Minden szakmának megvannak a maga egyedi, sehol máshol meg nem kapható, apró örömei és exkluzív juttatásai. A tanárok például kapnak nyáron két hónap szabadságot, a tűzoltók szirénázva száguldozhatnak a városban akcióba menet, a szabadbölcsész-filozófusok pedig a munkaidő végén korlátlanul fogyaszthatnak az el nem adott hamburgerekből. Az újságíróknál ezt a bónuszt az olvasói levelek jelentik. Olvasói levelet kapni jó érzés, vagy legalábbis tanulságos. A legszórakoztatóbb alfaj minden olvasói levél közül azonban egyértelműen a nyelvtannácié, aki a saját emberi, szakmai és művészi felsőbbrendűsége biztos tudatában oktat ki olyan dolgokról, amelyeket valójában ő tud rosszul. Összeszedtük azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek garantáltan rohamot okoznak minden igazi nyelvtannácinál. Lehet, hogy ön is rosszul tudta őket?
A "Média" és a Latin Többes Szám Csapdája
„Latin rendhagyó többesszámú főnevek. Első osztály. A legismertebbek: Larva- larvae, medium-media, phenomenom-phenomena. Rosszul csak félművelt analfabéták használják. Engem őszintén elkeserít az a fajta általános műveletlenség ami terjedőben van. Minden nyelvtannácik klasszikus toposza. Mert a média az a médium többes száma, és tovább-többesszámosítani, médiákat emlegetni minden prosztóság legalja.”
A helyzet az, hogy a média valóban a médium többes száma. A latinban. Nádasdy Ádám - és az ő szavát illik elfogadni nyelvi ügyekben - azt írja: „Aki a »médiák«-at a dupla többes szám alapján kifogásolja, az »az eredet csapdájába« esik (fallacia etymologica), amikor tehát megtudja egy kifejezés származását, és rá akarja kényszeríteni az idegen nyelv kategóriáit a magyarra.” Vagyis a magyar nyelv nem latinul, hanem magyarul jelzi a többes számot, akkor is, ha egy szót a latinból vett át. A legegyszerűbben úgy ellenőrizhetjük ezt, hogy egyes vagy többes számú állítmányt teszünk-e hozzá: megírta a média, nem pedig megírták a média. Ennek értelmében azt a szót, hogy média, a magyar egyes számként kezeli. Ennek folyománya pedig, hogy a többes száma a médiák.
Pedig milyen vicces lenne, ha a latinból átvett szavakat a latin szabályai és logikája szerint kezelnénk: például helytelen lenne az, hogy fóliák (a folia már alapban a folium többes száma), vagy az, hogy operák (az opera az opus többes száma), de még azt sem mondhatnánk, hogy filozófusnő (az -us végződés szigorúan csak férfit jelölhet).
Billiárd: Játék vagy Szám?
„Gondoltam szólok: a billiárd az nem szám, hanem egy játék. Na, itt dupla kavarás van.”
Először is ott a biliárd, egy l-lel, ami valóban a zöld posztós asztalon dákókkal lökdösött golyók játéka. És van a billiárd, ami szám, a tíz tizenötödik hatványát jelzi. Azokban az országokban, ahol az úgynevezett hosszú skálát használják a nagy számok megnevezésére. Ilyen például Magyarország is, ahogy a britek kivételével egész Európa, plusz Latin-Amerika spanyol ajkú országai, és Afrikának az a része, ahol erős volt a francia befolyás. Eszerint ezerszeres szorzóval így jönnek a nagy számok: millió - milliárd - billió - billiárd - trillió - trilliárd - kvadrillió - satöbbi.
A rövid skálát használó országok (a teljes angolszász és arab világ, plusz az oroszok) ennél kicsit jobban a latinra alapoznak, náluk a sor így néz ki: millió - billió - trillió - kvadrillió - kvintillió - szextillió - szeptillió. A probléma forrása jól látszik: az angol billion szót milliárdnak kell fordítani, és nem billiónak, a trillió egészen mást jelent angolszászul, mint magyarul, billiárd pedig éppen hogy az angolban nincs (vagyis van, mert náluk két l-lel írják a zöld posztós asztalon golyólöködést). Mindezzel együtt mi még mindig jobban jártunk, mint például szegény kanadaiak, ahol mindkét rendszer használatos, attól függően, hogy épp angol vagy francia nyelvterületen vagyunk. Mennyivel egyszerűbb lenne az SI-előtagokat használni itt is, és egységesen megázni, gigázni és terázni! Igaz, az meg felvetné azt a problémát, hogy a szorzó ezer vagy a számítástechnikában megszokott kettő a tizediken, vagyis 1024.
