Magyarország déli borvidékei, Szekszárd és Villány, a hazai vörösbortermelés fellegvárai. A Villány-Siklósi borvidék, mely a horvát határ közelében fekszik, meleg éghajlata miatt gyakran viseli a „Magyarország Mediterránja” címet. Ez a vidék nemcsak Magyarország egyik legkiemelkedőbb vörösbor-termő területe, hanem különösen a bordói fajták és néhány helyi szőlő, mint a Portugieser és a Kékfrankos terén jeleskedik. A tizenegy települést magában foglaló régió központja maga Villány. Ez a bájos falu, melynek erős sváb befolyása a rendezett főutcán sorakozó, hófehér, hagyományos borospincékben is megmutatkozik, ahol az élet sója, a bor, mindig bőven áramlik. Villány volt az egyik azon borvidékek közül, amelyek a rendszerváltás után a legkorábban indultak újra. A régió sikere kulcsfontosságú volt a magyar boripar egészének újjáépítésében. A magyar turisták borral átitatott hétvégéket töltöttek a bájos, pincészetekhez tartozó vendégházakban, és hamarosan a hír nemzetközi vizekre is eljutott.
Villány jellegzetes szőlőfajtája a Portugieser (korábbi nevén Kékoportó), de a Kékfrankos is széles körben elterjedt. A villányi borok jelentős része olyan nemzetközileg ismert szőlőfajtákból készül, mint a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Pinot Noir. Az elmúlt két évtized kísérletezései során azonban egyértelművé vált, hogy a Cabernet Franc a régió igazi szupersztárja.
A Cabernet Franc Világszerte és Magyarországon: Egy Rivaldafényben Álló Fajta Története
A Cabernet Francot szinte mindenhol a világon a Cabernet Sauvignon „kistestvérének” tekintik, kevésbé kifinomultnak, izgalmasnak tartják, épp ezért ritkán palackozzák fajtaborként, inkább az úgynevezett Bordeaux-i házasításokban használják. Magyarország déli borvidékei, Szekszárd és Villány ebből a szempontból dacolnak a világtrendekkel, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a kékszőlőfajtára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nálunk szebb, egyedibb borokat ad, mint a Cabernet Sauvignon. Köszönhetően annak, hogy a tapasztalatok szerint egy héttel korábban virágzik és érik, mint a Cabernet Sauvignon, gyakran telepítik olyan vidékekre, ahol félő, hogy a Sauvignon nem érne be.
A Cabernet Franc otthonának annak ellenére tekintjük Franciaország Bordeaux vidékét, hogy ott szinte kizárólag házasításokhoz használják. A borvidéket általában jobb és bal partra szokás osztani. Tiszta francia Cabernet Francot legnagyobb eséllyel a Loire-völgyéből kóstolhatunk, nem mellékes, hogy ezen a tájon sokkal előbb voltak Cabernet Franc ültetvények, mint az imént említett Bordeaux-ban. Európában Franciaország után Olaszországban a legelterjedtebb ez a kékszőlő, különösen annak észak-keleti régiójában, például Friuliban. Az Új-Világ egyébként még kevésbé fedezte fel magának, ezért rejt számunkra a Franc komoly lehetőségeket. A Cabernet Francból készült borokra a legtöbb esetben a szőlőfajta teljes neve kerül, ha mégis csak a „Cabernet” szót írják rá, felmerül a gyanú, hogy a Sauvignon elismertségét akarják kihasználni. A Cabernet Franc inkább hajlamos a spontán mutációra, mint a Cabernet Sauvignon, viszont kevésbé, mint a Pinot Noir.
Hogyan válhat egy ország kedveltebbé egy kevésbé ismert szőlőfajta, mint a világ legelterjedtebb vörösbora, a szupersztár Cabernet Sauvignon? Miért a Franc, ha nem a Sauvignon? Hogyan lehetséges, hogy egy olyan szőlőfajta, amelyet alig 30 évvel ezelőtt ültettek - ha egyáltalán - ma a magyar vörösbortermelés arculata? Magyarország 1989-ig a keleti blokk része volt, amikor is a berlini fal leomlott, véget vetve a kommunista rezsimnek. A valódi változás valójában 1991-ben kezdődött, amikor Magyarország megnyílt a Nyugat felé. A kapitalizmus első néhány évében rengeteg nemzetközi befektető érkezett új ötletekkel. A magyar borászok pedig elkezdtek használni minden új „játékot”, amihez hirtelen hozzáfértek, mint az új francia tölgyfahordók, a divatos nyugati szőlőfajták, a legmodernebb borászati eszközök és még sok más.
