Törley József 1858. január 10-én született, a család harmadik fiaként. Tanulmányait a grazi kereskedelmi akadémián kezdte, majd a pezsgő hazájában, a Champagne régióban található Reims városában közelebbről is megismerkedett a pezsgőgyártás titkaival, annak minden fortélyát ellesve. Érdekes módon itt is nyitotta meg később a magyar fiatalember első pezsgőgyárát is, amely bár leginkább Franciaországot látta el, már ekkor is szállított Magyarországra a különleges italból.
Törley egyik magyarországi útja során felfedezte, hogy Etyek és környéke bortermelői szempontból igencsak hasonlít Reimshez, és a ma már Budafoknak, akkoriban még Promontornak nevezett városrész is megfelelő a pezsgőkészítésre, hiszen az itt található mészkőpincészetek jó körülményeket biztosítottak a gyártáshoz. A gyárat 1882-ben a reimsi gyárat Magyarországra telepítette, a Péter-Pál utcába, augusztus elsején pedig be is jegyezték a Törley József és Társa nevű céget.
„Évekkel ezelőtt azon célból utaztam ki Franciaországba, hogy ott a champagne-i bor készítését tanulmányozzam, s tapasztalatomat hazámba, Magyarországba visszatérve értékesítsem” - nyilatkozta. Törley azonban nem csak tapasztalatokat hozott Franciaországból, hanem a legmodernebb technológia mellett szakembereket is, köztük Louis François pezsgőmestert, akinek később öccse, César is társult a munkához. Utóbbi lépés 1886-ban már könnyen tűnhetett tévedésnek: a testvérpár hamarosan önállósította magát, és saját vállalkozást alapított Francia Pezsgőgyár: Louis François és társa néven.
Ez igencsak kínos volt Törley számára, főleg a magyar vásárlóréteg miatt, akik akkoriban még csak külföldi pezsgőt voltak hajlandók inni. Az pedig, hogy egy franciának címkézett ital is megjelent a hazai piacon a magyar mellett, nem igazán segítette Törley célját, hogy a fogyasztók átszokjanak a magyar termékekre. Ennek ellenére a pezsgőgyár óriási sikerrel működött: 1890-ben 300 000 palackot gyártottak, 1905-ben pedig már egymilliót, amely 1910-re kétmillióra nőtt. Sajnálatos módon Törley 1907-ben Ostendeben, 49 éves korában meghalt perforált vakbélgyulladásban.
A gyár sikere és napjainkban a Törley név pezsgőhöz való hozzárendelése Törley bátor és újító hozzáállásának köszönhető. Szinte nem volt olyan üzletág vagy terület, ahol ne honosított volna meg valamilyen, itthon addig nem ismert módszert, tele volt innovatív ötletekkel, amiket sikeresen meg is valósított.
Modern masinák és ládagyár A Törley Pezsgőpincészet sikerének egyik titka, hogy már az 1882-es alapításkor az akkori legmodernebb gépekkel kezdtek neki a munkáknak. Bár Törley csupán 24 éves volt, felismerte, hogy mennyire fontos lehet vállalkozása számára technológia: az üzemben saját ládagyár, vagonemelő berendezés, gőzgépek, villanymotorok és felvonók működtek. Az odaadó munkának, a gépeknek és a külföldön összegyűjtött tapasztalatoknak hála Törley kiváló pezsgőt tudott gyártani - ezzel pedig egy nyilatkozata szerint ő maga is tisztában volt: „Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.”
Az 1890-es évek végén a pezsgőpincészet áttelepült mai helyszínére, megépítve nem csak Európa legmodernebb pezsgőgyárát, de egy gyönyörű kastélyt is, amelynek aztán különleges szerepe lett később a márka történetében.
Méthode Traditionnelle A különböző modern gépekhez új eljárás is társult: ez volt a fagyasztásos seprőtelenítés - a klasszikus eljárást ma Méthode Traditionnelle-nek nevezzük. Lényege abban áll, hogy a pezsgő ugyanabban a palackban erjed ki és érlelődik, amelyben majd kereskedelmi forgalomba kerül. A 3 éves érlelés során a pezsgőt fektetve, úgynevezett máglyákban tárolják, majd dugóra fordítva egyre meredekebb dőlésszögben a rázóállványokon forgatják, aminek következtében az elhalt élesztőt tartalmazó seprő a palack szájánál gyűlik össze. A fagyasztásos seprőtelenítés során az érlelés végén a palack nyakát egy -25 Celsius fokos sóléoldatban lefagyasztják, a jégdugó kilövésével pedig szűrés nélkül szabadulnak meg az élesztőgombáktól, így a pezsgőnek nem kell elhagynia üvegét. A pezsgőpincészet legpatinásabb pezsgői máig ezzel az eljárással készülnek.
Méthode Transvasée A Törley Pezsgőpincészet máig meghatározó Európában a Méthode Transvasée eljárás alkalmazásával, amely a szűréssel megoldott seprőtelenítést jelöli. Az eljárás során a pezsgő másfél literes üvegben erjed. Az érlelés 9-18 hónapon keresztül tart, majd az üveg tartalmát nyomásálló tartályokba ürítik, ügyelve arra, hogy a szén-dioxid a folyadékban maradjon. A seprő, vagyis az elhalt élesztőgomba dupla leszűrése után a pezsgőt már a kereskedelembe kerülő, kisebb palackjaikba töltik át.
