Kőbányai Serházak, Dreher és a földalatti sörkultúra története

X. A XIX. Budán és a vidéki városokban is. lett az ipar fejlődésének. a középkorban a földesurak és a városi polgárok. parasztság csak kisebb mértékben "nevelt sert”. kilencedből teremtették elő. házában főzhetett sört. is kitűnőnek ítélt szepesi sör polgárasszonyok főztje volt a XVI-XVII. században. A földibirtokosok a majorságaikon árusították is a sört. korcsmánkon keljen el, de még az idegen faluikra is pénzen elkelhessen”. A sörfőzésben az 1843. pesti polgár servám lefizetése ellenében szabadon főzhet sert". hirdetett.

általában víz mellé telepítették. Pest-Budán természetesen a Duna mellé. nagy víz mellé építeni. A pesti Schmidt Péter 1844-ben az Üllői útra építtette serfőzdéjét. hőmérsékletű pincejáratait használta. álltak. tárolásához igen jó, természetes körülményeket biztosított. 1850-ben megalapították a Kőbányai Serfőző Társaságot. Kőbányai Serház Társaság, amelyet 1862-ben megvett Dreher Antal. Péter serfőzőháza 1867-ig üzemelt az Üllői út 31. szám alatt. Részvényserfőző néven működött. származású Haggenmacher Henrik. összeforrott a magyar söripar történetével. 1632-ben alapított Klein-Schwechati Városi Serházat. Kőbányai Serház Társaság üzemét, a budapest-kőbányai sörgyárat. apjától a vállalat irányítását. tanult. valamint a híres bécsi sörtípusnak, a Viennának a megteremtése. fellendítette gyárait. megvalósítani. Az ifjabbik Anton, akit már Dreher Antalként (Bécs, 1841 - Bécs, 1921. aug. tanult Münchenben, Londonban és tovább öregbítette a család hírnevét. A XIX. gazdaságosabban termelni. adta. 140-re, 1900-ban 100-ra, 1910-ben 86-ra csökkent. sörtermelésének 60 százalékát adta ekkoriban néhány nagyüzem. viszonylatban. olcsó bort termeltek, így a lakosság többsége ezt itta. lakosság, aki meg tudta volna vásárolni a sört. versenyt jelentettek a magyar söröknek. A század utolsó éveiben aztán nagy fordulat következett be a sörpiacon. szőlőültetvények kétharmada, így a borárak nagyon megemelkedtek. kezdett. hajtottak végre. kellett számolni. Részvényserfőző Rt., Kőbányai Polgári Serfőző Rt. főzni, kizárólag malátagyártással foglalkoznak. Sörgyárakhoz hasonlóan kiváló minőségű malátát tudott előállítani. sörgyárává fejlődött a helybéli, kőbányai konkurencia ellenére. részvénytársaság lett: Dreher Antal serfőzdéje R.T. néven. belül: Schwechatban, Kőbányán, Triesztben és Michelobban. létesült. sörgyárat már 1853-ban alapították). századfordulón már alig száz üzem működött. A nagy sörgyárak 1902-ben kartellbe tömörültek. lényegesen csökkent a sör iránti kereslet. söradópótlékot is kellett fizetniük. termelést. Újságcikk 1908. elosztására, a hitelfeltételek szigorítására és a sörárakra vonatkozott. jelentős emelkedésén. sörfogyasztás újra emelkedni kezdett. A XX. emelkedett a sörtermelés, és tovább csökkent a sörgyárak száma. ki). helyzet. csökkenését okozta. Tizenkilenc sörgyárból 6 becsukott. generációjának tagja, Dreher Jenő vette át. fel. Részvényserfőzde, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. Dreher-Haggenmacher Textil-művek egyesüléséből jött létre.

