Az italok panteonjában vannak kicsit furcsa vagy szokatlan nevek is. Az inspiráció ugyan olyan jelentéktelen lehet, mint egy italt egy híres emberről pl. Mary Pickford, vagy egy népszerű helyről, az adott időszakból pl. Bown Derby neveznénk el. Persze sok szexuális utalást tartalmazó koktélnév is létezik, mint a barack likőrrel tarkított Sex on the Beach, vagy az Orgasm és a Blowjob. Néhány ital gyakorlatilag ellentmond jelentésének, ezek belsős viccek melyeket a névadó bártenderek találnak ki. Néhány a modernebbek közül - a Barking Spider már az első korty után kuncogásra késztet. Néhány, mint a Moscow mule klasszikussá vált az italok panteonjában. Néhány 70-es évekbeli hörpintő, beleértve a Greyhound (vodka és grapefuit lé) és a ginnel készült változata, a Salty dog (gin, grapefruit lé és sós karima). A Horse’s Neck egy hosszú ital melynek történetét a gyarmatosítási időkre datálhatjuk, amely brandy vagy whisky és gyömbérsör keveréke. Ez az ital a pohár karimájára lágyan helyezett citrom spirálról kapta a nevét. Ezennel a dolgok kicsit izgalmasabbá válnak, ahogyan elindulunk egy részeges koktél túrára az állatok birodalmába, és csak szórakozásként összepárosítjuk a koktélokat a filmekkel, ami alatt kedvetekre fogyaszthatjátok.
Történet: Nincs túl régi története, mert ez egy modern ital. Mégis tény, hogy létezik egy igazi fütyülő pók Ausztráliában, mely az első párosodó szerveit az állkapcsához dörzsöli és ezzel hangot ad ki. Az ajánlott film: Az 1977-es „Kingdom of the spider” amiben elhangzott a “A living, crawling hell on earth!”sor, mely William Shatnertől származik. A 70-es években közkedvelt „megőrül a természet” filmek közül az egyik. 45 ml. 45 ml. 25 ml. Leírás: Ez egy méz alapú keserű gines ital. Okosan válaszd ki a mézet, mert az íze mindent uralhat és émelyítővé válhat. Történet: A késői 18. században a „bee’s knees” valami jelentéktelen dolgot takaró kifejezés volt. Azonban az 1920-as évekre egy pozitív szlengé vált. Az ajánlott film: Méhek nélkül nincs méz. Méz nélkül nincs bee’s knees. Komolyra fordítva a szót, a méhek döntő fontosságúak a föld ökoszisztémájában. Méh kolóniák pusztulnak el szerte a világban, ezért hátra kell lépnünk egy pillanatra és kitalálni, hogy mit kell tenni e krízis lassítása vagy megállítása érdekében. 60 ml. 30 ml. 30 ml. Leírás: Ez egy savanyú álca. De mégse. Ez egy keserű egyszerű íz, citrusos és édeskés. Történet: A „The Crow” története eléggé ködös, de felbukkan a „The Savoy Cocktail Book”, illetve a „Boothby’s World Drinks” című könyvekben, de mind a két kötetben különböző módon. Adj, hozzá vermutot és „Scofflaw” -t kapsz, ami egy elfeledett különálló ital. Az ajánlott film: Persze lehetnénk teljesen egyértelműek és mondhatnánk, hogy a „The crow”. De mi régi vonalasra vesszük a figurát. 45 ml. 45 ml. Leírás: Zöld, zöld, mondtuk már, hogy zöld? Egy mentás, kakaós, tejszínes ital. Történet: Térjünk vissza az 1900-as évekbeli New Orleansba, ahol gyakran szerepelt a Grasshopper a bárok kínálatában. Philibert Guichet készítette el ezt az italt, akinek a családja beírta magát a 20. század elejének történetébe, egy New Orleansi koktélversenynek köszönhetően. 25 ml. 25 ml. 25 ml. Leírás: A narancsos ízek és absinthe nagyon régóta nem illenek össze. Történet: 1927-ben jelent meg Harry McElhone „Barflies and Cocktails” című könyvében. Ez az ital egy púp volt Amerika hátán, az alkoholtilalom idején. A név bepillantást ajánl nekünk a régmúlt furcsa orvosi kísérleteibe ahol úriemberek próbáltak majom herét transzplantálni a férfias gondok ellenszereként. Ajánlott film: Leásva az eredeti szériáig “Planet of the Apes”.