Abu-Dzabi és Dubaj: Az Arab Átírás Rejtélyei
„Honnan jön ez az »Adu-Dzabi«-zás? Kinek a fejiből pattant ki? Vagy csak a szokásos helyesírás és fogalmazásképtelenség?”
A külföldi városok és személynevek helyesírását a magyar nyelvtan alapesetben nagyon egyszerűen kezeli: úgy kell írni, ahogy az eredeti nyelvben kellett, és slussz. Igen ám, de mi a helyzet azoknál a nyelveknél, amelyek nem a latin ábécét használják? A cirill, a kínai, a japán? És az arab, ami a két nagyváros kapcsán a legtöbbször okoz agyérgörcsöt a nyelvtannáciknak? A szabály ilyenkor azt mondja, hogy a személyneveket és földrajzi neveket az egyes arab országokban meghonosodott mai kiejtés szerint írjuk át magyarra. Ez persze nem segít sokat - aki hallott már arabokat beszélgetni, jól tudja, hogy ez az a nyelv, aminek a hangkészlete a lehető legtávolabb áll a magyartól. Az arabot egyébként is kismillió dialektusban beszélik, így az egyes mássalhangzók kiejtésére is rengeteg verzió létezik. Abu-Dzabi városának nevében a „dz” hang is egy ilyen (az arab eredetiben egyébként ez a betű jelzi: ظ), ami ráadásul az arab nyelv legritkábban előforduló mássalhangzója. A Nyest.hu szakértője hosszasan magyarázza, hogyan is szól ez a hang, és arra jut, hogy talán a magyar z hangzóhoz áll a legközelebb. Ettől függetlenül az angol átírásban a „dh” verziót választották, a magyarban pedig a „dz”-t. Hogy a kötőjel honnan jött, az maradjon a földrajzinév-bizottság titka, ami egyébként az 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban ezt a verziót fogadta el hivatalos magyar átiratnak. Dubaj esete ehhez képest tiszta sor, így ejtjük, ezért így írjuk - ügyet sem vetve arra, hogy az angolban Dubai.
"Legoptimálisabb" és a Felsőfok Paradoxona
„A nyelvtudomány szerint a "legoptimálisabb" helyett az "optimális" a helyes jelző. Az optimális ugyanis már felsőfok, nincs miért tovább fokozni.”
Ha nagyon szőrözni akarunk, az optimális nem jelenti azt, hogy a lehető legjobb. A pontos definícióért az Index exkorrektorának, Don B-nek adjuk át a szót: „Az optimum egy rendszer működési paramétereinek olyan együttese, amely megszabott feltételek mellett elfogadható. Nem legjobb, hanem elfogadható. Pl. adott körülmények között egy kocsi optimális sebessége biztosan nem a »legjobb« sebessége. Ez egy (sőt több) elvi pont, amit a valóságban nem biztos, hogy el lehet érni.” Az optimálisabb következésképpen azt jelenheti, pl., hogy az elvi optimumhoz közelebb levő.”
Egyébként ha szigorúan logikai úton megközelítve nincs olyan, hogy legoptimálisabb, akkor olyan sincs, hogy leg első vagy leg utolsó? Legeslegjobb? Nem mondhatjuk azt, hogy tökéletesebb? Dehogynem. Van legoptimálisabb is, annyi megszorítással, hogy az előfordulási helye az élő köznyelv, és nem matematikai szakszövegek. A köznyelvnek szüksége van olyan szuperlatívuszokra, amelyeknek logikailag nincs semmi értelmük - éppen azért, hogy ezzel mutassák meg, mennyire szélsőségesen, akár a logika határain túlra fokozott dolgot fejeznek ki. Megjegyzendő, hogy a legoptimálisabbunkkal még mindig sehol nem vagyunk az angolhoz képest, ahol az Oxford English Dictionary szerint hivatalosan létező szó a bestest, ami tükörfordításban azt jelenti, hogy legjobbabb.
