A Pannonhalmi Borvidék, amely a Dunántúl északnyugati részén, a Kisalföld peremén, Győr-Moson-Sopron megyében található, egy olyan táj, ahol a szőlőtermesztés és a borkészítés évszázados múltra tekint vissza, de egyúttal a modern borászat új útjait is felfedezi. Bár nem tartozik a legelterjedtebb vagy legismertebb magyar borvidékek közé, önálló borvidékké válása a XX. század végén egy új korszak kezdetét jelentette, amely az apátság gazdag örökségére építve igyekszik méltó helyet kivívni a magyar borvilágban. A borvidék közigazgatásilag Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő települések szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú termőhelyeit foglalja magában.
Történelmi Gyökerek: A Szőlőtermesztés Évezredes Hagyománya
A Pannonhalmi Borvidék szőlőtermesztési hagyományai egészen a római korig nyúlnak vissza. Győr városának római kori elődje, Arrabona, a limes fontos bástyája volt, és ebből a korból már találtak a szőlőtermesztő rómaiakra utaló leleteket, mint például a Packalló-dűlőben felfedezett Villa Rustica.
A 15-16. századi hűvösebb időjárási viszonyok megviselték az apátság szőlőit, amit az adóterheken való könnyítés is mutat. A török időkben a fokozódó török portyák ellenére a szőlőművelés folyamatos maradt, részben a szőlőhegyekre történő kitelepülés és az adómentesség biztosította. Az 1848. évi törvények gazdasági fordulatot hoztak, és 1887 októberében a filoxéra is megjelent a borvidéken. Ennek hatására Vaszary Kolos főapát szakképzett szőlészeti inspektort szerződtetett a szőlészet irányítására, ami a szőlőművelés és borkészítés óriási technológiai fejlődését indította el. Megjelentek az igényes kivitelű címkék a palackozott borokon (Château Pannonhalma), és megindult az export is.
Földrajzi és Éghajlati Jellemzők
A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék a Dunántúl északnyugati részében, a Bakony-hegységtől északra, a Kisalföld peremén terül el. A borvidék teljes területe 3944 hektár, amelyből 3236 hektár első osztályú termőhely. A táj időjárási viszonyai kiegyenlítettek, mérsékelten kontinentális klímájú. A sokoróalji dombok alapkőzetét felső miocén (pannóniai-pontusi korú) tavi homok és agyag, negyedidőszaki kavics és homok építi fel. A dombság hármas halomgerince (pannonhalmi, ménfőcsanaki, szemerei) mélyen belenyúlik északnyugat-délkelet irányban a Kisalföldbe, köztük két fő völgy (Pannonhalmi-völgy, Tényői-völgy) található. A dombhátak nyugati és délnyugati oldalán települtek a szőlők.
A klímára a Bakony-vidék, illetve részben a Győri-medence és a Marcali-medence körzete gyakorol hatást. Ennek eredményeként az időjárási viszonyok - fény, hő, csapadék - az országos átlagnak megfelelő értékekkel bírnak, és elég kiegyenlítettek. Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli, az évi 2000 napsütéses óra pedig jó napfénytartamnak számít. A szőlőtermesztés főleg löszön, homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik. Fontos megemlíteni, hogy valamennyi dűlő összes talajrétegében a kémhatás lúgos, a talajok tehát meszesek.
A Borvidék Szőlőfajtái: Hagyományok és Újítások
A Pannonhalmi Borvidék hagyományosan fehérbort termelő terület, bár az 1900-as évek elején még csaknem azonos volt a fehér és a vörös fajták aránya. A borvidék legjelentősebb szőlőfajtája az olaszrizling, amelynek tőkéje középerős vagy gyenge, sűrű vesszejű. Hajtásrendszere csüngő, ezért függönyművelésre is alkalmas. Ellenálló képessége a peronoszpórával, a lisztharmattal, a szürkerothadással szemben gyenge, sok gondozást igényel, de fagytűrő képessége jó. Október második felében szüretelhető.
A Rajna mellékéről származó rajnai rizling tőkéje erős növekedésű, közepes számú, mereven álló vesszőt nevel. Jó a téltűrő képessége, a talajra kevésbé igényes. Október közepén szedhető, bora finom illatú és savú, testes, gazdag zamatú. Kiegyenlítetten jó minőséget ad, ezért kedvelt a borvidéken.
Az Irsai Olivér a Rajnai és a Zöldszilváni kereszteződéséből jött létre. Tőkéje erős növekedésű, kevés számú, mereven álló vesszőt növeszt. Optimális terhelése 6-8 rügy/m². Szeptember második felében már szüretelhető. Bora finom illatú és zamatokban gazdag.
A tramini, melyet a dél-tiroli Tramin községből eredeztetnek, kis tőkeformájú, keveset termő fajta, de szálvesszős művelésben kielégítő mennyiségre képes. Szeptember második felétől október elejéig szedhető. Cukortermelése kiváló, bora lágy karakterű, de fűszeres zamatú.
A sauvignon blanc a világ egyik legismertebb és a borvidéken is kedvelt fajtája. Tőkéje erős, aránylag nagyszámú, félmerev vesszőt nevel. Javasolt terhelése 10-12 rügy/m². Korán fakad és szeptember végén - október elején érik.
A királyleányka a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből keletkezett. Erős tőkéjű, nagy lombozatot nevel. Megfelelő minőséget 7-8 rügy/m² mellett lehet elérni vele. Szeptember második felében szüretelhető.
A pinot blanc francia eredetű fajta, középerős tőkével rendelkezik, amelyen viszonylag vékony, ritkás vesszőzet fejlődik. Fürtje kicsi, hengeres, nagyon tömött.