Magyarország szőlőterülete drámai módon változott az elmúlt 40 évben, de a legnagyobb változások a rendszerváltás után, 1989 után történtek. A „Borászok Zsebkönyve” (1978) szerint Magyarországon 1974-ben mintegy 150 000 hektáron termesztettek szőlőt, és 5 150 000 hektoliter bort állítottak elő. A legnépszerűbb fajták listáján nem szerepeltek nemzetközi szőlők - nem volt Chardonnay, nem volt Cabernet. A legelterjedtebb vörösborszőlő a Kadarka volt, impozáns 29 634 hektárral. A Magyar Borvidékek Ellenőrző Tanácsának (HNT) legfrissebb adatai szerint 2019-ben Magyarországon 65 000 hektáron termesztettek szőlőt, és 2 745 000 hektoliter bort állítottak elő. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 45 évben a szőlőültetvények területe kevesebb mint a felére csökkent. Ez azonban nem feltétlenül rossz dolog. Az 1970-es és 1980-as években az ország a tömeggyártásra és az olcsó bor előállítására összpontosított. Túl sok szőlőültetvény volt, és rossz helyeken. A legnépszerűbb fajták listája 2019-ben (lásd táblázat) semmi sem különbözhetne jobban, mint 1974-ben. A Kadarka, amely akkoriban a legelterjedtebb fajta volt, több mint 29 000 hektárral, 2019-ben mindössze 324 hektár. Új fajták kerültek a lista élére, és a vörösborszőlők között a legtöbb nemzetközi: a Cabernet Sauvignon büszkén áll a második helyen 2500 hektárral, utána következik legjobb barátja, a Merlot a harmadik helyen 1900 hektárral. Hősünk, a Cabernet Franc az ötödik helyen áll 1300 hektárral, éppen csak lemaradva a Zweigelt mögött, amely 1500 hektáron terül el. Magyarország összességében legelterjedtebb vörösborszőlője az osztrák-magyar Kékfrankos fajta, 7150 hektárral. A három bordói fajtagyümölcs - Cabernet Franc, Merlot és Cabernet Sauvignon - közül Magyarország legbüszkébb a Cabernet Franc sikereire. De a három közül ez a legkevésbé ültetett, 1300 hektárral (összehasonlítva a Merlot 1900-ával és a Cabernet Sauvignon 2500-ával). Nemzetközi szinten a szőlőfajta, amelyről egy adott régió (vagy ország) a legismertebb, ritkán a legelterjedtebb, és Magyarország sem kivétel. Még Bordeaux-ban - a világ legelterjedtebb vörösborszőlőjének, a Cabernet Sauvignonnak az otthonában - is több Merlotot ültetnek, mint Cabernet Sauvignont.
Magyarország 22 borvidéke közül legalább hat termel prémium minőségű Cabernet Francot, ebből Eger, Villány és Szekszárd a leghíresebb. Magyarország vörösborszőlő ültetvényeinek nagy része az ország melegebb déli régióiban található, amelyek az Adriai-tenger hatása miatt szubmediterrán jellegű klímát tapasztalhatnak. Az egri borvidéken a legelterjedtebb vörösborszőlő a hideg klímát kedvelő Kékfrankos (1260 hektár). A melegebb klímát kedvelő Cabernet Sauvignon (470 hektár) és Cabernet Franc (230 hektár) a 3. és 5. helyen áll. Eger a házasított borokról ismert, mint a népszerű és hagyományos „Bikavér”, ezért nem gyakori a 100%-os Cabernet Franc a régióból, bár kiváló példák léteznek. Az egri Cabernet Francot leginkább házasításokban használják, virágos és fekete gyümölcsös aromákat adva a végső bornak. A Havas & Tímár Pincészet Franom egy tiszta Cabernet Franc, amely az egri hűvösebb éghajlatú Cabernet Franc stílusát példázza: ropogós savtartalom, mérsékelt tanninok, virágos aromák és könnyebb test