Egyszerű, ötletes megoldással állt elő egy feltaláló arra, miként lehetne egy egész rekesz sört fél óra alatt jéghidegre hűteni. Az osztrák Interspar most bejelentette, hogy üzleteiben elkezdi forgalmazni ezt a hatalmas jégkockatartót. A teli rekeszekre tervezett hűtőrendszert kizárólagosan az Interspar fogja forgalmazni Ausztiában. A rendszer felettébb egyszerű. Limmer elmondta, hogy az ötlet télen, a legnagyobb fagyok közepette jutott eszébe. A tárolóedényből a jeget egyszerűen fel lehet helyezni a rekesz tetejére. Olvadás közben a jégtömb fokozatosan végigcsúszik az üvegek egyre szélesedő falán anélkül, hogy összetörne.
Biztos mindenki megfigyelte már, hogy az otthon főzött lágerek és egyéb világos sörök nem sikerülnek olyan tisztán, De miért van ez? Röviden? Nincs rájuk szükség. Manapság már teljesen elfogadott tény az, hogy egy sörnek nem kell tükrösnek, átlátszónak lennie, már ami a kisüzemi sörfőzést illeti. Ellenben az átlagfogyasztó számára a sör sajnos még mindig egy viszonylag ízetlen, teljesen átlátszó, sárgás nedűt jelent, amit ugye a nagyüzemek hoznak papírforma szerint. Ez ránk nem is nagyon vonatkozik és egyhamar nem fog megváltozni.
Az egész 'probléma' egyébként a németektől indult, akiknek valamennyi sörtípusuk a hosszú és hideg lágerezés miatt egyszerűen természetes úton leülepedett és áttetsző lett. Ezt a tiszta lágert átvették az angolok, amerikaiak és az európai nemzetek is. A gond az, hogy manapság a letisztult sörök nem a hosszú, alapos lágerezésnek köszönhetik külsejüket, hanem a derítőszerek. Alapvetően a leghazybb NEIPA is szépen leülepedne idővel, de nyilván addigra a sör élvezhetetlen lenne. A nagyüzemi lágerek esetében arról van szó csupán, hogy az ilyen profitra kiélezett cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy 2-3 hónapig tároljanak egy sört a tankban. Minden extra tankban töltött nap több százezres-, vagy akár milliós veszteség is lehet egy nagyüzem számára, vagyis muszáj kitolni az ajtón a sört minél előbb. Ezért, max 2-3 hét és annak a sörnek a vásárló kezében kell lennie, mert ha nem, akkor a befektetők harapnak.
A sör ködösségét egyébként elsősorban a gabonafélékben található proteinek okozzák. Ezek a proteinek -a szintén a gabonafélékben és a komlóban található- sörbe oldódott polifenolokkal láncot alkotva szuzpenzióban maradnak és hosszantartó ködösséget tudnak okozni. Mivel tudjuk, hogy az ellentétes töltésű részecskék vonzzák egymást, most már érthető, hogy mi a folyamat lényege. A karragén negatív töltései vonzzák a pozitív töltésű proteineket, ezek pedig elkezdenek összekapcsolódni. A keletkező részecskék súlya a lánckapcsolatok miatt megnő, majd ha elég nehezek lesznek, a gravitáció egyszerűen lehúzza őket az edény aljára és letisztul a sörünk.
Használata: A forralás utolsó 10 percében adjuk a sörléhez. Adagolása: 0.05-0.1 gramm/liter! Az alábbi képen jól látható, hogy az ír-moszat használata milyen hatással van a sör habjára. Működési elve: Pontosan ugyanazon az elven és módon működik, mint az ír-moszat. Használata: A forralás utolsó 5 percében adjuk a sörléhez. Na itt történik a csoda, amikor tényleg tükrös lesz a sör. Zselatin: A zselatin egy állati eredetű derítőszer, vagyis teljesen természetes, ellenben nyilván nem vegán. Leggyakrabban szarvasmarha-, vagy sertéscsontokból, és egyéb inas testrészekből nyerik ki hosszú forralással. Maga a zselatin a bőrben és csontokban található fehérje -a kollagén- egy tovább bomlott fehérjéje. Peptidek alkotják, amelyek rövidláncú amino-savakból állnak. Működési elve: Hő hatására a zselatint alkotó gyenge kötések felbomlanak, majd ahogy hűlnek különféle proteinekhez kapcsolódnak, és koagulálódnak. Itt megintcsak arról van szó, hogy amint elég protein ütközött össze és megnőtt a lánc hossza -ezzel a molekula súlya is-, az egyszerűen a gravitációnak köszönhetően leülepszik. Ennek a folyamatnak a hatására a sörünk kitisztul. A fehérjék mellett egyébként a komlóban lévő polifenolokkal is össze tudnak kapcsolódni a zselatin fehérjemolekulái, így hidegkomlós söröknél is jelentős tisztulás érhető el. Ezeknél a söröknél általában csak nagyon lassan, több hónapos kondícionálás után szűnik meg