A Rákóczi úti „száguldozó” Törley volt az ötödik magyar, aki jogosítvánnyal rendelkezett, és ő okozta az első balesetet is, többé-kevésbé komolyabb sérülés nélkül. A Rákóczi úton 20 km/órás sebességgel „száguldozva” ütötte el Czolits János utcaseprőt. A baleset jogi következménye sem lett: egyrészt nem volt jogi keret az ilyen esetekre, másrészt Törley kifizette a munkás három napi bérét. Törley volt az egyik alapítója a Magyar Autómobil Klubnak is.
Törley-t az autók iránti szenvedélye az üzletben is új megoldásokra sarkallta. Mivel több százezer üveg pezsgőt gyártott évente, azokat szállító autókkal gyakran találkozni lehetett városszerte. Törley felismerte a lehetőséget, és a pezsgőpincészetet hirdető feliratokkal látta el őket, hogy minél több ember találkozzon a névvel, és lássa, mennyi üveg is utazik át a városon. A szórakozóhelyeken pedig külön alkalom volt, ha megjelent előtte egy Törley-feliratos autó. A módszer nem korlátozódott Magyarországra; volt, hogy Törley emberei Párizsban is verték az asztalt a magyar pezsgőért.
A kastély és a státusz A 1890-es gyárköltözéskor a birtokon egy kastélyt épített, amely a francia lovagvárakra emlékeztető stílust idézett. Törley ezt a kastélyt nemcsak a márka imázsának erősítésére használta, hanem az ipari partnerek fogadására és gyűjtésére is. Az 1907-es 25 éves jubileumát ünneplő partin a város legnagyobb előadóművészeivel, tűzijátékkal és Gundel fogásaival szórakoztatta a meghívottakat. A gyár történetében a kastély maradandó jelképpé vált.
A gyár történetét 1944-ben bombatalálat zárta le, majd a háború utáni államosítás az 1950-es évekig tetszhalott állapotban tartotta az üzemet. Az 1980-as évekre azonban a Törley Pezsgőpincészet hazai pezsgőfellegvárává nőtte ki magát, évente körülbelül 30 millió palack pezsgő került ki belőle. Ma a Törley évi 10-12 millió palackot termel, és mintegy 35%-os piaci részesedéssel vezeti a magyar pezsgőpiacot.
A száraz pezsgőket most nem csak az általuk nyújtott új gasztronómiai élmény miatt érdemes kipróbálni, hanem egy különleges nyereményjáték miatt is. Vásároljunk két darab, 0,75 literes Törley-pezsgőt, amelyek közül legalább az egyik palackban erjesztett, és töltsük fel a Törley Pillanatok oldalra a blokkon található vásárlási adatokat, illetve a pezsgők adatait. A heti nyeremények mellett megnyerhetjük a főnyereményt is, egy utazást Champagne-be, a pezsgő hazájába. Ne feledjük, minél több kódot töltünk fel, annál több az esélyünk az álomutazásra. A játékban azok is részt vehetnek, akik a két pezsgőt külön vásárolják meg, ám ebben az esetben mindkét blokkra és a rajtuk szereplő információkra szükség lesz.
Ám nem csak a pezsgőgyártásban volt Törley az első között: ő volt az ötödik magyar, aki jogosítvánnyal rendelkezett, és az autózás új korszakát is meghatározta.
A cég története „Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.” - ezt a mondatot TÖRLEY József 1882-ben írta, amikor elhatározta, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja. Etyek környékén talált a francia Champagne-hoz hasonló talaj és klíma adottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén lelt, ideális, télen-nyáron állandó hőmérsékletű mészkőbevájt pincékre volt szükség, ahol a pezsgő bölcsőhelye megszületett. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, és francia származású volt az önállósodásig gyárvezetőként dolgozó Louis François is. Törley József nemcsak üzletembernek, hanem szakembernek is kiváló volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette, újításai között az egyik legjelentősebb a fagyasztással történő seprőtelenítés (degorzsálás) volt. Az üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett. A millenniumi kiállításon Törley-ék már a „császári és királyi udvari szállítók” kitüntető címet viselték, pezsgőjük pedig a hazai ipar egyik büszkeségeként szerepelt. A század elejére a Törley már a „magyar pezsgő” volt, amely olyan népszerű volt, mint a pesti operett. 1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. A Törley pezsgőket ekkorra már Amerikától Ausztráliáig ismerték, lerakatai voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában, s még Párizsban is fogyasztották.
A gyár termelése az 1910-es években elérte a 2 millió palackot. Történetének egy szakasza lezárult 1944-ben, amikor a gyár főépületét bombatalálat érte. A háborút követően, az 1950-es államosításig az üzem tetszhalott állapotban vegetált, mindössze négy főt foglalkoztatott. A Törley Pezsgőpincészet mindenkori termelési csúcsa az 1980-as évekre tehető, amikor évente nagyságrendileg 30 millió palack pezsgő került ki a hazai pezsgő fellegvárából. Ma a TÖRLEY évi 10-12 millió palackot termel, közel 35%-os piaci részesedéssel vezeti a magyar pezsgőpiacot.
Informatív oldal a látogatóknak és a kultúra iránt érdeklődőknek: a Budafoki Pincejárat programsorozat keretében fogadnak látogatókat, a belépőért cserébe megtekinthető a Törley Múzeum és a pezsgőkészítési technológiák rejtelmei, valamint kóstolható egy tartályban erjesztett pezsgő. A Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont pedig korabeli relikviák segítségével meséli el a magyar pezsgőzési kultúra születését és fejlődését.