A Puszta koktél a leghíresebb magyar koktél, mégis mindenki rosszul készíti évtizedek óta. Az 1935-ben „feltalált” Puszta koktél minden valószínűség szerint Magyarország egyik első és legnagyobb karriert befutott koktélja. (Egészen pontosan a második, mert a korabeli újságok tanúsítják, megelőzte 1929-ben az úgynevezett magyar koktél, aminél egy fél citrom kristályjeges levét sok konyakkal keverték.) Ahogy mondani szokták, a Puszta koktél „igazi világsikert futott be Magyarországon”. A szocializmus éveiben a gulyásleves és a cigányzene mellett elengedetlen attrakciója volt a külföldiekre specializálódott éttermeknek, vendéglátó helyeknek, csárdáknak. A történet legelterjedtebb változatát a vendéglátós dinasztia tagja, Papp Endre foglalta össze A vendéglős és híres vendégei című könyvében. „Egyszer a herceg azzal fordult az igazgatóhoz, hogy megkóstolna valamilyen magyar koktélt. Azt hiszem, erre a kívánságára Marentsicson kívül minden magyar vendéglős zavarba jött volna, ő azonban nem véltlenül volt a nagy tekintélyű nemzetközi szervezet elnöke, nem azt válaszolta - az igazságnak megfelelően - a hercegnek, hogy magyar koktél pedig nincs, hanem gondolkodás nélkül kivágta: Őfensége, azonnal készítem a legjobbat, mégpedig személyesen. Az nem lehetett vitás, hogy a magyar koktél alapanyaga (…) csak a barackpálinka lehet. Egy pécsi gyógyszerész akkor dobta piacra a Mecsek hegység gyógynövényiből titkos családi recept szerint készített gyomorkeserűt. Ez volt a koktél második alapanyaga. A harmadik pedig a tokaji száraz szamorodni. Az igazgató úgy vélte, ez egészítheti ki legjobban a barackpálinka és a gyomorkeserű ízeit. Térült fordult, és már hozta is a koktél. A herceg megízlelte, bólintott, és kért még egy pohárral. Jó ez a koktél - jegyezte meg a második pohár után. - Mi a neve? A Papp által leírtak nagyjából stimmelnek, de sem teljesen. Első ízben 1935. február 20-án érkezett látogatóba Budapestre a brit trónörökös, Eduárd walesi herceg. (Ő nevezetes arról, hogy 1936 decemberében inkább lemondott a trónról, hogy elvehessen egy elvált amerikai asszonyt, így VIII. Eduárd királyként mindössze 11 hónapot uralkodott.) A Ritz szállodalánchoz tartozó Dunapalotában szállt meg. Az itt tartózkodása minden lépését követő újságokból az elég gyorsan kiderült, hogy a herceg nagyon szerette inni és készíteni a koktélokat. Eme passziójáról egészen részletesen írt a Pesti Napló. „A herceg kijelentette, hogy maga készítette cocktailt akar inni. A pincérrel előbb hosszan értekezett azokról a »nyersanyagokról«, amiket a cocktailba akar keverni. A pincér hamarosan megjelent a tálcával, amelyen egynéhány kockacukor, narancshéj, narancs, angolkeserű, víz és kanadai whisky volt. A herceg azután hozzákezdett a cocktail keveréséhez amely kissé hasonlít a Budapesten is ismert »Tom collins cocktail«-hez. Középen jobbra kalappal a kezében Edward Windsor hercege (ezt megelőzően VIII. Az is tudható, hogy a különböző fogadóbizottságoktól kapott többek között egy palack 1879-es tokaji aszút, egy kulacs barackpálinkát és egy pulikutyát. Utóbbit köszönettel visszaadta a gazdájának, a Kecskemétről küldött pálinkával viszont szoros barátságot kötött. Február 24-én a Kecskeméti Közlöny büszkén tudatta olvasóival, a város terve tökéletesen bevált a hírverést illetően. „Amióta - érkezése első perceiben - megízlelte a hűtőházban tartott friss kecskeméti barackot, amióta megkóstolta a világhírű kecskeméti barackpálinkát, legkedvesebb italává vált ez az aranysárga nemes ital. Mindenütt barackpálinkát kér, még pedig magyarul, mert az első szó, amit nyelvünkön megtanult, ez volt: báráck... A Dunapalotában, ahol lakik, mindig kecskeméti barackot kap reggelijéhez. A koktélrajongó Eduárdnak innen már tényleg csak egy lépés volt a magyar snapsz kipróbálása valamilyen kevert formában. Hogy ez is megtörtént, azt a Pesti Hírlap azon cikkéből lehet tudni, amelyben az égetett szeszek vasárnapi árusítását tiltó rendelkezést ekézték. „Többet ér ez a cocktail-reklám az angol részről kifejlődő magyar idegenforgalomra, mint a leggyönyörűbben megfogalmazott fürdőváros-törvény. Apropos törvény! Rettenetesen komikus viszonyba került nálunk a cocktail és a törvény!