A magyar borszőlő, a Bakonyi Károly által az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével létrehozott Zefír, jó termőképességű. Fürtje közepesen nagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött vagy laza. Bogyói húspirosak, héjuk vékony. Érési ideje: szeptember vége. Fagytűrése kiemelkedően jó. Peronoszpóra-érzékenysége kisebb, rothadás-ellenállósága jelentős.
Az erdélyi eredetű Hárslevelű tőkéje erőteljes fejlődésű, nagyszámú vastag és világosbarna vesszőt nevel. Fürtje kicsi, vállas, tömött. Érése szeptember közepén esedékes.
A Zefír két ősi magyar fajta, a Hárslevelű és Leányka keresztezéséből jött létre, amelyekhez jól társul a fehérboroknak kedvező pannonhalmi termőtáj.
A Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból 1930-ban nemesítették Magyarországon a Kocsis Pál által. Tőkéje erős növekedésű, vesszője sima. Fürtjei közepes nagyságúak, kúp alakúak. Nehezen rothad. Korán érik, már augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú.
A Sauvignon Blanc egy nagyon elterjedt és közkedvelt szőlőfajta, melynek tőkéje erős növekedésű, nagyszámú, erős vesszőt nevel. Fürtjei kicsik, tömöttek.
A Kékfrankos Közép-Európa és Magyarország elterjedt borszőlőfajtája. Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő, szeptemberben szüretelhető, de leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
A Pinot Noir burgundiai eredetű kék szőlő, melynek bora nagy népszerűségnek örvend. A borvidéken elsősorban a főapátság pincészete jeleskedik elterjesztésében. Szeptember végén, október elején szüretelhető, közepes termőképességű.
A Merlot, középérésű, október elején átlagosan 18 cukorfokkal szüretelhető. A fagyot viszonylag jól tűri. Termése nem rothad, így a szüretet későbbre is lehet halasztani és akár 20-21 cukorfokkal is be lehet takarítani. Terméshozama közepes. Bora kiváló minőségű, mély rubinvörös színű, telt, extraktdús, kellemes fanyarsággal és finom zamattal.
A Cabernet Franc, francia származású kékszőlő, tőkéje középerős, mereven álló vesszőzetű. Magyarországon az 1960-as évektől kezdték termeszteni. Rothadásra érzékeny és fagyérzékeny, ezért sík vidéken termesztése nem ajánlott. A fürtök többnyire kicsik, vállasak, laza szerkezetűek. A termés szeptember végére érik be. Bora általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű.
A Cabernet Sauvignon, franciaországi eredetű, világszerte ismert fajta. Tőkéje gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű. Fürtje általában kicsik, vállasak, közepesen tömöttek vagy lazák. Zamatokban gazdag, mély-rubinvörös, telt, fajtajelleges, cserzőanyagokban gazdag, fanyarkás bora a borversenyek egyik legelismertebb, sikereket halmozó fajtája. Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. Az egyik legkiválóbb vörösbort adó szőlőfajta.
A magyar fajta, mely többszörös keresztezés eredményeként jött létre, évjárattól függetlenül nagyon mély színű, csersavtartalma magas, tanninja finoman bársonyos. Még késői szüret esetén is jól érezhető benne a Kékmedoctól származó virág- vagy mézillat. Érezhetően finom zamatát a Csaba gyöngyétől és a Kékmedoctól örökölte.
Az Apátság Szerepe és a Borvidék Megújulása
A Pannonhalmi Főapátság évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a borvidék életében. A bencések 996-ban érkeztek Magyarországra, és a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő Szent Márton-hegyen telepedtek le, ahol felépítették kolostorukat és újjáélesztették a vidék ősi szőlő- és borkultúráját. A pártállami idők azonban csúnyán leépítették az addig virágzó térséget. Az 1956-os forradalom után kezdődött a lassú fejlődés, majd a rendszerváltás után, 2002-ben indult meg az apátsági borászat megújítása Heimann Zoltán javaslatára, Gál Tibor szakmai vezetésével.
Az Apátsági Pincészet 50 hektáron gazdálkodik, ültetvényei jórészt a korábbi főapátsági területeken, 6 nagyobb dűlőben helyezkednek el. A 2001 és 2010 között zajló szőlőtelepítési munkák révén ma már a teljes területen kizárólag új telepítésű ültetvények szolgáltatnak alapanyagot a pincészet számára. A telepített területek kétharmadára olyan szőlőfajtákat ültettek, amelyekből magas minőségű, jó ivású, üde fehérborokat lehet készíteni, elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és fűszeres tramini szőlőkből. A fajtaválaszték kialakításánál a borvidék történelmi hagyományait is figyelembe vették, ezért területeken olaszrizling tőkék is zöldellnek. A turizmus miatt a világ minden tájáról Pannonhalmára látogató vendégekre gondolva a területek harmadán néhány hosszútávon is perspektivikusnak tűnő nemzetközi fajtát is termesztenek: chardonnay, pinot blanc fehér-, valamint pinot noir, merlot és cabernet franc kékszőlőket.
A szőlő feldolgozására a közel 2000 m² alapterületű, a monostor tövében épült új pincében és borházban kerül sor. A pincetechnológia széles spektrumú, rugalmasan alkalmazható eszközrendszerre épül, amely lehetővé teszi a gravitációs anyagmozgatást és a temperált erjesztést.
A Pannonhalmi Borvidék, bár kicsi területű, gazdag történelmi múlttal és a megújulás szándékával rendelkezik. A hagyományos fajták mellett az új technológiák és a nemzetközi fajták bevonásával igyekszik a modern borászat kihívásainak megfelelni, és méltó borokat kínálni a borvidék egyedi karakterét tükrözve.
tags: #pannonhalmi #borvidek #szolofajtai