története című könyvben dr. Gailllatz J. és dr. A második világháború után hamarosan ismét beindult a termelés, ám 1948. márciusában államosították a család magyarországi tulajdonát. Kanizsai Király Serfőzdével. részvénytársaság, a pécsi Pannónia Sörgyár Rt. Polgári Serfőzdék Rt. 1949-ben a kőbányai sörgyárakból egyetlen vállalatot csináltak. 1956-tól ismét önállóan kezdett termelni. 1959. gyár, sem termékei nem tarthatták meg a Dreher márkanevet. szakmaszeretetüket a fiatalabb nemzedéknek. Pannónia Sörgyárat. Ebben a szervezeti keretben dolgoztak 1981. Sörgyárral ötre gyarapodott. millió hektoliterre emelkedett. akkoriban. világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozása. technológiai és szervezeti korszerűsítése kezdődött meg. az, hogy tradicionális receptek alapján, de 21. leghatékonyabb szereplőjévé vált. értékeinek szintjére emelkedtek. visszanyerték eredeti szépségüket. Az 1910-ben épült, s az 1995-2002. falak között napjainkban a XXI. A Kőbányai Sör 1948 óta a magyar sörpiac egyik ismert márkája. szerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". nevet. Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997-óta Dreher Sörgyárak Zrt. meghonosított. államosításig gyártottak. 1989-ben kezdték újra gyártani. típusú sör kategóriába tartozik. jellemzi e tükrös tisztaságú aranysárga sört. párosul a hosszabb főzési időnek köszönhetően. világos sör. aromás illata egészíti ki. kellemes csípősségű szénsavassága. Habja dús, tartós. is. része. E területet a mai napig Kőbánya néven ismerjük. sörgyártáshoz szükséges malátát is. 2017. Dél-Koreában - tavaly decemberben jelentette be a társaság. engedélyezéseként feltételeként. 2020. áprilisában a Dreher Sörgyárak Zrt. Kőbánya önkormányzatának. szánják. X. A kerület egyik legmeghatározóbb és legnagyobb múltra visszatekintő gyára a Kőbányai Sörgyár. Bevallom, ez idáig nagyon keveset tudtam a több mint másfél évszázados történelméről. Szerencsére elképesztő mennyiségű információt és az index.hu fotósának köszönhetően jó pár képet is tudok majd csatolni a bejegyzéseimhez. 1854-ben két sógor, Barber és Klusemann serfőzdét nyitott a külső Jászberényi úton, egy évvel megelőzve a Schmidt-féle Kőbányai Serház Társaságot. A két söröscég hetven éven át folyamatosan versenyzett egymással, melynek végén 1923-ban egyesültek. Az egykori kőfejtő helyén, egymás szomszédságában hat gyár, épült ötven év alatt. Barber Ágost és Klusemann Károly után egy évvel, 1855-ben a Kőbányai Serház Társaság is megnyitotta üzemét, amelyet hét év múlva már Dreher-gyárnak hívtak, mivel a schwehati sörkirály, Dreher Antal 1862-ben megvásárolta az ígéretes telepet. Dreher nevét ekkor már nagy betűkkel írták a sörgyártók kézikönyvében. Egy évvel később meghalt Dreher Antal. Helyét fia, Jenő vette át. Ez azonban nem törte meg a gyár fejlődését. 1885-ben már harmincezer hektoliterrel gyártottak többet, mint a vetélytárs. Az egyesített főváros gyorsan fejlődött, lakóinak száma egyre nőtt. A sörpiac meg szélesedett. 1894-ben két új serfőzdét alapítottak Kőbányán, az egyik a Polgári, a másik a Királyi nevet kapta. Hamarosan kiderült, a vállalkozók túllőttek a célon. A Királyi csődbe ment. A XX. század eleje ismét fellendülést hozott és egy újabb társaságot, a Fővárosi Serfőzde Rt.-t. A régiek erre korszerűsítéssel és bővítéssel válaszoltak; az 1907 óta önállóan működő Dreher-gyár időközben egymillió hektoliterre növelte éves kapacitását, akárcsak a tőle elmaradni nem kívánó Első Magyar Részvény Serfőzde Rt., a hajdani Barber-Klusemann gyár utódja. A gyár 1883-tól használhatta cimkéjén Magyarország címerét, 1896-ban a Millenniumi Kiállítás hivatalos sörszállítója lett, 1911-ben pedig elnyerte az Országos Iparegyesület aranyérmét söre kitűnő minőségéért. Az első világháború véget vetett a nagy sörözéseknek, ám a várt boldog idők a békekötés után sem köszöntek be. Trianon a területekkel a sörpiacokat is leválasztotta Magyarországról. A sörgyárak összefogtak és 1923-ban megalakult a Dreher-konszern a névadó, valamint a Részvény és a Haggenmacher sörfőzdék részvételével. A sörfőzést a Részvény telepére korlátozták, a Haggenmacher gyárban textilüzemet rendeztek be, a Dreher pedig maláta, likőr és csokoládé gyártásába kezdett. A cég a sörpiac 66 százalékát tudhatta magáénak. 1934-ben megvásárolta a Fővárosi Serfőzde részvényeit is, és ezzel 75 százalékra növelte részesedését. A nagy államosítások idején, 1948-ban a Dreher sörgyárba olvasztották a Polgári és a Királyi sörfőzdét is. A cég neve Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat lett. 1959-ben megalakult a Magyar Országos Söripari Vállalat, melynek központjául szintén a kőbányai gyárat választották. A MOSV fennállásának utolsó évében már 3,6 millió hektoliter termeltek Kőbányán. 1971-ben újabb átszervezés eredményeként létrejött a Söripari Vállalatok Trösztje, szintén kőbányai központtal. Amikor a tröszt 1982-ben felbomlott, a gyár nagyszabású rekonstrukcióba kezdett, de mire befejezték, kiderült, hogy a kapacitásnövelés helyett a minőségfejlesztésre kellett volna koncentrálni. 1987-ben a gyár újra megjelent a Dreher márkanévvel, ám a piaci részesedésnek ekkor már csak 34 százalékát birtokolta. 1992 -ben privatizációs pályázatot írtak ki rá, és egy évvel később megvette a Dél-afrikai Sörgyárak (SAB), melynek európai igazgatósága is Budapestre költözött. Az elmúlt évek jelszava a minőségfejlesztés volt. Előbb a palackfejtő gépsort cserélték le, majd a főzőházat újították fel. Mindemellett tudatosan törekednek a márkanevek öregbítésére. A sörfogyasztási szokásokat közvélemény-kutatással mérték fel, így került Gusztáv az Arany Ászok címkéjére. Senki sem mondta, hogy hasonlít Gusztávra, de váltig állította, hogy a szomszéd, a barát és a kollégák pont úgy néznek ki. Továbbra is a magyar márkákat - Kőbányai Világos, Arany Ászok, Korona, Dreher Export, Pils és Bak - gyártják. Szeretnék megőrizni a dreheri örökséget, megtartani mindent, amihez emlékek fűződnek. Nincs könnyű dolguk, 141 év még a sörgyártásban is hosszú idő. Magyarország legrégibb folyamatosan működő söripari vállalkozása, a Dreher idén 170 éves.

