Vetítés: a szöveg az Egri Csillag és az Egri Bikavér fehér párjának történetét, névadását és stiláris fejlődését mutatja be, mélyen beágyazva Eger borvidékének hagyományaiba.
Jó megfigyelés, hogy az egri borvidéken az ültetvények közel 45 százalékán fehér fajtákat művelnek, és ez adta meg az alapot a fehér házasítás ötletéhez.
Az Egri Csillag koncepciója
Az Egri Csillag egy fehér borokat összefogó házasítás, amelynek legalább az 50%-át Kárpát-medencei fajták adják, a fennmaradó rész pedig legalább három, a borvidéken termő fajta lehet.
A nyertes a névválasztásnál az Egri Csillag nevet adta, amelyet a borászok típusából és a fehérborok sokszínűségéből merítettek.
A szabályozás szerint a házasításban részt vevő fajták közé tartozik például az olaszrizling, a hárslevelű, a leányka, a királyleányka, a zengő és a zenit.
A borvidéken több mint húsz fehérborszőlő-fajta jelen van, és az Egri Csillag megalkotásához ezek közül választották ki az alapanyagot.
Három kategória
A bortípus három kategóriában készül: classicus, superior és grand superior, mind száraz bor.
A classicus általában friss, üde gyümölcs- és virágaromákkal bír.
A superior már koncentráltabb, hordós érlelésű tétel, a grand superior pedig minden komponensben kiemelkedő, mivel minden tétel egy dűlőből származik.
A 2010-es és a 2011-es évad ívei
2010-ben a fehér egri házasítás, az Egri Csillag mint márka, hivatalosan megkezdte önálló útját a borvidéken.
Az első évjárat bemutatására 2011-ben került sor a borászok közös munkájával az egri borvidék fehérborait reprezentáló gálán.
A pályázat kiírására 3149 névjavaslat érkezett, és a zsűri egyhangúlag választotta ki az Egri Csillag nevet.
Az Egri Csillag megjelenése egyfajta intézményesített válasz volt az egri fehérborok iránti igényre, és azóta évente összegzi az adott évborok stílusát.
Házasítások és szabályozás
Az Egri Csillag szabályzata szerint a fehér házasítás legalább 50%-ban legyen a fajtákból; az illatos fajták aránya pedig korlátozott lehet.
A borvidékre jellemző fajták kombinációja és az évjáratok sajátosságai formálták a csillagok profilját az évek során.
Az Egri Csillag piaci szerepe és a helyi borászatok
Az eltelt évtized alatt az Egri Csillag a magyar közösségi bormárkák közül egyik legsikeresebb lett, évi körülbelül egymillió palackig jutott.
Részben a három kategória miatt széles vásárlói rétegeket szólít meg: a classicus a hétköznapi asztalokra, a superior és a grand superior pedig komolyabb borélményt nyújt.
A fehér borok tekintetében a piacra jutó termék sokféleséget mutat, miközben a termőhely adottságait is igyekeztek prezentálni a borászok.
A helyi borászok között több jelentős szereplő is részt vett az eseményen, közöttük a Balga Családi Pincészet, a St. Andrea Pincészet, a Csutorás Ferenc, a Gál Tibor és Gál Lajos pincészetei, illetve a Tóth és Tóth Szőlőbirtok és Borpince, a Thummerer Pince és a Varsányi Pincészetek is.
Az Egri Bikavér és az Egri Csillag kapcsolata
Grőber Jenő az egri bikavért a múlt század elején alkotta meg, hogy bemutassa Eger sokszínű borvidékét és a vörösborok erejét.
Miközben a Bikavér név pedig azóta is az egri borvidék ikonikus terméke maradt, az egri fehér borok, az Egri Csillag, a rokon értelmű fehér házasítás révén újabb, modern arculatot adott a borvidéknek.
A történelem során az egri borászatok célja a fehér és vörös összhangjának teremtése volt, hogy a végső bor, legyen az fehér vagy vörös, ne csak külön-külön, hanem együtt legyen erősebb.
Az Egri Csillag kezdeményezésekor a borászok azt a logikát követik, hogy a fehér borok is megkapják a megfelelő hangsúlyt és figyelmet, ahogy ezt a Bikavérnél is látták.
Részvétel és személyes élmények
A gálán megjelent borászok és szakemberek számára az esemény elsődleges célja a fehér borok professzionális bemutatása és a közönség tájékoztatása volt.
Az eseményen a borok mellett a helyi konyha is hozzájárult az élményhez, és az Egri Csillag fellépése mellett a többi egri borászati termék kavalkádja is előtérbe került.
Az első évben még az időjárási nehézségek sem tudták megtörni a borászok optimizmusát, és a 2010-es év e tekintetben sem árnyalta be a fehér borok fényét.
Jövőbeni kilátások
A tervek között szerepel a további egri csillagok definíciójának finomítása és egységesítése, valamint az Egri Csillag Superior bevezetése a szigorúbb szabályozás jegyében.
A rendszerezés és a közös márkanév harmonizálása mellett az Egri Csillag feladata, hogy a fehér borvidék jövőjét is megalapozza, miközben az egész borvidéket idegenlelátó közönség számára is vonzóvá teszi.
Az egri borok gálája továbbra is a fehér borok, a bikavér és a gasztronómia összhangjára épít, és a résztvevő borászatok, szakácsok és kilátogatók közörömet szolgálják.
Az Egri Csillag fellendíti a fehérborok kultúráját és a borvidék népszerűségét, miközben a kóstolóközönség számára is élénk és dinamikus élményt nyújt.
A magyar hősiesség legnagyobb története: Egri csillagok
Táblázat: Fajták és arányok az Egri Csillagban (min 50% összetevő, a fennmaradó rész három vagy több fajta lehet; illatos fajták max 30%)
| Fajta | Részesedés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Olaszrizling | 1-50% | Kárpát-medencei fajták |
| Hárslevelű | ||
| Leányka | ||
| Királyleányka | ||
| Zengő | ||
| Zenit | ||
| St. Immár | ≤30% | illatos fajta |