Világviszonylatban messze a legnagyobb sörgyártó Kína, évente több, mint 465 millió hektoliter sört gyártanak, ami több, mint kétszerese az USA termelésének. Az Egyesült Államok a maga 224 millió hektoliteres termelésével azonban még így is a világ második legnagyobb termelője, a harmadikok pedig a brazilok, több mint 134 millió hektoliterrel. Globálisan a negyedik, és ezzel Európa legnagyobb sörgyártója Németország 93 millió hektoliterrel, akiknek több, mint 1300 sörgyáruk van, és éves szinten több mint 5000 márkájú sört készítenek. Az ötödikek az oroszok 89 millió hektoliterrel, őket követi Mexikó 82,5 millió hektoliterrel, Japán (55 millió hektoliter), az Egyesült Királyság (40 millió hektoliter), Lengyelország (39 millió hektoliter) és a tizedikek a spanyolok 32 millió hektoliterrel. A sörgyártás a legtöbb helyen korrelál a fogyasztással: a legnagyobb sörfogyasztó Kína, évi mintegy 113 milliárd üvegnyi sörrel, az USA 67,5 milliárd üvegnyit fogyaszt, többet mint amennyit gyártanak.
Míg Európában 2017-ben a teljes sörfogyasztás közel 374 millió hektoliter volt, addig a magyar sörpiacon ebben az időszakban 6,22 millió hektoliter volt a forgalom. Ezzel az eredménnyel hazánk egyébként a középmezőnyben helyezkedik el, a “legnagyobb sörnemzetek” Európában a németek, az angolok, a lengyelek és a spanyolok mind a gyártás, mind a fogyasztás oldaláról. A legnagyobb exportőrök a belgák, a németek és a hollandok, hazánk e tekintetben a 18. helyen állt 2017-ben 538 ezer hektoliteres sörexportjával.
Augusztus első pénteke a sör világnapja. Bár a sörpiac folyamatosan átalakul, a sör népszerűsége töretlen. Nem véletlen, hogy a világon egyre több helyen tartják meg a sör világnapját augusztus első péntekén. Az ötlet 2008-ban egy amerikai sörözőből indult, azóta pedig már több száz országban ünnepelnek a barátság és a sör iránti szerelem jegyében. A világnap célja, hogy összekovácsolja a sört kedvelő baráti közösségeket, valamint elismerje a sör készítőit és felszolgálóit.
A prémium sörök idén is jól fogynak. „Hazánkban idén a prémium és szuper prémium sörök fogyasztása tovább nőtt, míg a többi sörfajta forgalma a hidegebb időjárás hatására valamelyest csökkent. Az első félévi adatok alapján a prémium szegmens forgalma eléri a teljes forgalom közel egynegyedét.”
Jó hír: egyre népszerűbb a mérsékelt alkoholfogyasztás. Az egészségtudatosság nemcsak a táplálkozásnál és a testmozgásnál nyert teret, hanem az alkohol fogyasztása során is. “A magyar sörkultúra folyamatosan fejlődik az európai trendekhez hasonló irányba. Folyamatosan nő a prémium és szuper prémium sörök forgalma, valamint a csökkentett alkoholtartalmú, ízesített termékek fogyasztása. A magyarok manapság egyre inkább a minőségre és nem a mennyiségre koncentrálnak.”
Globális adatok alapján 1,9 milliárd hektoliter sör fogyott tavaly. A legnagyobb produkció Kínához köthető, és a harmadik helyen Brazília áll, Németország pedig a negyedik. A sörfogyasztás és a termelés összefüggését hangsúlyozza az, hogy Kína a legnagyobb fogyasztó. Európában 2017-ben a teljes sörfogyasztás közel 374 millió hektoliter volt, ebből Magyarország részesedése 6,22 millió hektoliter volt.
A magyar piac és exportőrök helyzete
A legnagyobb exportőrök a belgák, a németek és a hollandok; Magyarország e tekintetben a 18. helyen állt 2017-ben 538 ezer hektoliteres sörexportjával. A sörgyártás sok országban összefügg a fogyasztással, és a hazai piacon is ez a kapcsolat érvényesül. A hazai piacot a 2017-es adatok szerint a középmezőnyben értelmezik.
A Borsodi sörgyár példája is felvillantja a magyarországi ipar dinamikáját: 2,3 millió hektoliter sört értékesített az elmúlt esztendőben, amely jelentős árbevételt és piaci részesedést eredményezett. A cikk benne foglalt adatok szerint a hazai piac több mint 7,4 millió hektoliterre dagadt összesítésben, és a piacvezető vállalat piaci részesedése 30,4%-ra nőtt. A Borsodi Sörgyár 1 literes kiszereléssel bővítette kínálatát, a vásárlók pedig többségben az üveges söröket kedvelik. A piac adatait a portfolio.hu és más források is feldolgozták.
Helyi történetek és ikonikus helyek Gödöllőn
Gödöllőn a 1970-es évek és 1980-as évek ikonikus helyei között említésre kerül a Rézgombos étterem, a Vadász étterem és a Szauter halászcsárda. A Rézgombos egykori vezetői közé tartozott Bánhegyi Béla és Tamás Rezső, akik magas színvonalú éttermet üzemeltettek élőzenével és kifejezetten igényes kiszolgálással. A város közéleti vendéglátását a Makovecz Imre egyik korai műve is jelzi. A történetírás részletesen taglalja a helyek életútját és a város vendéglátózásának fejlődését a maga korában.
Jelenleg Gödöllőn mintegy harminc melegkonyhás hely található, közöttük számos magas színvonalú étterem és gyorsétterem működik. A város gazdag vendéglátói tradíciója mellett megjelennek a korszerű kiépítések és a helyi kézműves sörfőzdék iránti egyre növekvő kereslet is.
Kitekintés az európai söripar hatékonyságára
Az Economist elemzése szerint Európában a kisebb sörfőzdék száma erőteljesen növekszik, és az összesített szám már átlépte a 7 ezret. A trend mögött az áll, hogy a gazdagabb vásárlók egyre nagyobb keresletet támasztanak, miközben belépés viszonylag kedvező, hiszen egy kisebb sörfőzde viszonylag kevés beruházást igényel. A nagy sörgyárak hatékonysága és a kisebb kézművesüzemek közötti különbségek is jelentősek.
Az EU statisztikái alapján egy magyar söripari dolgozó átlagosan 3,67 ezer hektoliter sört gyártott 2016-ban. Ebben a mutatóban benne van minden alkalmazott, a könyvelőtől a portásig. Ugyanakkor a nyugati régiókban a kis házi sörfőzdék elterjedtsége torzíthatja az összevetéseket: Svédországban például 278 kis sőrfőzde van, míg Svédországban a teljes gyártás 4,8 millió hektoliter volt 2016-ban. A brit piac is jelentős számú kis üzemet tart nyilván, közel 2200-at.
A sörfogyasztásra hatással van az adott év nyári időjárása is: hidegebb években gyakran csökken a kereslet, amit a nagyobb gyárak nehezebben tudnak korrigálni a munkaerővel és termelési ütemezéssel.
