Vannak sörök, amelyek említésekor nem csupán az íz, a küllem, a logó jut az eszünkbe, hanem mély érzelmek, izgató élmények. Vannak sörök amelyekre gondolva az elrévedő tekintetre fátyol borul, a szájszeglet mosolyra görbül, a szív is szaporábban ver. Vannak sörök melyek akkor és ott tűnnek fel amikor és ahol a legnagyobb szükségünk van rájuk. Augusztus eleje, a gazdasági válság egy éve, munkahelyi nagyfeszültség, zaklatott idegek, kínkeserves nyaralási előkészületek, zéró átállási idő. Hajnali kelés, fárasztó utazás, megérkezés a kempingbe, szakadó eső, dohos faház, otthon hagyott fontosnak vélt úti holmik, idegroham. Ne szólj hozzám, ne érj hozzám, mindjárt robbanok állapot. Menjünk be a városba, hátha valami történik. Egy óra séta, a város még esőben és esteledve is gyönyörű, de az otthonról hozott feszültség kitart. Szomjas vagyok és elviselhetetlenül nyűgös. Igyunk valamit, ami Csehországban természetesen azt jelenti, hogy igyunk sört.
Kis utcácska, kapu egy barátságos kerthelyiségbe (Cafebar Underground), sok lelkes fiatal, nem illünk ide, de a sör fogyasztásnak nincs felső korhatára, rendelünk. Én valami erősebbet, érzem most ez kell. 13-as jó lesz? Naná! Hogy milyen márkájú? Valami S betűs. Kit érdekel, csak gyorsan hozzák, türelmetlen vagyok. Elém teszik, szemnek ideális küllem, kéznek kellemes hűvösség. Hosszú korty...valóságos intravénás injekció...csoda. Először csak a láb lazul el, majd az érzés gyorsvonatként rohan a fej felé. Mintha a világ leghatékonyabb nyugtató-lazító szerének önkéntes tesztelője lennék. Még egy korty és a megkönnyebbüléstől könnybe lábad a tekintet. Megérkeztem, már nem rohanok, a nyűg, baj lassan eloszlik, hurrá nyaralok!
Most már igencsak érdekel, hogy mi is ez a csodaszer? A válasz: Svijany. A hatása alapján akár „gyógyszerként” is szabadalmazható sörünk névadója egy alig több mint 300 lakosú apró település a libereci körzetben, nem messze Turnov városától. A falucska története a XIV. századra nyúlik vissza, amikor a ciszterciták tettek szert a környékbeli birtokokra. A helyi sörfőzés első bizonyítékai 1564-re datálhatók. Ugyan Vartenberk-i Jaroslav csak egy évvel később szerezte meg Svijany-t, de kétségtelenül kedvére volt hogy pénzes ládáját a helyi sörfőzésből és kocsmák üzemeltetésből is megtámogassa. Ennek örömére egy kis reneszánsz erődítményt is felhúzott itt nyomban, amelyet az évszázadok során kis kastéllyá alakítottak át.
Jaroslav 1602-ben bekövetkezett halála után a birtok (sörfőzdéstől) Jachym Ondrej Slik a hírneves Habsburg-ellenes lázadó tulajdonába került, aki a fehérhegyi csatát követő megtorlás egyik prominens áldozata lett. Prága fő terén (Staroměstské náměstí) tartott kivégzését követően ki másé is lett ez a birtok is, mint a híres-hírhedt Wallenstein-é, akiről már ideje lesz egyszer részletesebben is szólnunk. A Wallenstein-család egészen 1814-ig üzemeltette a birtokot, és persze a sörfőzdét is, melynek kapacitását az idők folyamán alaposan megnövelték. 1820-ban a sörgyár a Rohan családhoz került, egészen 1912-ig amikor Antonin Kratochvile lett az új tulajdonosa. A Kratochville család ezt követően - egészen 1939-ig - meg sem vált a sörforrástól. Nekik köszönhető a sörgyár folyamatos technikai fejlesztése.
A II. világháborút követően a jól ismert módon államosították a svijany-i üzemet is. A következő évtizedeket az Észak-cseh Sörgyárak tagjaként próbálta átvészelni, egészen az állami cég 1990-es felszámolásáig. Ekkor a sörfőzdét a Vratislavice nad Nisou-i Sörgyárak elnevezésű cég vette át, de csaknem a csőd szélére vitte. Szerencsére 1995-ben részvénytársasággá alakult át majd 1997-ben beolvadt a Prágai Sörgyárakba. Ezzel azonban a hanyatlásnak még nem volt vége. A Svijany volt a legkisebb és a legöregebb sörfőzde, így a brit többségi tulajdonú (Bass) részvénytársaságon belül jóformán a kutyát sem érdekelte. Már-már a bezárás határán táncolt, amikor az 1998-ban létrejött a Svijany Sörgyár S.r.o. megvásárolta, és az új, ambiciózus tulajdonosok nekiálltak a gyár modernizációjához, a márka hírnevének helyreállításához, és persze ezzel egy időben az értékesítés felfuttatásához. Ez szerencsére, szerencséénkre olyannyira sikerült, hogy a Svijany ma már teljesen kilépett a helyi sör kategóriájából, és országszerte rábukkanhatunk erre az egyre népszerűbb „cseh remekre”.