Az "És" Kezdőbetűs Monda Babonája
„És nem kezdünk és-sel mondatot? „Nem kezdünk és-sel mondatot, hülye firkász! Ez egy nyelvi babona, ilyen magyar nyelvtani szabály egyszerűen nem létezik.”
Ezúton intéznénk felhívást a magyar internet népéhez: akinek tudomása van olyan tankönyvről, nyelvi témájú tudományos munkáról, ami ezt nyelvtani szabályként említi, kérjük, juttassa el hozzánk! De hát nekem ezt tanították az iskolában - szól a leggyakoribb ellenérv. Itt van a kutya elásva: fogalmazási, stilisztikai szabályként verik a gyerekek fejébe 7-8 évesen a tanárok, hogy ne úgy kezdjék minden egyes mondatukat, mint élőszóban szokták: és akkor, és aztán. Pedig természetes dolog éssel kezdeni egy mondatot, ha az szervesen kapcsolódik az előzőhöz, vagy devel, ha ellentétes viszonyban van vele. Esetleg József Attilát is ki kéne javítani, mert azt írta, „És elkezdett az eső cseperészni / De mintha mindegy volna, el is állt”?
Szakzsargon és Kioktatás: A Szakterületek Apró Öröm
„Ravasz, az a róka. Ami a fegyvereken van az elsütőbillentyű. És nem torkolat, hanem csőszájfék. Nem géppuska, hanem szórlöveg. Nem géppisztoly, hanem gépkarabély. Nem füstölgő, hanem hamufelhőt kibocsátó vulkán. Nem daru, hanem emelőkosaras gépjármű. Nem rang, hanem rendfokozat. Nem sugárfertőzés, hanem sugármérgezés. A rakétát nem kilövik, hanem fellövik. Nem kanyarban halad a mozdony, hanem íven a tolatmány.”
Nem vicc, ilyen dolgok miatt szoktak reklamálni a legnagyobb komolysággal olyan emberek, akik a maguk szakterületéhez egyébként nyilván igen mélyen értenek, és tudják is, mi a különbség a ravasz és az elsütőbillentyű között. Valószínűleg nagyon jólesik nekik a tudat, hogy ismernek egy szaknyelvet, és kioktathatnak másokat.
Olasz gasztronómiai szaknyelv kezdő szinten, DEMO videó, Lezione 10
A GIF Kiejtése és a Szabadalmi Viszály
Beküldte kami911 - 2025. máj. 31.
- május 28-án a CompuServe bemutatta a Graphics Interchange Formatot, ismertebb nevén a GIF-et, amely új korszakot nyitott a digitális képek és animációk világában. A GIF kiejtése is hosszú ideje vita tárgyát képezi. Steve Wilhite, a formátum megalkotója szerint a helyes kiejtés "jif", a Jif mogyoróvaj márkára utalva. Ezt a nézetet azonban sokan vitatják, mivel a "graphics" szó kemény "g" hanggal kezdődik. Ma a GIF továbbra is népszerű formátum az interneten, különösen rövid, ismétlődő animációk megosztására.
A GIF formátum népszerűsége ellenére jogi viták is övezték. A formátum LZW tömörítési algoritmust használt, amelyre a Unisys cég szabadalmi jogokat birtokolt. A Compuserve nem tudott az LZW szabadalom létezéséről, amikor 1987-ben felhasználta azt a GIF formátumban, és az Unisys is csak 1993-ban szerzett tudomást arról, hogy az algoritmus a formátum része. Mire a megállapodás megszületett, a GIF formátum már széles körben elterjedt az internet korai korszakában. Hét évvel a GIF formátum bevezetése után - amely hatékony tömörítési algoritmusának köszönhetően kvázi szabvánnyá vált -, 1994. Bár ez a bejelentés valószínűleg nem érintette volna azokat, akik csupán weboldalaikon használtak GIF képeket, általános felháborodást váltott ki.
