A Dreher sörgyár története szorosan összefonódott Magyarország ipari és gazdasági fejlődésével, különösen Budapest és Kőbánya városrészek sorsával. A kőbányai nevével egybeforrt sörgyártás egyik fontos alapanyagát a helyben feltörő karsztvíz adta, amely kiváló minőségű söralapot biztosított. Az 1850-es években létrejött első sörfőző üzemek közül csakhamar kiemelkedett az id. Dreher Antal által 1862-ben megalapított sörgyár, amely a magyar söripar egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált. A Dreher Sörgyárak 1854-es alapítása óta, hagyományainak és nemzetközi hátterének köszönhetően vált napjainkra Magyarország egyik vezető sörgyártó vállalatává. A hazai söripar alapítójához méltó módon a Dreher üzletvitelét és valamennyi tevékenységét a minőség iránti elkötelezettség, a tiszta piaci versenyszellem, a környezettel való harmonikus egység és a társadalmi felelősségvállalás alapelvei jellemzik. A minőség iránti elköteleződés a legfontosabb örökség, amelyet a minőséget, mint szemléletmódot kiterjesztettek összes kapcsolatukra, legyen szó belső, külső, vállalati, kereskedelmi, piaci vagy társadalmi kapcsolatokról. Stratégiájukban összecsiszolják történelmi és technológiai hagyományokat a modern kor és a fogyasztók elvárásaival. A Dreher nevet büszkén viselik a hagyományokat szintén nagy tiszteletben tartó japán Asahi Csoport leányvállalataként és zászlóshajó márkájuk nevében is.
A Dreher Dinasztia Eredete és az Európai Sörfőzés Úttörése
A Dreher név egy osztrák nagyiparos család nevéhez fűződik, akik kiemelkedő szerepet játszottak a lager sör elterjedésében a Bécs közeli schwechati sörfőzdével. A Dreher cég története egy kis falusi serfőzdétől indul, ahol Franz Anton Dreher apjától tanulta meg a sörfőzés fortélyait. Ő teremtette meg később a családi vállalkozás alapjait, s szerezte meg a Dreherek első sörgyárát. Ez lett a kiindulópontja az utódai által létrehozott óriási konszernnek, amelynek a 20. században már Kőbánya lett a központja, s amelytől csak a kényszerű államosítás miatt váltak meg a Dreherek.
Az 1810-ben Bécsben született Dreher Antal (születési nevén Dreher Anton Eugen Georg) a család ősi fészkében, a Bécs melletti Klein-Schwechatban, a dinasztialapító egykori pincérnek, majd sörfőzőmesternek, a schwechati sörgyár tulajdonosának, Franz Anton Drehernek (1736-1820) és Dreher Antalnénak (Catharina Hartl, született Widter; 1786-1864) a fiaként látta meg a napvilágot. Gyermekkorában sokat időzött apja Bécs melletti birtokain. Élénk esze és tettvágya már fiatalkorában megmutatkozott. Édesanyja először házitanítót hívott hozzá, majd a bécsi josephstadti piaristák konviktusában tanult humán tudományokat. Édesapja, az idősebb Dreher Antal fia születésekor már 74 éves volt. Elhunytakor az ifjabb Dreher Antal még csak tíz éves volt. A fiút mélyen megrázta apja halála, ráadásul a család vagyoni helyzete is bizonytalanná vált. A kialakuló családi szokás szerint az ifjú Antal az egyik helyi sörfőzőmesterhez került tanoncként a simmeringi Meichl család főzőházába.
A kor szokásának megfelelően vándorútra keltek, és előbb cseh, majd német területeken (Prága, Drezda, Weimar, München, Frankfurt, Hamburg), később Angliában tanulmányozták a sörfőzés tudományát. A szigetországban azonban nem fogadták szívesen az idegen földről érkezett, tanulni vágyó sörfőzőmestereket, hiába volt számos ajánlásuk - még a nagyköveti levél sem segített. A hagyomány szerint ekkoriban meghívást kaptak egy rókavadászatra, ahol az esetlen Dreher Antal az első hajtásnál még a kalapját is elveszítette. Azonban az eseményen felfigyelt szórakoztató jellemére a befolyásos, dúsgazdag Mr. Bass azaz Michael Thomas Bass II. (1799-1884), a híres Burton Ale sörök gyártója. Az ő ajánlásával Dreher már több gyárat is meglátogathatott. Eljutott Glasgowba és a skóciai Edinburghba. A legenda szerint titokban sétapálcájába rejtve sörélesztőmintákat hozott el, és azt vizsgálva, hazajuttatva fejlesztette a nevéhez köthető lager sört.
A Dreher Antal a család Klein-Schwechatban működő gyárában kísérletezte ki az alsó erjesztéssel készülő, bécsinek nevezett lager biert. A szakmabeliek elismerésük jeléül kezdték Sörkirályként emlegetni. 1840 körül bevezette az ún. alsóerjesztésű sörtechnológiát, s kifejlesztett egy új sörtípust: a Lagerbiert. Később ennek köszönhette a „sörkirály” kitüntető címet.
