Mint ismert, a 2022. február 1. és 2022. május 1. közötti időszakban érvényes kereskedelmi előírások az élelmiszereket érintő bruttó kiskereskedelmi árat és kötelező készletezést részleteznek, és a kereskedelemről szóló törvény alapján naponta vehető figyelembe. A rendelet fontos eleme, hogy a hatósági árak alatti termékekre is vonatkozóan előfordulhat kedvezmény a jogszabály által meghatározott dátumokon túl.
A kereskedelem és a hatósági árak összefüggései
A Lidl áruházakban például mennyiségi korlátozások lépnek életbe a hatósági áras termékekre vonatkozóan, és az árképzésükben is felmerülhetnek kedvezmények az előírt árhoz képest. Az élelmiszerárstop hatálya alá tartozó tartós élelmiszerekre - liszt és kristálycukor - vonatkozó korlátozások a boltokban érvényesek. A kérdéskör részletesen érinti az olyan termékek forgalmazását is, mint az UHT tej vagy a napraforgó-étolaj, amelyek esetében szintén megjelennek a mennyiségi korlátozások.
Fontos, hogy a kereskedelmi tevékenységet Magyarországon be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak, amely a települési önkormányzat jegyzője. Ez akkor is érvényes, ha webáruházat üzemeltetünk, vagy ha harmadik országból EU-ba irányuló élelmiszer-forgalmazást végzünk. Az engedélyek és bejelentések pontos részleteit a 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet és az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján található gyűjtemény tartalmazza.
Kereskedelmi és jogi keretek az EU-n belül
Az EU bármely tagállamából előállított és forgalomba hozott élelmiszer behozatala az adott terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. A közfogyasztásra szánt élelmiszereknek meg kell felelniük az EU-s és nemzeti jogszabályoknak, ideértve a 1169/2011/EU rendeletet is. A tájékoztatási előírások betartását a földművelésügyi miniszter 36/2014. (XII. 17.) FM rendelete is részletezi. Harmadik országból az EU területére történő bevitel szigorúan az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően történhet, és bizonyos esetekben állategészségügyi bizonyítvány szükséges.
A kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges bejelentés és engedélyek rendszere Magyarországon összhangban van az európai uniós előírásokkal, és az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomon követhetőségét. Ezeket a szabályozásokat az Agrár-külkereskedelmi adatok és az AKI jelentései is alátámasztják, ahol kiemelik, hogy a 2025-ös évben az agrár-külkereskedelem több mint felét az EU-országokkal folytatott kereskedelem adta, és a korábbi évekhez képest is domináns maradt az uniós piacok részesedése.
EU-s és hazai árupiacok áttekintése
Az agrár-külkereskedelemben kimutatható, hogy 2025-ben az EU tagországain belüli exportértékek és a behozatal aránya meghatározó volt. Az első öt exportpiac Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, és ezek összesen a teljes agrárexport több mint felét adták. Az importoldal jelentős részét továbbra is uniós országokból érkező termékek adták, a málna, banán, citrusfélék és egyéb gyümölcsök behozatala pedig jelentős mennyiségben történt. A glicid és olajos magvak, például napraforgó- és repce-származékok, kiemelkedő szerepet játszanak az exportban és az importban egyaránt, és az élelmiszeripar összetett struktúráját tükrözik.
Az elsődlegesen feldolgozott termékek aránya a feldolgozott termékek között közel 60%-ot ér el 2025-ben, és hosszú távon növekszik az alacsonyabb feldolgozottságú nyersanyagok aránya is, ami a külkereskedelmi aktívumot befolyásolja. Ugyanakkor az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegét a feldolgozatlan nyersanyagok, a feldolgozott termékek, illetve az alapanyagok és késztermékek arányai együttesen alakítják.
A zöldség- és gyümölcskészítmények, a gabonafélék és az olajos magvak különféle alakulásokat mutatnak a 2024-2025 közötti időszakban. A gabonafélék kivitelének volumene és értéke csökkent, miközben az import nőtt; a kukorica exportja döntően EU-s piacokra irányult, és a liszt, kenyérfélék kiemelt részt képviseltek az élelmiszerkínálatban. A tejtermékek és tojás exportja is részt vett a pozitív vagy fejfölötti mérlegen, miközben a tejimport meghaladta a hazai termelést.
Főbb aggályok és stratégiai megfontolások
A hazai élelmiszer-kiskereskedelem és a piacellenőrzés szempontjából fontos az árstopok, a kedvezmények és a készletgazdálkodás megfelelő kezelése. A hatósági árak alatti termékek elérhetősége és a korlátozások hatással lehetnek a vásárlói hozzáférésre és a kereskedelmi stratégia alakulására. Emellett fontos, hogy a kereskedők minden felmerülő követelményt, bejelentést és engedélyt betartsanak a jogszabályoknak megfelelően, és figyelembe vegyék az uniós szabályozásokat is a termékek címkézésén és nyomonkövethetőségén.
- Az élelmiszer-forgalmazás jogi keretei és a bejelentési kötelezettség.
- A hatósági árak hatása a kiskereskedelmi árképzésre és a készletezésre.
- EU-s és harmadik országbeli élelmiszer-behozatal követelményei, kísérő okmányok és állategészségügyi előírások.
- A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export- és importdinamikája 2025-ben, legfontosabb termékkategóriák.
| Árucsoport | Export (EUR) | Import (EUR) | Nettó aktívum / egyenleg |
|---|---|---|---|
| Gabona | 28 3 millió | 61 2 millió | -33 9 millió |
| Olos eszközök | 540,1 millió | 492,0 millió | 48,1 millió |
| Tejtermékek, tojás, méz | 533,3 millió | 642,1 millió | -108,8 millió |
Megjegyzés: a fenti adatok a magyar agrár-külkereskedelmi teljesítmény 2025-re vonatkozó kivonatait szemléltetik, és a részletes statisztikák az AKI jelentéseiben találhatók.
tags: #elelmiszer #arucsoportok #sor