per liter, azaz egységnyi literben megmutatkozó alkohol mennyisége. 0,01 mg/l értékig az alkoholszonda nem ad, vagy negatív jelzést ad, ebben az esetben további intézkedésre nem kerül sor. 0,25 mg/l légalkoholszint felett valószínűsíthető a 0,5 ‰ véralkoholszint koncentráció, vagyis a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja áll fenn.
Az alkoholszonda által mért levegőalkohol-koncentráció esetén az ittasság fokára az alábbi alkoholszonda szintek szerint lehet következtetni: az alkoholszonda 0,1 mg/l értékéig az alkoholfogyasztás nem bizonyítható; az alkoholszonda 0,11-0,25 mg/l mért értékéig a szeszesital-fogyasztás igazolt, de a szeszesitalt fogyasztó alkoholosan nem volt befolyásolt; az alkoholszonda 0,26-0,40 mg/l mért értékéig igen enyhe; az alkoholszonda 0,41-0.75 mg/l mért értékéig enyhe; az alkoholszonda 0,76-1,25 mg/l mért értékéig közepes; az alkoholszonda 1,26-1,75 mg/l mért értékéig súlyos; az alkoholszonda 1,76 mg/l mért értéke felett igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság áll fenn. Hogy az egyes légalkohol szintek, milyen véralkohol szintnek felelnek meg, alkoholszonda kalkulátorunk értékelésénél részletezzük!
Az ittas járművezetés megállapításához a hatóságok elsődlegesen a légalkohol szint mérését alkalmazzák. Amennyiben ez alapján felmerül az ittasság gyanúja, a mért alkoholszonda értéknek megfelelő bírság kiszabására, vagy további intézkedésre kerül sor. Ha az eredmény a 0,15 mg/l értéket nem haladja meg, 30.000 Ft bírság kiszabását követően további intézkedésre nem kerül sor. 0.16 - 0.25 mg/l közötti értéknél a bírság összege 100.000 Ft. 0,25 mg/l feletti érték esetén, illetve ha a helyszíni mérés eredményét a vezető vitatja, az ellenőrzést haladéktalanul meg kell ismételni a kapitányságon hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel. Ebben az esetben az intézkedő rendőr tájékoztatni fogja a vezetőt arról, hogy ő a helyszínen mért érték alapján bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. Elmondja azt is, hogy a mérést szükséges egy hitelesített mérőeszközzel megismételni, ennek érdekében pedig ő a vezetőt haladéktalanul előállítja az illetékes rendőrkapitányságon vagy rendőrőrsön.
Ha a kapitányságon hitelesített mérőeszközzel megtörtént a légalkoholszint ellenőrzése, a mérés eredményét a vizsgált személy még vitathatja. Ekkor azonban köteles magát a vér- és vizeletvizsgálatnak alávetni. Fontos észben tartani, hogy ilyen esetekben a vérvételi vizsgálat körülbelül 50.000 Ft-os költsége az eredménytől függetlenül a vizsgált személyt terheli.
A vér- és vizeletvételre erre a célra rendszerbe állított mintavételi egységdobozt alkalmaznak, melyben valamennyi, a mintavételhez szükséges kellék megtalálható. A mintavételi dobozt zárcímke fedi, használatakor a doboz felnyitása és alkalmazása csak a mintavétellel érintett személy, az intézkedést foganatosító rendőr és a mintát vevő orvos jelenlétében történhet. A vérminta levételével lehetőség szerint közel azonos időben a járművezetőtől vizeletmintát is kell venni.
A mintavétellel mért véralkoholszint mg/l eredmények a mérés pillanatában mutatják a szervezet alkoholszintjét, nem a vezetés és igazoltatás pillanatába. Ahhoz, hogy vissza lehessen következtetni, két mérésre van szükség. A két időpontban mért eredmények összehasonlításából kimondottan pontosan lehet következtetni a szervezet véralkoholszint változására, és ebből visszakövetkeztethető az utolsó italfogyasztás időpontja is. A véralkohol táblázat azt mutatja meg, hogy a vezetés pillanatában milyen érték, milyen cselekménynek minősül. A véralkoholszint számláló táblázatok pedig a mérési eredmények alapján segítenek meghatározni, mi is volt a gyanúsított alkoholszintje a vezetés pillanatában.