A Kőbányai Gyár Megalapítása és a Magyar Piac Meghódítása
Pest és Buda serfőzdéi a 19. század közepéig a Duna közelébe települtek le, hiszen a folyó korlátlan mennyiségű vizet biztosított a sör- és maláta-készítéshez. Kőbányára egy Münchenben tanult pesti sörfőzőmester, Schmidt Péter kiváló söre hívta fel a figyelmet. Schmidt ugyanis hatalmas sikert aratott a kőbányai sziklapincékben érlelt sörével. A föllendülő kőbányai termelés nem kerülte el I. Dreher Antal figyelmét sem - annál is kevésbé, mivel az itteni sörök komoly konkurenciát jelentettek számára. 1856 és 1860 között többször is Pest-Budára látogatott, mire végül 1862-ben sikerült megvennie a cseh, osztrák és bajor konkurenciával küzdő Kőbányai Serház Társaság serfőzdéjét. 1859-ben jelentős méretű földet vásárolt a Pest melletti Steinbruchban, ami Kőbánya akkori, német neve volt. Dreher irányítása mellett hatalmas fejlesztés indult meg Kőbányán, hogy a gyárat az akkori technológiai színvonalra emeljék, és így a termelés minősége meg mennyisége is sokat javuljon. Ez pedig végső soron hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország, Pest, azon belül pedig Kőbánya is felkerüljön a nagy európai sörtérképre a többi fontos tényező közé.
Dreher Antal korai halála (1863) után a gyárat fia, ifjabb Antal, majd unokája, Jenő fejlesztette tovább. Ifjabb Dreher Antal (1849-1920) még csak 14 éves volt apja halálakor, így csak 1870-ben vehette át a négy Dreher serfőzde (Schwechat, Kőbánya, Triest, Michelob) vezetését. Fejlesztette gyárai technológiáját és kapacitását, s a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyárává vált. A körülötte egymás után épülő új serfőzdék (1892: Polgári; 1894: Király; 1910: Haggenmacher; 1912: Fővárosi Serfőzde) sem tudták megtörni Dreher Antal Serfőzdéjének fejlődését. A négy gyárból álló konszern 1890-ben már 1,2 millió hektoliternyi habos nedűt termelt.
A Dreher Sörgyárak és a Dreher márka logójában a piros körben fehér háromszög a sörhöz szükséges három legfőbb alapanyagot szimbolizálja: a vizet, a malátát és a komlót.
Innovációk és Terjeszkedés: A Dreher Márka Világszerte
A Dreher sörgyár volt Magyarországon az első, amelynek terméke palackban került forgalomba 1870-től. A vásárlók eleinte nem hitték el, hogy akár 8 napig is friss maradhat a palackba zárt nedű. Ez az innováció hozzájárult a márka népszerűségének növekedéséhez és a fogyasztói szokások átalakulásához.
Ifj. Dreher Antal három fia közül Dreher Jenőre bízta a kőbányai gyár irányítását, amely 1905-ben részvénytársasággá, majd 1907-ben az anyavállalattól független magyar céggé vált. Dreher Jenő sorra részesedést vásárolt a versenytársak, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt., a Barber és Klusemann Serfőzőházból, illetve az 1867-ben alakult Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. tulajdonából. A belőlük 1923-ban egyesült Dreher Kombinát 1928-ban beolvasztotta a kanizsai Király Serfőzde Rt.-t is. A grandiózus terjeszkedés eredményeképpen 1933-ban létrejött a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., amely kitűnő sörével mintegy 70%-ban uralta a piacot, míg a másik két kőbányai gyárnak - a Polgári és a Fővárosi Serfőzdének - alig egynegyed szelet maradt.
A cég 1907-től Dreher Antal Serfőzdéi Rt. néven működött. A két világháború között a piac 70 százalékát uralta. Az első világháború után három nagy sörfőző vállalat kartellbe tömörült, majd 1933-ban egyesült Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. A Dreher 1923-ban a német Maule céggel közösen csokoládégyárat hozott létre. Az 1929-33-as gazdasági világválság idején további termékekkel egészítették ki kínálatukat.
A Jászberényi (ma Dreher Antal) úti Dreher Sörgyár az 1930-as években lett a konszern központja. A gyárral szomszédos áll az 1856-ban, klasszicista stílusban épült Havas-villa, amely a Dreher-gyár mindenkori vezérigazgatójának rezidenciája volt az államosításig.
A Dreher Nyugat-Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is ismert, világhírű márkanévvé emelkedett. A Dreher Sörgyárak lehetőséget kínál a sör és a vállalat történetének megismerésére. Fennállásának 125. évfordulóján, 1979-ben nyílt meg a Söripari Emléktár, amelyet megnyitásának 40 éves jubileuma alkalmából, 2019-ben felújítottak.