1. Sokat elárul az 1810-ben Bécsben született Dreher Antal korabeli tekintélyéről, hogy már egy évvel a halálát követően megjelent róla egy szép, díszes könyv gót betűkkel, sok képpel és illusztrációval, német nyelven, ami az életével és a munkásságával, valamint személye jelentőségével foglalkozott.
2. Dreher Antal sváb sörfőző családba született, apja Németföldről, Baden-Württemberg tartományból érkezett Bécsbe az 1770-es években, gyakorlatilag nincstelenül, hogy szerencsét próbáljon.
3. A Dreherek három generációja, metszetes ábra a Gambrinus söripari szaklapban (1895) ...
4. A család az ő ideje alatt fonta szorosabbra a kapcsolatot az országgal a gyáron túl is: megvásárolták a martonvásári Brunszvik-kastélyt, Dreher Antal pedig még egy versenyistállót is fenntartott.
5. A fiatalabb Jenő vitte tovább az üzletet és fejlesztette hatalmas konszernné a kőbányai gyárat.

A Dreher Sörgyárak két új raktárat adott át Kőbányán, az összesen 4400 négyzetméter alapterületű létesítmények 447 millió forintos beruházással valósultak meg. A beruházás megtérülési ideje egy év. A 2900 négyzetméteres sátorraktár és az 1500 négyzetméteres könnyűszerkezetes raktárépület összesen 7 millió korsó sört befogadására képes. A fejlesztés révén a telephely tárolókapacitása felzárkózott a gyártás volumenéhez, így minimálisra csökken a raktározási célú szállítmányozási tevékenység, rugalmasabbá és hatékonyabbá válik mind a kiszállítások tervezése, mind a logisztikai szolgáltatás.

A Dreher Sörgyárak az utóbbi egy évben közel kétmilliárd forint összértékű beruházást valósított meg. Mindez tükrözi, hogy az anyavállalat, a SABMiller hosszútávra tervez Magyarországon. A Dreher Sörgyárak Magyarország évente 440 millió korsó sört gyárt. A társaság a március 31-ével záruló jelenlegi pénzügyi évét várhatóan 43,5 milliárd forint árbevétellel zárja, eredménye pedig egymilliárd forinttal javul, de még így is vesztesége lesz, amelynek mértéke 1,3 milliárd forint. Az előző üzleti évben a céginfo.hu adatai szerint 48,6 milliárd forint árbevételt ért el, mérleg szerinti vesztesége 2,25 milliárd forint volt. A vállalatnál közel 600 munkavállaló dolgozik, de közvetve és közvetlenül mintegy 8000 család megélhetését biztosítja a sörgyártói tevékenysége mellett a vendéglátás, a beszállítói lánc és a kereskedelem területén.