Beküldte T.István - 2025. jún. 01.Értékelés: Alapból nem volt animációs funkciója a formátumnak, azt a Netscape találta fel, hogy érdekesebbé tegye a web-et, (és kelendőbbé a böngészőjét). Az első "közösségi" DDoS támadás is a GIF licencarcához köthető, bár azelőtt is voltak ilyenek, azok mind egyéni akciók voltak amiket bot-okkal hajtottak végre, de amikor az Unisys bekeményített, akkor az emberek egymást biztatva indítottak DDoS támadást ellenük, és ebből kapott a Compuserve is.
Beküldte kami911 - 2025. jún. 01.én úgy tudtam, hogy eleve több kép lehetett a GIF-ben, de a 87-es verzióban ezek még nem animációs céllal voltak benne. Ezeket érdemes lenne beleírni, meg amiket írtál?
Beküldte T.István - 2025. jún. 01.Én úgy emlékszem, a TIFF volt az, amiben elsőre megvolt a több oldalas lehetőség (több kép, és lapozható volt), de simán lehet nem jól emlékszem.
Az Irodaépületek Területkiszámításának Bonyolultsága: A GIF, a BOMA és az RICS Útmutatói
Az ajánlás definiálja a bérterület-számításhoz szükséges fogalmakat, bérbeadás szempontjából kategorizálja a különböző területeket, ismerteti a területmeghatározási alapelveket, valamint mindezek alapján javaslatot ad a bérterület-elemzésre és a bérterület-számításra. Bevezeti továbbá a bérérték fogalmát. A megfelelő szakkifejezések kiválasztása, bevezetése és szabatos megfogalmazása a félreértések elkerülésének alapja. Fontos, hogy az egyes szakszavak bérlői oldalról is könnyen érthetők és egyértelműek legyenek. legkevesebb számú szakszó logikusan egymásra épülő és a laikus számára is könnyen megjegyezhető legyen.
Ezek a területek lehetnek kizárólagos és/vagy közös használatúak, mint pl. részben nyitott, ill. Megjegyzés: ezek a területek lehetnek kizárólagos és/vagy közös használatúak, mint pl. Megjegyzés: bérterület-elemzésnél, a „legkevesebb számú kizárólagos használatú bérlemény egy épületszinten való elhelyezése” elv (lásd részletesen kifejtve a Bérterület-elemzés fejezetben) alkalmazásával, az egész épületre számítandó. Megjegyzés: ezek a területek lehetnek kizárólagos és/vagy közös használatúak, mint pl. Megjegyzés: bérterület-elemzésnél, a „legkevesebb számú kizárólagos használatú bérlemény egy épületszinten való elhelyezése” elv (lásd részletesen kifejtve a Bérterület-elemzés fejezetben) számítandó. Megjegyzés: az adott szint egyik bérlőjének szinti kizárólagosan használt területe a bérlő nevével különböztethető meg (pl. Az egyes helyiségek (terek) funkcióját, elhelyezkedését, használhatóságát stb. Magyarázat: míg a szokványos irodai munkahely bérértéke természetesen 100%, addig egy pincei raktáré pl. 50%-ra vehető. a bérbeadási szempontból legkedvezőbb, legkisebb közösterületi mutató az egész épület legnagyobb kizárólagosan használt területének ismeretében számítható. Az egyes helyiségek (terek) funkcióját, elhelyezkedését, használhatóságát stb. Magyarázat: míg a szokványos irodai munkahely bérértéke természetesen 100%, addig egy pincei raktáré pl. 50%-ra vehető. a bérbeadási szempontból legkedvezőbb, legkisebb közösterületi mutató az egész épület legnagyobb kizárólagosan használt területének ismeretében számítható.