Az 1998. Magáról a sörről mit is mondhatnánk. Az alap természetesen a saját kiváló minőségű kútvíz, komló Žatec környékéről, helybeli maláta; a módszer kipróbált, változatlan; a végeredmény kiváló. Nekünk, mint mezei sörélvezőknek ennyi elég is. Svijany népszerűségét mi sem hirdeti jobban, mint a Rangers elnevezésű zenekar által komponált saját himnusz, amelynek a lényegre törő szövegének ismertetésétől eltekintenénk.
A sörgyár jelenlegi szortimentje a következő: Desítka (10%), Máz (11%), Fanda (szűretlen vágott - 11%), Rytíř (Lovag) (12 %), Kvasničák (szűretlen - 13 %), Kníže (Herceg) (13 %), Kněžna (Hercegnő) (barna - 13 %), Baron (15%), Fitness (3,2%), Vozka (alkoholmentes), Weizen (csapolt búza - 12%). A sörgyárban természetesen étterem, és egy impozáns kínálattal rendelkező sörbolt is üzemel, érdemes betérni. Magát a sörgyárat kisebb csoportban, előzetes bejelentkezéssel meg lehet tekinteni. Persze csak desítka-t, vagy jedenáctka-t (azaz könnyű 10-est, vagy max. 11-est) kortyolhattunk, hiszen még várt ránk egy pár kilométer, és mi nem csak támaszkodásra szerettük volna a továbbiakban a hű drótszamár társunkat igénybe venni.
Saját tapasztalat: A Svijany sörfőzde már 1564 óta főzi söreit az Észak-Csehországban található sörfőzdében. A Svijanský Máz-t a jobb oldali pohárba töltöttem a vele együtt megkóstolt "Fejedelem úr" mellé. Ránézésre nincs sok különbség eközött a két sör között, csupán a habjukban fedeztem fel annyi eltérést, hogy míg a Máz-nak kb 3 perccel a fényképezés után már teljesen szétfoszlott, addig a Kníže-nek az utolsó kortyokig kitartott a dús, fehér, kemény habja. Ízében határozott keserű, érett komlósság dominál, amely remekül illik a cseh sörök által kijelölt irányvonalba. A Kníže 5.6%-os alkoholtartalma határozottabbnak, teltebbnek tettette magát a Máz 4.8%-ával szemben, és talán kicsit kesernyésebb is volt, mint teszt-társa. Mindkettőben megjelent az oly finom "folyékonykenyeres", kissé élesztős íz is. A sört apukámmal szerezte a teszthez, ezúton is köszönet érte!
Gyártja: Pivovar Sjvijany a.s. Svijany c.p. 25. Újra vennék?
Báró, herceg és lovag ütközete az udvartartással | 🇨🇿 Svijany vakteszt
Megfiatalított sörtípusok és jellegzetes ízprofilok összefoglalása adja a Svijany sör karakterét: a hagyomány megőrzése és a modern gyártástechnika egyensúlya került előtérbe a 20. század végén és a 21. század elején. A Desítka és az 11%-os Desítka-hoz hasonló könnyű söröktől kezdve a magasabb alkoholtartalmú Rytířig és Kněžna-ig terjedő skála lehetővé teszi, hogy minden felhasználó megtalálja a számára ideális kortyot, legyen az hétköznapi frissítés vagy különleges események kísérője.
Az ikonikus hangulatot tovább erősíti a svijanský márkanóta, amely a helyi közösség és a történelmi hagyományok iránti tiszteletet is magában foglalja. A sörfőzdében elérhető étterem és sörbolt pedig lehetővé teszi a látogatók számára, hogy a helyszínen átéljék a márka kultúráját, és a nedű mellett finom ételek társaságában élvezzék a különlegességet.
- Svijany: történelmi gyökerek, 1564 óta főzött sör.
- A kútvíz és Žatec környéki komló adja a jellegzetes ízt.
- A szortiment: Desítka, Máz, Fanda, Rytíř, Kvasničák, Kníže, Kněžna, Baron, Fitness, Vozka, Weizen.
- Modernizáció és export: a svijany ma országszerte ismert, nem csak helyi jellegű sör.
Az egyes sörök íze összevetésekor megfigyelhető a kesernyésebb, telt karakter a Kníže esetében, amely a 5,6%-os alkoholtartalmával összefüggésben mélyebbre ható kortyot ad. A Máz viszont könnyebb, 4,8%-os, habja hamarabb elenyészik, míg a Kníže habja tartósabb marad. A tasting élmény így összetett: az élesztős jegy és a „folyékonykenyér” ízvilág minden esetben jelen van, de az erősebb harapás a Kníže-nél érezhetőbb.