Közel kétszázezer négyzetméter alapterületű, harminc kilométernél hosszabb mesterséges járatrendszer húzódik Budapest mértani középpontja alatt. A belvárosi épületek jelentős része, köztük az Operaház sem létezne jelen formájában, ha nincs a kőbányai pincerendszer. Az egykoron hatalmas pincerendszernek csupán töredéke látogatható, évenként végzett állapotfelmérésekkel folyamatosan figyelik és lezárják a veszélyesnek ítélt szakaszokat. A pincerendszer nagyobbik része az Élessaroknál kezdődik, onnan nyúlik el a Dreher Antal út (korábban ez volt a Jászberényi ), illetve Maglódi út mentén egészen a Téglavető utcáig. Ez a szakasz húsz kilométernél is hosszabb és a Csősztorony környéken van összeköttetésben a látogatható résszel, mely a Harmat utca, Ihász utca, Halom utca, Bebek út és Halom köz által határolt terület. Itt, túránk végétől egy köpésre található egyébként Budapest mértani középpontja is a Martinovics téren.

Az érdeklődők a Budapest Scenes nevű városi túrákra specializálódott csapattal, a kőbányai Szent László napokon - melyek keretein belül mi is lementünk - a június 27-hez legközelebb eső hétvégén, vagy ősszel a Kulturális Örökség Napjain (KÖN) a X. A túrák időtartama eltérő, minimum egy órára kell készülnie az érdeklődőnek a föld alatt, ahová meleg ruhában és zárt cipőben érkezzünk! A hőmérséklet a pincékben átlagosan 8-10 fok körül mozog, ami az elmúlt napokra jellemző június végi forrósághoz képest fagyosnak hatott szombat reggel. IV. Az 1200-as években már bánya működött a pincerendszer helyén.

A történeti levéltárban található egy IV. Bélától származó adományozó levél, mely 1244-es dátumú pecsétet visel. Innentől számítva a XIX. század végéig folytattak bányász tevékenységet a pincerendszer területén, de közben a XVIII. Az itt kitermelt szarmata mészkő a valamikori Pannon-tengerből maradhatott vissza, a miocén korból. Az anyag egykoron a tengerben élő mészvázas állatok maradványaiból alakult ki, könnyedén faragható és fűrészelhető, így kitermelése a kősóéhoz hasonlóan működött: a bányászok a leendő kőtömböt kisebb vágásokkal körbehatárolták, majd a tömböt lefeszítették a széles és mély aknákban. A járatokat úgy alakították ki, hogy oda szekérrel be lehessen jutni. Ellentétben a kősóval, a szarmata mészkő fagyálló és kitermelése után a felszínen tovább szilárdul, így kiváló építőanyag. A XIX. század végén, 1866-ban érte el csúcsát a kőbányai mészkőtermelés, az adott évben tízezer ökrös kocsinyi követ bányásztak itt és szállítottak a mai Fehér úton át. Ha nincs a kőbányai mészkőbánya, nem létezhetne mai formájában a Lánchíd két pilonja és végében az Alagút, a Margit híd, a budai várnegyedben a Mátyás-templom és Halászbástya, se a Citadella.

A bányászokra pedig a X. Mészkőkitermelés mellett a télen-nyáron állandó hideget kínáló pincéket már a XVIII. századtól bizonyítottan használták a helyi borászok Óhegyről a bor hűvös helyen történő tárolására. Miután a filoxérajárvány tönkretette a helyi bortermelést, Magyarországon pedig megnőtt a németajkúak és velük együtt a sör iránti igények száma, a kerület a XIX. század második felében a söripar felé fordult. Ennek hozadéka volt a pincerendszer bajor sörös pincék mintájára történő fejlesztése is Schmiedt Péter sörkészítő által 1844-ben. A Dreher sörgyárak tudatosan használták és fejlesztették a felszíni üzemekkel együtt a pincéket is. Úgy építették ki a föld alatti utakat, hogy ott járművel is közlekedni és árut mozgatni lehessen. Egész alagútváros épült a föld alá, benne a sörgyártás alapanyagául használt, mészköveken átszivárgó kristálytiszta víznek szánt egymillió literes víztározóval, több emelettel és gépházzal. A gépház a pince legmélyebb pontján, negyvennégy méter mélyen kezdődött és folyamatosan szivattyúzni kellett belőle a vizet.

tags: #kobanyai #sorgyar #raktarcsarnoka