a ködösség. Ha ez nem lenne elég, akkor tudom még fokozni. Az élesztősejtek sejtfalai negatív töltéssel rendelkeznek, a zselatin pedig pozitív töltéssel bír ebben az alacsonyabb pH környezetben. Itt ismét bejön az ellentétek vonzzák egymást teória és működik is a dolog. A zselatin a proteineken és a polifenolokon kívül az élesztősejteket is magához tudja láncolni és gyönyörűen leülepíti az erjesztő aljára. Ennek hátránya az, hogy ha utána palackban szeretnénk cukorral szénsavasaítani, akkor az rengeteg időt fog igénybe venni, akár több hét is lehet. Ezért ilyenkor érdemes egy késhegyni porélesztőt a palackokhoz adni, ami visszagyorsítja majd a szénsavadosást a megszokott néhány napra. Nem kell félni, a sörünk nem lesz ködösebb tőle. Használata: A zselatint melegítsük fel 1-2 dl vízben 70-75 C környékére, majd addig kevergessük, míg az teljesen fel nem oldódott. Az így kapott oldatot adjuk hozzá a HIDEG, lehetőleg maximum 5 C-os sörhöz, majd lehetőség szerint valamennyire keverjük el. Igen, itt már az oxidáció veszélye fenn áll, ezért ezt a módszert azoknak javasolnám, akik hordóznak. Abban az esetben CO2-vel a a vödör/erjesztő/hordó aljáról kicsit bugyogtassuk meg a sört, hogy a belekevert oxigén felszabaduljon és eltávozzon. Már 24 óra elteltével teljesen egyértelmű a zselatin hatása. Nem írom le, hogy melyik sör melyik, mindenki tippeljen. Az első kép 24, a második pedig 72 óra elteltével készült. A két sör egy és ugyanaz a láger, egyszerre főzve, stb, minden változó minimalizálva. Klassz név ugye? Sok sikert a kiejtésével majd a baráti összejöveteleken.
Házi sörfőzők körében nem is nagyon elterjedt, bár a tengerentúlon kezdi belopni magát a köztudatba. Ellenben gyakorlatilag az egész nagyüzemi söripar ezt használja a sörök elsődleges ülepítésére mielőtt leszűrik azokat, így minimalizálva a veszteségeiket. Működési elve nagyon egyszerű, a PVPP molekulák a polifenolokhoz kapcsolódnak, amelyek a ködösséget okozó proteinekkel kölcsönhatásba lépve ülepítik a ködfátylat. A polifenolok csökkenése növeli a sör polcstabilitását és világosítja a színét, mert a tiszta sör világosabbnak tűnik fényben. Emellett a sör tannines keserűségét is csökkenti, hiszen a tanninek is a polifenolok csoportjába tartoznak, így azok is leülepednek a PVPP-nek köszönhetően. A borászatban és a whisky-, vagy egyéb gabonaszeszek gyártásánál is nagyon népszerű, mert ezekeben a termékekben is nagyon magas a polifenolszint a növényi alapanyagok miatt.
Ebben a technológiában a PVPP oldhatatlan, így ez nem minősül alap-, vagy adalékanyagnak és nem kell feltüntetni a termékek címkéjén, mert elvileg a végtermékben nincs jelen semmilyen mennyiségben. Nyilván akkor igaz ez, ha a gyártáskor a folyamatok szigorúan be vannak tartva. De légy nyugodt, ha ittál már valaha nagyüzemi sört itthon, akkor jó eséllyel ilyet használtak a gyártásnál. De nem csak a söriparban van szerepe, használják gyógyszerekben, kozmetikumokban, szappanban, ragasztóban, papírban és még számos ipari területen. Az olvasottak alapján mindenki döntse el maga a a dolog etikáját, meg azt is, hogy ezt szeretné-e használni a saját söreiben. Azon derítőszerek, amikről eddig beszéltünk nincsenek negatív hatással a sör habjára, sőt a legtöbb esetben növelik annak minőségét és tartósságát.
De léteznek még ezeken kívül is gyakran használt, hidegoldali ipari derítőszerek, például a szilika gél és annak változatai. Ezek a boriparban sokkal elterjedtebbek, pedig ugyanúgy a proteinek és a polifenolok ülepítéséért felelősek. A gond az, hogy ez például már károsítja a sörünk habját. A palackok változó mérete és formája, valamint az ömlesztett csomagolás várható kapacitása miatt (az ügyfelek 12, 20 vagy akár 24 palackos ládát használnak), a palackozott sör tárolására szolgáló rekeszes tartályok választéka meglehetősen széles. A piacon kaphatók olyan ládák, amelyek a szállítás során megfelelő védelmet garantálnak a törékeny üveg tartalmának, megvédve azt a szállítás és a tárolás során történő leeséstől vagy töréstől. Az ilyen megoldások egyik vezető szállítója a bekuplast, amely különböző méretű modelleket kínál a 0,33 és 0,5 literes palackok biztonságos szállításához.