a déli magyarországi változathoz képest. A középérésű fajták, mint a Cabernet Franc szerepe az elmúlt néhány évben növekedett, ahogy a borászok újra felfedezik terroirjukat és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. A borászok Magyarországon ismételten azt mondják: „Nem tudjuk megérlelni a Cabernet Sauvignont. Egyszerűen nem elég meleg.” Azonban továbbra is ez a három bordói szőlőfajta közül a legelterjedtebb. „Ha szerencséje van, tízből három évben beérik” - mondta egyszer Peter Stumpf borász a Cabernet Sauvignonról. „Rájöttünk, hogy az egri klíma túl meleg a Pinot Noirnak, és nem elég meleg a Cabernet Sauvignonnak. Az a tény, hogy a Cabernet Franc tíz nappal korábban érik, mint a Cabernet Sauvignon, jobban megfelel Magyarország hűvösebb, kontinentális éghajlatának. Az nyilvánvaló kérdés most az lenne: ha nem illik a klímához, akkor miért léteznek még mindig ezek a Cabernet Sauvignon ültetvények? Dél-Magyarországon két régió tűnik ki kiváló vörösborok termelésével, beleértve a prémium Cabernet Francokat is: Szekszárd és Villány. Stílusát tekintve a Szekszárd régió általában könnyebb és nem olyan koncentrált vörösborokat termel, mint Villány, egyszerűbb löszalapú talaja és kissé hűvösebb klímája miatt. Egerhez hasonlóan a Szekszárd Cabernet Francot általában bordói stílusú házasításokban használják, a Cabernet Sauvignon és a Merlot mellett. A három bordói fajta közül a Merlot a legelterjedtebb (385 hektár, szemben a 254 hektár Cabernet Franc és 251 hektár Cabernet Sauvignon), és a legtöbbet használják prémium borokban. A területen található legjobb borok többsége vagy Merlot alapú házasítás, vagy fajtabor, mint a Vida Pincészet csúcsbora, a „La Vida” vagy a Sebestyén Pincészet Gradus Cuvée-je. Tiszta Cabernet Franc borok is léteznek a Szekszárd régióból, beleértve a Sebestyén Porkoláb-völgyét vagy az Eszterbauer Pincészet Mesterünk borát.
Villány a legismertebb magyarországi régió a Cabernet Franc borok előállításában. Még saját minőségi kategóriát is létrehozott a 100%-os Cabernet Francból készült borok számára, a Villányi Franc-ot. Meleg mediterrán klímája, valamint mészkőalapú talaja tökéletes kombinációt alkot a kiváló minőségű, nagy mélységű és koncentrációjú vörösborok előállításához. Villány volt az a régió, amely elindította a Cabernet Franc lázat Magyarországon. Mi teszi egyedivé a magyar Cabernet Francot? Van oka annak, hogy világszerte a Cabernet Franc nem olyan elterjedt, mint a Cabernet Sauvignon. A Cabernet Franc híres arról, hogy vékony borokat termel, vörös és fekete gyümölcsös aromákkal, és erős paprikás ízzel. Összességében egyszerű, bisztró jellegű borokat. Továbbá, amikor a Cabernet Sauvignont jobban kedvelő meleg klímán ültetik, a Franc tompa borokat termel, kevés idegzettség nélkül, amelyek egyszerűen nem olyan lebilincselőek, mint az adott terület Cabernet Sauvignonjai. Magyarország - és különösen a Villányi régió - új arcát mutatta meg a Cabernet Francnak: egy koncentrált, gazdag, intenzív, fekete gyümölcsös bor, anélkül az erős paprikás aromák nélkül, amelyek sok embert elfordítottak tőle. Magyarország elkezdett prémium Cabernet Francokat készíteni, amelyek polírozott Cabernet Sauvignonokra hasonlítottak - lágyabbak és tele virágos parfümökkel.