Egy irodaépület területei elsősorban funkcionális szempontból különböztethetők meg. A területek lehetnek bérterületek és nem bérterületek. A bérterületek az adott terület funkciójának figyelembevételével jelölhetők ki. A bérterületek a használati mód szerint lehetnek kizárólagosan használt és közösen használt területek. A kategorizálás a bérterületeket és a nem bérterületeket csoportosítva sorolja fel. Megjegyzés: a területkategóriák az adott körülményekhez (pl. minden egyéb bérlői igényre történt kiépítés (pl. Megjegyzés: egy parkolóhely fajlagos alap bérleti díjhoz viszonyított négyzetméter egyenértéke meghatározható. Például egy 80 euró havi bérleti díjú mélygarázsi parkolóhely, 12 euró/m2/hó fajlagos alap bérleti díj melletti négyzetméter egyenértéke 6,66. külső lépcső, rámpa, ill. megjegyzés: pl. A gif, amint az a táblázatban is látható, az ún. „hasznos terület” számításánál a kiszolgálóterületeket (pl. vizesblokk, teakonyha stb.) is számításba veszi. Az épületismertető prospektusokban a munkahelyi területet általában nem számszerűsíthető. A munkahelyi terület és az épület teljes bérterületének százalékos aránya az épület jellemzőitől, geometriai adottságaitól stb. A gif ajánlása a bérterület kiszámításánál figyelembe veszi az összes elmozdítható válaszfal alatti területet, a kiszolgálóterületeket, az előcsarnokot és közlekedőket, a felvonók előtti emeleti előterekkel/pihenőkkel együtt. Végezetül a mai, kínálati irodapiaci helyzet még inkább megköveteli a bérterületek korrekt, a bérlő számára is egyértelműen részletezett és érthető számítását.
Mindenekelőtt szeretném e kis eszmefuttatás elején leszögezni, hogy az alábbiakban vázoltak a csaknem 10 éves, bérlőkkel folytatott közvetlen, vagy különböző ügynökségekkel együtt végzett tárgyalásaim, szerencsés esetben a bérleti szerződés aláírásáig tartó, sokszor küzdelmes egyeztetéssorozataim tapasztalataira épülnek. Mindenki előtt ismert, hogy az irodabérleti szerződések két fontos eleme a bérleti díj és a bérterület nagysága. Sajnos, az irodaépületek bérterület-számítására Magyarországon nincs elfogadott és mindenki által használt ajánlás vagy útmutató (szabványról nem is beszélve). Jellemző példa erre a gyakran említett bruttó terület fogalmának sokszor teljesen különböző értelmezése. Amikor ez a fogalom a tárgyalások során felmerül, az első kérdésem mindig az: mit ért Ön bruttó terület alatt? A legjellemzőbb válaszok általában a következők: 1. a területbe beleértem a kiszolgálóhelyiségeket is (mosdó, teakonyha), 2. a közösterületi szorzóval megnövelt hasznos területre gondolok, 3. az épület külső határoló falai által bezárt teljes területet értem bruttó terület alatt. Sajnos, egy általánosan elfogadott, mindenki számára azonosan értelmezhető terminológia hiánya miatt erre a kérdésre nem lehet egyértelmű feleletet adni. A következőkben röviden megpróbálom összefoglalni a német gif (Gesellschaft für Immobilienwirtschafliche Forschung) terminológiára és területszámításra vonatkozó ajánlásait, különös figyelemmel arra, hogy az ajánlás szerint az irodaépületen belül mely helyiségek a bérterületek és melyek nem. Itt említendő meg, hogy a gif a DIN 277 német nemzeti szabvány és a Deutscher Verband Chartered Surveyors közös munkájaként született. Amint az a fentiekből is látható, a BOMA International által, lényegében észak-amerikai tapasztalatok alapján kimunkált és kiadott, az irodaterületek területméréséhez és -számításához használt szabványajánlás terminológiája, bérterület-számítási módszere számunkra sok esetben szokatlan. Az elmúlt hetekben zajló közbeszerzési tárgyalássorozaton egy budai irodaépület bérbeadói képviseletét láttam el. Az első tárgyalások egyikén a tárgyalásvezető feltette azt a kérdés, hogy az általunk bérbeadásra kínált terület vajon net-net terület-e? Meglepetésemben felelet helyett visszakérdeztem: honnan ez a szokatlan „net-net" kifejezés? Most pedig lássuk, mit is jelent a BOMA, az amerikaiak által előszeretettel használt betűszó-rövidítések egyike. A Building Owners and Managers Association International (BOMA International, továbbiakban BOMA) nemzetközi szövetség jogelődje 1907-ben alakult azzal a céllal, hogy