Az Entz Ferenc által 1853-ban alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetben már megjelentek az élelmiszermérnök képzés csírái, mivel már akkor felismerték a kertészeti termékek termesztésének, tárolásának és feldolgozásának szükségszerű kapcsolatát és fontosságát. Igazgatóság épülete, 1930.
Igazgatók elsősorban a borászati ismeretek megszerzését építették be a tananyagba, és 1864-ben tanpincét és borászati laboratóriumot létesítettek a gyakorlati képzés céljaira. A tartósítóipari kar megalapítása 1969-ben a Kertészeti Egyetem keretében kezdte meg az önálló kari fejlődést, amely 1972-ben a Tartósítóipari Kar megalakulásával vált teljessé.
Az 1969/70. tanévben kétlépcsős, egymásra épülő formában indult meg a tartósítóipari okleveles és üzemmérnökképzés. A kar erősödését jelentette, hogy az 1976/77. tanévtől kibővült a négy szakirány mikrobiológiai, élelmiszervizsgáló és élelmiszer-üzemgazdasági másodszakirányokkal. A teljes körű, minden élelmiszeripari ágazat igényeit kielégítő egyetemi szintű élelmiszeripari mérnökképzést 1986-tól számítjuk, amikor a Kertészeti Egyetem négykarú egyetemmé vált.
Az Élelmiszeripari Kar feladatául kapta, hogy az élelmiszeripar valamennyi ágazata számára képezzen okleveles mérnököket. Ehhez kapcsolódóan a kar két új tanszékkel gyarapodott, és a többi tanszék feladata is bővült, új élelmiszertudományi és -technológiai diszciplinák oktatásával és kutatásával. A jelenlegi tanszéki struktúra lényegében ekkor alakult ki, ezt követőn már csak kisebb szerkezeti átalakulások történtek.
1993/94. tanévben új képzési forma: okleveles mérnöki (MSc) 10 féléves, élelmiszertechnológus mérnöki (BSc) 7 féléves képzéssel, új szakirányokkal. Az integrációs program keretében 2000. január 1-jével három főiskola és három egyetem integrációjával létrejött a tízkarú Szent István Egyetem.
Az Élelmiszeripari Kar Élelmiszertudományi Karként 16 tanszékkel, illetve szervezeti egységgel 2003. augusztus 31-ig működött a Szent István Egyetem keretében. 2003. szeptember 1-től a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatlakozott, változatlan névvel. 2004. szeptember 1-én a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyesülésével megalakult a Budapesti Corvinus Egyetem.
A hazai felsőoktatás reformjának részeként 2016. január 1-től ismét a Szent István Egyetemen folytatja tevékenységét, a Közép-magyarországi Agrárcentrum részeként. 2021 február 1-től a Szent István Egyetem új neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Élelmiszertudományi Kar neve pedig Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet.
A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika, a műszaki és gazdasági alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszer-tudományban, szakmai alapismeretekkel és gyakorlati készségekkel az élelmiszer-technológiában. A megszerzett élelmiszermérnöki és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó élelmiszer-előállítási és kezelési munka szervezésére és irányítására.
Az Élelmiszermérnök hallgatók minden szükséges elméleti és gyakorlati tudást megszerezhetnek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán és annak laboratóriumaiban. Az Élelmiszermérnök szakma rendkívül szerteágazó tudományterületek ismeretét követeli meg a szakemberektől. Az élelmiszermérnök feladata, hogy a fogyasztók elé kerülő élelmiszerek minőségét, illetve azok egészségügyi biztonságát „a szántóföldtől az asztalig” nyomon kövessék és koordinálják.
A szakma számos elhelyezkedési lehetőséget kínál a munkaerőpiacon: laboratóriumi beosztásoktól a minőségbiztosításig, és a termelésben betöltött pozíciókig; ezen felül a gyógyszeriparban is részt vehetnek a minőségbiztosításban és fejlesztésben. A gyakorlat két részből áll: összesen legalább három hét elméleti kapcsolódó gyakorlati képzés kreditérték nélküli kritériumfeltétellel, és egy félévig tartó szakmai gyakorlat.
Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlathoz jó kiindulópontot jelent a Vajon mindenki tudja, hogy mi a jó minőségű pálinka készítéséhez vezető út? Vagy feltehetnénk úgy is a kérdést, hogy mindenki rendelkezik-e azzal a tudással, amellyel a mai kor igényeinek megfelelő pálinkát tud készíteni?
Valószínűleg nem, éppen ezért kínál unikális képzést - pálinkamester szakmérnök/szaktanácsadó szakirányú továbbképzést - a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem azok számára, akik e szakma mesterévé szeretnének válni. Az összesen négy félévet átölelő képzés során a pálinkakészítéshez kapcsolódó komplex ismeretek kerülnek átadásra, a nyersanyagtól a termék polcra vagy éppen bírálatra kerüléséig.
A képzés keretében a végzős hallgatók szakdolgozatuk elkészítése során számos érdekes kutatási témával foglalkoztak. Többen a különleges gyümölcsök felhasználási lehetőségeit vizsgálták egyedi pálinka előállítása érdekében. Bukó László a húsos somból készült párlatokat hasonlította össze. Kun Róbert fügét használt fel a párlatokhoz különböző fajélesztők alkalmazásával. Varga Bálint a gyümölcscefre kierjesztéséhez különböző gyártóktól származó fajélesztőket vizsgált. Balogh Levente Krisztián pedig a buboréksapkás és töltetes finomítóoszlopok összehasonlítását végezte el.
A kutatások között szerepel a pálinka helyi turizmusba történő beillesztése, a pálinka alapú koktélok fejlesztési lépéseinek tervezése, illetve a pálinka minőségének értékelése mágneses rezonancián alapuló mérési technikával. Dr.
Képzési és kutatási áttekintés
A korai élelmiszeripari képzések és a bor- illetve tartósítóipari specializációk fejlődése összefüggött az intézményi integrációkkal és a minisztériumi reformokkal. A mai napig a képzés célja, hogy az élelmiszermérnökök széles körű elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek, és kész legyen a gyorsan változó ipari környezet kihívásainak kezelésére.
tags: #palinkafozo #elelmiszeripari #egyetem