A Puszta koktél története a 20. század elején kezdődik, a recept kombinálja a barackpálinkát, a tokaji szamorodnit és a mecseki likőrt. A Puszta koktél 1981-ben bekerült a Magyar származási jelzések jegyzékébe, eredetvédelmet kapott, és ma már szinte lehetetlen vele találkozni a itallapokon. A koktél a magyar gyarmatosítás korait idézi, és a történet szerint a brit trónörökös Budapesten is kóstolta meg, majd otthon is megkóstolta a koktél receptjét. A 20. század végére a magyar koktélok hagyománya tovább él a Brüsszeli világkiállításon és a hazai éttermekben, ahol a pécsi Mecsek likőr és a kecskeméti barackpálinka fontos szerepet játszott a keverékben.
- A Puszta koktél és a magyar koktél történetének áttekintése
- Hollywood hatása a koktélokra: ikonikus filmek és koktélsztárok
- Híres koktélreceptek áttekintése a kontinensen és világszerte
Hollywood legfényszóróbb ünnepe, az Oscar-díjátadó minket is nagy lázban tart és megihletett. Mivel sajnos nem lehetünk ott személyesen - biztos elveszett a meghívónk a postán -, ezért csak elképzelni tudjuk, hogy milyen italokkal koccinthatnak a legnagyobb sztárok a filmipar legcsillogóbb eseményén. Mielőtt még belemélyednénk a koktélreceptekbe, megemlítenénk egy párat a Hollywoodi kasszasikerek által ismertté, híress, majd ikonikusussá tett koktélokról. Pont úgy, mint amikor az Oscar-díjátadón csak listázzák a többi kategória nyerteseit, akik nem fértek bele a 3-órás műsoridőbe. A filmipar számos alkoholos italt és koktélt tett rettentően népszerűvé, lényegében azóta, hogy a hangos filmekben a színészek kimondhatták a karakterük által fogyasztott ital nevét. Mind a mai napig, ha valaki egy White Russian-t kér, akkor szinte biztos, hogy az Jeff “Töki” Lebowski karaktere miatt vált népszerűvé a Nagy Lebowski című filmből. A Cosmopolitan a Szex és New York sorozat által vált világhírűvé, és a sorozat ikonikus szimbólumává. A leírt receptek között pedig ott találhatók a Highball, a Vesper, a Cosmopolitan, a Pimms és más klasszikusok is.
Filmes koktélok
Az anyag végigvezet bennünket a "Zöld és kék" tematikájú koktélokon át a gyümölcsös és földi ízekig, bemutatva, hogy a szín és az összetevők hogyan formálják az élményt. A színek világa és a színérzékelés hatással lehet az ízérzékelésre, így a kék és zöld italok nem csak látványuk miatt kedveltek, hanem ízükben is különlegesek lehetnek. A Blue Curacao, a Cointreau és más narancslikőrök a kék és narancssárga koktélok nélkülözhetetlen komponensei. A Mezcalita és a Tequila Sunrise füstös és citrusos karakterei pedig a mexikói ihletet hirdetik, amelyet a koktélkészítésben újra és újra felfedezhetünk.
Az utóbbi években a gin-centrikus mixek reneszánsza zajlik: a Negroni, a Margarita és a Mojito mellett rengeteg új variáció jelenik meg. A Vesper és a Moscow Mule például olyan ikonok, melyek tovább élnek a modern mixologyban a premium összetevők használatával. A Pisco Sour és a Daiquiri pedig a tropikus hangulatot idéző, elegáns italok maradnak, amelyeket a konyhában és a bárban egyaránt szívesen készítenek. A Puszta koktél története különösen izgalmas, és a magyar gasztronómia történetét is gazdagítja, bemutatva a klasszikus magyar ízek és nemzetközi hatások találkozását.