a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosainak, kezelőinek és fenntartóinak érdekeit képviselje. A BOMA döntően amerikai és kanadai helyi szövetségek tömörülése. A nemzetközi szövetség egyre erősödő vezetői szerepe mellett kiemelkedő feladatának tekinti, hogy a különböző ingatlanokról információkat gyűjtsön, azokat elemezze és a tapasztalatokat rendszerbe foglalva ajánlásként/szabványként használatra javasolja. Az akkori gyors gazdasági fejlődés eredményeként ugyanis elhárultak azok az akadályok, melyek a magasépületek használatát, ill. építését lehetetlenné tették. Az igazi felhőkarcolók már a múlt század 30-as éveitől folyamatosan épültek. 1931-ben a 102 emeletes, 381 m magas Empire State Building, 1970-ben a 100 szintes, 344 m magas John Hancock Center, 1972-ben a 110 emeletes, 412 m magas, tragikus sorsú World Trade Center és 1974-ben a 109 szintes, 443 m magas, sokáig a büszke „legmagasabb épület” címet viselő, chicagói Sears Tower, hogy csak a leghíresebbeket említsem. Nem sokkal az első „igazi" irodaépületek megjelenése után, már 1915-ben szükségessé vált egy egységes irodaterület-számítási módszer kidolgozása. Napjainkban ez a szabvány, mely elsősorban az ingatlanfejlesztők/tulajdonosok, üzemeltetők, építészek, belsőépítészek, mérnökök, értékbecslők és ügynökök összehangolt munkáját hivatott elősegíteni, Standard Method for Measuring Floor Area in Office Buildings címen hozzáférhető. A szabvány legfőbb célja, hogy tisztán és világosan megadja egy irodaépület különbözően értelmezhető és csoportosítható területeire vonatkozó terminológiát, és egyúttal egyértelműen definiálja például a hasznos terület, a bérterület és a közös terület fogalmak tartalmát. Ezek közül talán elsőként említendő a területek, különböző adatok, módszerek alapján végzett kiszámításának „engedékeny" elbírálása. Nem ér ugyanis általában senkit sem nagy meglepetés, ha az építész kiviteli terveken szereplő méretek és a tényleges helyszínen mért méretek alapján számított területek nem pontosan egyeznek meg. A BOMA ez ügyben, szabványszinten ±2% eltérést enged meg. Másik érdekesség, a számunkra nem szokványos BOMA szakkifejezés az ún. domináló rész. A külső térelhatároló falak belső oldalán a nettó területszámításhoz a távolságot a hazai gyakorlat szerint az ablakoknál általában a padlószinten (padlószegély felett) a parapetfalig mérjük, még abban az esetben is, ha a parapetfal a szokásosnál lényegesen alacsonyabb. A BOMA definíciói között megtalálható az ún. domináló rész, mely szerint a külső térelhatárolás belső oldaláig vett távolságmérést vagy a parapetfalig, vagy a nagyobb távolságot adó ablaküvegig(?) kell elvégezni. Hasonlóan az előző számban ismertetett gif (Gesellschaft für Immobilienwirtschafliche Forschung) ajánlásához, bruttó terület alatt a BOMA is a teljes, az épület burkolt/vakolt határoló falainak külső kerülete által bezárt területét érti, melybe azonban nem tartozik bele a falsíkon kívüli nyitott függőfolyosó, erkély, terasz stb. területe. Megemlíti, hogy a bruttó területet általában nem szokás bérbeadáshoz számított területként figyelembe venni, kivéve, ha egy egész épületet egy bérlő vesz bérbe. Ez a bruttó terület különben sokszor beépített terület néven is használatos. Érdekes a BOMA bérterületre vonatkozó definíciójának logikai háttere. A bérterület a BOMA szerint az a terület, melyet akkor kapunk, ha az épület bruttó területéből levonjuk az ún. lényegi függőleges áttöréseket. A definíció szerint ezek az áttörések azok, amelyek az épület teljes élettartama alatt kvázi megváltoztathatatlannak tekinthetők (pl. lépcsőházak, felvonóaknák, függőleges gépészeti vezetékek zárt aknái és az azokat eltakaró falak alatti terület stb.). Irodaterület alatt a BOMA általában a ténylegesen használható, bútorozható, kizárólagosan használt nettó munkahelyi területet érti (net-net terület!). Amennyiben a kizárólagosan használt területbe kiszolgálóhelyiségek (pl. vizesblokk stb.) is beletartoznak, akkor ezeket a területeket is itt kell számításba venni. A raktárterület fogalma ugyancsak kizárólagosan használt nettó területet jelent. Az épület közös terület és a szinti közös terület két különböző fogalom.