Hogyan válasszuk ki a sörösláda megfelelő méretét? Mivel a műanyag csomagolások könnyen formázhatók, lehetőség van a formatervezés testreszabására és a könnyű kezelhetőség érdekében személyre szabott megoldásokkal való felszerelésére. A mindennapi gyakorlatban azonban mindenekelőtt a méretszabványosítás számít, amely lehetővé teszi, hogy a termékek - jelen esetben a sör - csomagolása egyszerű és automatizált módon történjen. Ez azt is lehetővé teszi, hogy több terméket állítsanak elő és szállítsanak el rövidebb idő alatt. Az elképzelés lényege, hogy a terelődobozok könnyedén mozgathatók nagy sebességű automatizált gyártó- vagy szállítási sorok, targoncák és daruk segítségével, és szabadon és kényelmesen egymásra helyezhetők, hogy helyet takarítsanak meg (a szállítás során is) anélkül, hogy az üveg megsérülne. Ilyen körülmények között a kipróbált és bevált megoldások a legjobbak.
A sörösrekeszek legnépszerűbb méreteiBevált, azaz szabványos. Ha sörszállító ládákról van szó, akkor az általában választott modellek 400 x 300 x 290 vagy 400 x 330 x 205 mm-esek, amelyekben 20 darab (0,33, illetve 0,5 literes) palack fér el, négy sorban öt palackból álló elrendezésben. A bekuplast termékcsalád sörösládáinak méretei: 400 x 300 mm; 400 x 330 mm; 400 x 304 mm; 415 x 285 mm; így minden egyes ügyfél egyedi igényeihez igazodhatnak. A Bekuplast sörelválasztó dobozok praktikus és bevált megoldások, amelyeket az értékesítési ponton való elhelyezéshez és láthatósághoz terveztek. A legmagasabb minőségű alapanyagokból készülnek, tökéletesen teljesítenek a zord környezetben és garantálják a termékbiztonságot.
Hogyan kell felépíteni egy sörösládát? Minden italos láda (nem csak a sör esetében) legfontosabb feladata a biztonságos szállítás és tárolás garantálása. Ezért a sörösrekesz felépítésének robusztusságot és tartósságot kell biztosítania, és ergonomikus kialakításának köszönhetően lehetővé kell tennie a hatékony helykihasználást: akár a szállítójárműben, akár a bolti raktárban. A magas szintű higiénia fenntartása szintén fontos tényező: mindig szükséges, de különösen fontos, ha biológiailag aktív anyagokkal van dolgunk. Ez azt jelenti, hogy a doboznak olyan anyagokból kell készülnie, amelyek biztosítják a könnyű tisztíthatóságot, lehetőleg automatizált rendszerekben. A csomagolás következetes vizuális azonosítása is fontos, ami egységes és megkülönböztető designt jelent. Fa vagy műanyag? A műanyagnak, mint alig több mint 100 éves múltra visszatekintő találmánynak már a kezdetektől fogva versenyeznie kellett a természetes anyagokkal. A ládák esetében ez a fa volt. És kétségtelenül győztesen került ki ebből a csetepatéból. Ma már elsősorban műanyag ládákat használnak az üvegcsomagolások szállítására.
Melyek a műanyag ládák fő előnyei? Mindenekelőtt a sörösládák megfelelő szerkezete, amely biztosítja a szilárdságukat korlátozott súly mellett, valamint viszonylag alacsony áruk, a nedvességgel/vízzel és más légköri tényezőkkel szembeni ellenállásuk, valamint könnyű tisztíthatóságuk és fertőtleníthetőségük. A hátrányok közé tartozik az esetleges romlandóság és a környezetkárosító hatás. A fa terjedelmes és nehéz anyag, és szerkezetének porozitása miatt lehetetlen tisztítani, és a kezelés során sérülésveszélyes. Összefoglaló: A palackszállító dobozok beszerzése mindenképpen kifizetődő befektetés. Az áru biztonsága a nagykereskedők, raktárak és üzletek, valamint az egyéni vásárlók számára is kiemelt fontosságú kérdés. A kiváló minőségű, nagy sűrűségű polietilénből készült palackos ládák tartósak és sérülésállóak; a műanyag nem repedezik vagy kopik, így a palackok védve vannak a töréstől.