Az Intézet Szakértői Kapacitásai és Időkeretei
Az Intézetnek lehetősége van igazságügyi pszichiáter, pszichológus és műszaki társszakértők, továbbá egyéb orvosi szakmák társzakértőként, vagy szakkonzulensként történő bevonására. Amennyiben a szakértői kirendelés hivatalból történik, úgy akkor a 3/1986. * Megjegyzés: a csillaggal jelöltek esetén a szakértői díj megállapítása a 3/1986. Intézetünk 30-60 nap alatt vállalja szakértői vélemény elkészítését azokban az orvosszakértői ügyekben, ahol toxikológiai vizsgálat, vagy egyéb társszakértő/szakkonzulens bevonása nem szükséges (sürgős esetben néhány napos határidővel is). Több társszakértő/szakkonzulens (pl. pszichológus, pszichiáter) bevonásának szükségessége esetén a szakvélemény várható elkészülésének ideje 60-90 nap, míg komplex egészségügyi szolgáltató ellenes ügyekben 90-120 nap. A szakvélemény elkészítéséhez szükséges határidő meghosszabbodhat elsősorban a szakértői Intézetén kívül álló ok következtében (vizsgált személyek a vizsgálat idején nem jelennek meg, bekért iratok hosszas beérkezése, társszakértők/szakkonzulensek klinikai leterheltsége). A toxikológiai szakértői vélemények elkészítésének várható időtartama véralkoholvizsgálat esetén 30 nap, gyógyszer-, illetve kábítószer vizsgálat esetén 60-90 nap. Közjegyzői kirendelés (mind Eü.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet és az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek összeolvadásával jött létre 2017. január 1-jén. Rendeltetésük, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés legfrissebb eredményeinek felhasználásával készült független, pártatlan és objektív szakvéleményeikkel segítsék az igazságszolgáltatást. Szoros együttműködésben állnak a nemzeti kutató műhelyekkel, az európai forenzikus intézetekkel és a nemzetközi tudományos közösséggel.
A DELTA program az NSZKK kábítószer-vizsgálattal foglalkozó vegyészszakértőinek és az NSZKK igazságügyi toxikológus szakértőinek munkájára is jelentős hatással volt az elmúlt egy évben: a DELTA program indulása óta a szakértői kirendelések száma több mint 30%-kal emelkedett ezeken a szakterületeken. A 2025. március óta beérkezett vér és vizelet minták száma mintegy 18.000 volt, amiből 55.000 vizsgálatot végeztek a toxikológus kollégáink. A lefoglalt kábítószergyanús anyagok esetén, a mintegy 32.000 bűnjeltételből összesen 77.000 kábítószer-vizsgálatot végeztek a vegyészszakértőink. Az évi több mint 100.000 vizsgálatunk megbízható, folyamatosan magas minőségben történő elvégzésének alapvető keretét az a minőségirányítási rendszer biztosítja, amelyet mindkét szakterületen folyamatosan üzemeltetünk és fejlesztünk. Az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet pedig nemcsak a hazai kábítószer-vizsgálatokat végzi, hanem más országok laboratóriumainak vizsgálati képességét is teszteli: 2022 óta szerveznek jártassági tesztet az ENSZ-szel együttműködésben a világ laboratóriumai számára, az ENFSI keretében pedig 2009 óta bonyolítják az európai bűnügyi laboratóriumok jártassági, mérési pontosságot igazoló tesztelését.
Az igazságügyi szakértők munkája rendkívül felelősségteljes tevékenység, ahol a hiba lehetőségét, tévedést ki kell zárni. Az intézetek igyekeznek ennek megfelelni minden területen a kontrollok biztosításával - laboratóriumon belül egy másik szakértő ellenőrző munkájával -, valamint a nemzetközi kontrollokban való részvétellel.
tags: #bunugyi #szakertoi #es #kutatointezet #veralkoholszint