Bevezetőként néhány szót magáról az RICS-ről. A Royal Institution of Chartered Surveyors szakmai kamarát 1868-ban alapították. A jelenleg világszerte több mint 80 ezer tagot számláló társaság az ingatlanszakma egyik legnagyobb szervezte. A kamarai tagság nincs brit állampolgársághoz kötve, így a külföldi tagok létszáma ma már meghaladja a tízezret. A kamarai tagság feltétele a többéves ingatlanos szakmai gyakorlat mellett egy szigorú szabályoknak megfelelő felvételi dolgozat elkészítése, melyet kötött „forgatókönyv” szerinti szóbeli vizsga követ. Az RICS oktatási és folyamatos továbbképzési feladatok mellett tagjainak munkáját szakmai és etikai oldalról egyaránt szabályozza és ellenőrzi. Fontos feladatának tekinti az ingatlanszakma különböző területeire vonatkozó ajánlások kidolgozását is. A továbbiakban csak a Code of Measuring Practice 5. Természetesen ezek az ajánlások sem kötelező érvényűek, de a gyakorlat szerint az ingatlannal foglalkozó szakemberek jelentős része, üzemeltetők, brókerek, tervezők az itt definiált szabályokat követik. Említésre érdemes, hogy az Egyesült Királyságban, egy 1993-ban hozott törvény szerint bűncselekményt követ el az, aki hamis területadatok alapján ad el vagy ad bérbe ingatlant. Az ajánlás foglalkozik a mérési adatok pontosságának kérdésével is. Általánosan fogalmaz: a szakembernek a méréshez használt mérőeszköz és a saját szakmai tudása alapján elvárható lehető legnagyobb pontosságra kell törekednie. Természetesen egy több hektáros földterület és egy irodai dolgozószoba területének meghatározása a mérési módszer, és az elvárható mérési pontosság szempontjából is, nyilvánvalóan különböző lehet. Ami számunkra természetes, arra az RICS ajánlás kifejezetten felhívja a figyelmet: elvárja a metrikus rendszer használatát, külön kitérve arra, hogy az írott anyagokban a tizedesek elválasztására pont helyett tizedesvessző, az ezres csoportok elválasztására pedig vessző helyett szóköz használata javasolt. Bruttó külső terület alatt az épület külső oldali kerülete által közbezárt, szintenként számítható terület értendő. Ez a terület azonban nem tartalmazza például a nyitott erkélyt, az előtetőt és a tetőteraszt sem. Bruttó belső terület alatt az épület határoló falainak belső oldali kerülete által közbezárt, szintenként számítható terület értendő. Ebbe a területbe a külső határoló szerkezet (falak, oszlopok) alatti terület mellett értelemszerű következetességgel nem tartozik bele, pl. a nyitott erkély, az előtető és a tetőterasz területe sem. Nettó belső terület alatt az az épületen belüli terület értendő, mely a teherhordó és/vagy állandó jellegű (nem eltávolítható) falak által bezárt, különböző funkciójú helyiségek területeit, foglalja magába. Szokatlan módon nem tartozik a hasznos területbe az épületben bárhol elhelyezkedő vizesblokk és takarítószertár! Nem számítható be továbbá a teherhordó falak alatti terület mellett az épület belső teherhordó oszlopai alatti terület sem. Az RICS ajánlás fogalmilag megkülönbözteti a közös használatú területeket, melyeket azonban következetesen nem ért bele a hasznos terület fogalmába. Ez az ún. Az RICS ajánlás - amint az a fentiekbôl is látható - csupán a területek fogalmi definiálására és azok kiszámításának módjára ad útmutatást.