A Dreher Sörgyár az Államosítástól a Globális Piacig
1949-ben a Dreher-Haggenmachert további 3 kőbányai sörgyárral összevonva hozták létre a Kőbányai Sör- és Malátagyárat. A gyár adta akkor a hazai sörtermelés 87 százalékát, s az 1980-as évek elejéig meg is tartotta ezt a nagyságrendet. 1948 márciusában államosították a család magyarországi tulajdonát. Egy évvel később a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzdét összevonták a Polgári és a Fővárosi Serfőzdével, az Export Magyar Malátagyárral, valamint a Kanizsai Király Serfőzdével.
A rendszerváltást követően a Dreher nevet visszanyert gyárat több tulajdonosváltás után a japán világmárka, az Asahi vásárolta fel. 1992-ben a Kőbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult, 1993 novemberében a South African Breweries (SAB) csoport tagja lett, amely Dél-Afrika legjelentősebb és a világ ötödik legnagyobb sörgyártója volt akkoriban. A beruházások keretében a legendás Dreher Sörgyár épületei is visszanyerték eredeti szépségüket. Az 1910-ben épült, s az 1995-2002 között megvalósuló teljes körű rekonstrukció keretében újjávarázsolt főzőház kiváló példája a nemes hagyományok és a legkorszerűbb technika harmonikus egységének: Budapest egyik legszebb ipari műemlék jellegű épülete visszanyerte eredeti arculatát, s a Zsolnay csempékkel díszített falak között napjainkban a XXI. századi sörgyártás zajlik.
A SAB és az amerikai Miller Brewing Company egyesülésével 2002-ben létrejött a világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozása, a SABMiller, a magyar gyár pedig ennek tulajdonában folytatta tevékenységét. Az Európai Bizottság a SABMiller kelet-közép-európai érdekeltségeinek az értékesítését szabta meg az AB InBev és a SABMiller söripari konszern fúziója engedélyezésének feltételeként. A japán Asahi Group Holdings 2016 decemberében jelentette be, hogy felvásárolja ezeket, köztük a Dreher Sörgyárakat is. 2017 első negyedévében a tranzakció lezárult, 2017-től a Dreher Sörgyárak már a japán Asahi Csoport részeként folytatja tevékenységét.
A Dreher Sörgyárak ma Magyarország egyik vezető sörgyártó vállalata, évi 2,4 millió hektoliteres kapacitással. Évente több mint 440 millió korsó sörrel veszi ki a részét a magyarok sörfogyasztásából, miközben közvetve és közvetlenül olyan szektorokban biztosítja több mint 8500 család megélhetését, mint a vendéglátás, a logisztika és a marketing. Beszállítóinak 86 százaléka hazai kis- és középvállalkozás. Évi több mint 36,5 milliárd forinttal járul hozzá az államháztartáshoz.
A Dreher Sörgyárak Zrt. a magyar történelemmel szorosan összefonódott. A XIX. század végén és a XX. század elején megélt robbanásszerű gyarapodást az I. Világháború és az azt követő korszakok kihívásai váltották a cég életében. A 165. évfordulóra limitált kiadású csomagolást kapott a Dreher Gold, s történelmi plakátjai újraértelmezésére hívta fogyasztóit a márka. Az alapító pedig Kőbánya Díszpolgára posztumusz címet kapott és a gyár mellett utat neveztek el róla. A Dreher Antal, Magyarország legnagyobb történelmi örökségével bíró sörgyárának alapítója Ausztriában, majd Angliában, Skóciában és Münchenben tanulta el a sörfőzés minden fogását. A legenda szerint az üreges sétapálcája belsejében mintákat gyűjtött, hogy hazatérve a legjobb sört készíthesse el. 1840-ben megalkotta a lagerbiert, amellyel elnyerte a „Sörkirály” címet. A Kőbányán 1854-ben alapított üzemet ő vásárolta meg és indította el a fejlődés útján. A Kőbányai Önkormányzat kezdeményezésére - a ma is piacvezető* gyár alapításának évfordulója alkalmából - Dreher Antal megkapta a Kőbánya Díszpolgára posztumusz címet és róla nevezték el a Jászberényi út adott szakaszát.
Budapest és az ország utcáinak képét több mint 100 éve határozzák meg a sörgyár és a márka ikonikus hirdetései. A Dreher pályázatában most hivatásos és amatőr grafikusokat, designereket és képzőművészeket kért fel ezeknek a plakátoknak az újraértelmezésére. A cél, hogy megmutassák, szerintük hogyan nézne ki mai stílusban egy art deco, vagy konstruktivista-modernista poszter. A Drehernél a hagyomány része, hogy a minőségi és innovatív sörgyártás mellett a termékeket a képzőművészet eszközeit felhasználva népszerűsíti a fogyasztóknak. A márka plakátjai az elmúlt évtizedekből sokak emlékezetében élnek. Arra szeretnék felkérni a plakátverseny résztvevőit, hogy friss megközelítésükkel úgy értelmezzék újra a tradíciót, ahogyan azt a sörfőzőmestereik is teszik a sörök elkészítésekor.