Volt egy töréspont a Cabernet Franc számára Villányban, egy pillanat, amikor a borászok és a fogyasztók felfedezték ennek a fajtának a nagyszerűségét. A néhai Michael Broadbent - aki Master of Wine és a 20. század egyik legnagyobb borkereskedője volt - 2000-ben látogatta meg a Villányi borvidéket, karrierje vége felé. Abban az időben a régió a trendnek megfelelő bortípusokat állította elő: nagy bordói házasításokat. Broadbent több pincészetet is meglátogatott, és egyenesen a hordókból kóstolt borokat. Látogatása után befolyásos cikket publikált a Decanterben, kijelentve: „A Cabernet Franc megtalálta természetes otthonát Villányban.” Ez a kijelentés - attól a személytől, aki az 1960-as években írta az első könyvet a bor kóstolásáról, és aki a borászat néhány legbefolyásosabb személyét mentorálta - megváltoztatta a vörösbortermelést Magyarországon. Broadbent kinyilatkoztatása után a borászok Magyarország minden részéből elkezdtek hinni a fajta potenciáljában a prémium borok előállítására. 2014-ben a Villányi borvidék létrehozott egy kategóriát a prémium 100%-os Cabernet Franc borok számára, amelyet Villányi Franc-nak neveztek el. 2021-ben Villány ad otthont az első nemzetközi Cabernet Franc versenynek, a Franc du monde-nak. Ez jó alkalom lesz annak megfigyelésére, hogyan illeszkedik a magyar Cabernet Franc a világ többi részének termékei közé.
A Cabernet Franc Szőlőfajta Jellemzői és Borászati Potenciálja
A Cabernet Franc egy nemzetközi fajtának tekinthető a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a „nagy” kékszőlő fajták egyike. Ma a bordeaux-i borvidék hat legkiterjedtebb termőterületű vörösborszőlő fajtájának egyike (a további öt a Cabernet Sauvignon, Merlot, Carmenère, Malbec és a Petit Verdot), a híres francia cuvée borok meghatározó szőlőfajtája. A Cabernet Franc, régi francia szőlőfajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Feltételezik, hogy Bretagne-ból származik, erre utal a Loire-völgyi termőterületein elterjedt hasonneve a Breton; ugyanezzel magyarázzák, hogy a hűvösebb éghajlaton is jól érzi magát. Bordeaux-ban a 18. században vált ismertté.
A Cabernet Franc legnagyobb termőterületei Franciaországban Bordeaux-ban - kiemelten a Saint-Émilion AOC és Pomerol AOC eredetmegjelölésű termőterületeken - és a Loire völgyében fekszenek (összesen 38 627 hektár, 2005. évi adat). Ezen felül Olaszországban (7000 hektárnyi területen), elsősorban Friuliban és Venetóban, valamint Toszkánában (Bolgheri, Maremma) találjuk meg. Hazánkban a Cabernet Franc igazi otthona a mediterrán jellegű Villány-Siklósi borvidék, de kicsit északabbra, a Szekszárd környékén is jól érzi magát a fajta. Ezen felül megtaláljuk az Egri és a Soproni borvidéken is. Az Amerikai Egyesült Államokban 1457 hektárnyi területen terem (2007). Kanadában Ontario, a Niagara-lépcső, a Prince Edward-sziget, az Erie-tó, továbbá északon a Pelee sziget és az Okanagan-völgy szőlőtermesztő területein termesztik, itt elsősorban jégbor készítésére használják. Jelen van Ausztráliában (588 hektár, 2007.), ahová több más szőlőfajtával együtt a Cabernet Franc fajta James Busby gyűjtése révén jutott 1832-ben.
Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Telepíthető klónja: E. Borászati szempontból a Cabernet Franc sok közös tulajdonságot mutat a Cabernet Sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A Cabernet Franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. A Cabernet Franc bora mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök - főként a málna, cseresznye, szilva és eper - jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízekkel „öltözteti” fel a Cabernet Franc bort: a mikrooxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel - legtöbbször vanília, kókusz, dohány valamint kellemes füst aroma jelenik meg -, az érő bor savai finomodnak. A Cabernet Franc bora a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A Cabernet Franc fiatal borai (az éretlen tanninok) jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel.
Lecsengés boriskola - VILLÁNYI FRANC
Csaba Malatinszky karrierjét sommelierként kezdte, az 1990-es években Budapest több neves éttermében dolgozott. 1997-ben alapította meg pincészetét, amely 1999 óta (2009-ben minősített bio) teljesen bio. Malatinszky pincéjének érdekességei közé tartozik az idősebb évjáratok gyűjteménye. Chardonnayt, Sauvignon Blancot, Rajnai Rizlinget, Muscat Ottonelt, Cabernet Francot, Cabernet Sauvignont és Merlotot termeszt, és évente 60-80 000 palackot állít elő. Pincészete környezettudatos épület, amelyet gondosan terveztek a kis hordós érlelésre való összpontosítás érdekében.
tags: #cabernet #franc #cabernet #sauvignon #merlot #hazasitas