Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtája 2002 óta világörökségi helyszín. A világon egyedülálló, ezeréves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely szinte változatlan formájában maradt fenn. A táj képe és szerkezete a borászati kultúrával kölcsönhatásban formálódott. A tokaji szőlőkultúra megteremtésében a régi magyar gazdák mellett számos népcsoport betelepülőinek (német, örmény, ruszin, zsidó stb.) is szerepe volt.
A világörökségi helyszín és védőövezet 27 település közigazgatási területét fedi le több mint 88 000 hektár kiterjedéssel. A magterület települései: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tállya, Tarcal és Tokaj. A vidéken járva felfedezheted a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekvő Tokaj városát, ami a történelmi borvidék fővárosa.
Hercegkúton barangolva megcsodálhatod az egymás mellett sorakozó pincéket, Monokon bekukkanthatsz Kossuth Lajos szülőházába, de csodás naplementét láthatsz Tarcalon a Szent Teréz-kápolnához felmászva. Tolcsván a Szirmay-Waldbott Kastély és látogatóközpontban tudhatsz meg érdekes dolgokat a vidékről, míg Mádon a zsinagógát csodálhatod meg, ami a világ 100 legszebb zsidó imaházának egyike. Tudtad, hogy az 500 forintos bankjegy hátoldalán látható reneszánsz stílusú várkastély a Sárospataki Vár?
A tokaji aszú különleges, egyedi technológiával készül, amelynek két komponense van: az aszúbogyó és a magas minőségű alapbor. Szüretkor az aszúszemeket egyenként szedik le a fürtökről, majd beáztatják az alapborba és így érlelik tölgyfahordóban legalább három évig. Az aszú puttonyszámát az egy gönci hordó (136,6 liter) borban áztatott aszúszemek meghatározott mennyisége adja. A borvidék speciális mikroklímájának köszönhetően alakul ki a Botrytis cinera nevű penészgomba, amely a szőlőszemek héját vonja be szabályozva a sav és a cukor arányát, elősegítve ezzel az aszúsodást.
A szamorodni lengyel eredetű szó, jelentése: „Úgy, ahogy termett”. Tokaj-Hegyalja legnépszerűbb szőlőfajtája. A hárslevelű ízig-vérig magyar szőlőfajta. Elegáns és finom muskotályillat, az ehhez simuló ízek, zamatok teszik közkedveltté. A muskotályok legelőkelőbb fajtája. Tudtad, hogy borok tárolására szolgáló hordókat a Hegyalján növekvő kocsánytalan tölgyekből készítik, melyek ideális csersavtartalmú, kopásálló, tartós faanyagot biztosítanak?
Tokaji Szent Orbán Zarándoklat: a szőlő és a bor védőszentje újra bejárja a Tokaji Borvidéket. Ünnepre készül a Tokaji Borvidék. 2025. május 24-25-én a monoki Sarlós Boldogasszony plébánia és a Szent Orbán 1771 Egyesület szervezésével ismét megrendezésre kerül a Tokaji Szent Orbán Zarándoklat, amikor a szőlő, a bor, a szőlészek, borászok, kádárok védőszentjének Monokon őrzött csontereklyéje bejárja Tokaj-Hegyalját, és a zarándokok együtt kérik Szent Orbán áldását a borvidéken élő emberekre, munkájukra, földjeikre. A Szent Orbán ereklyéje 1771 óta őrződik Monokon, és 2013 óta évente zarándoklatot szerveznek a borvidék településeinek bevonásával. 2023-ban megalakult a Szent Orbán 1771 Egyesület, amely a kultusz erősítését és terjesztését vállalta. A zarándoklat május 24-én Monokon, a Sarlós Boldogasszony templomban veszi kezdetét, majd Tarcalon, Tokajban, Vámosújfalu, Sárospatak érintésével folytatódik, és május 25-én visszatér Monokra.
A Tokaji Borvidék 27 települést foglal magába, a termőterületek nagysága 5500 hektár (2020-as adat). A borvidék szőlőfajtái: Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály, Zéta, Kövérszőlő, Kabar. Főbb fajták rövid jellemzése: a Furmint ma a borvidék legfőbb fajtája, őshonosnak vélhető, klónjai: T-92, T-85, P-26. Ízanyagokban rendkívül gazdag, az aszúsodó és savmegtartó képessége miatt az alapborként kiemelten fontos. A Furmint rendkívül sokoldalú, pezsgőtől a botritiszes borkülönlegességekig minden kategóriában kiemelkedőt tud nyújtani.
Bortípusok között kiemelkedik az Erzsébet Pince sárgamuskotály bombája, amely tartályos erjesztést és érlelést kap. A fajtaborok jellemzően hozzák a szőlőfajta jellegzetességeit. Tokaji borvidék története szempontjából 13. században már írásos emlékek vannak a szőlőművelésről, és ekkor kezdik a földalatti pincék vájását. 13. század második felében az aszúbor első említése Garay leltárában található.
A tokaji eredetvédelmi történet 1737-ben kezdődik, de 2012-ben készült el a termékleírás, amely a modern borászat alapja lett. 2013-tól megváltoztak a szabályok: az aszúeszencia bortípust és a puttonyszámokat egy részt eltörölték, de a 6 puttonyos felirat csak 150 gramm maradék cukor felett használható. Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. A terroir összhatása, az éghajlat, a fekvés és a talaj együttes hatása adja a borvidék karakterét. Tokaj-Hegyalja a történelem előtti időktől lakott terület volt, honfoglaló magyarok is táboroztak itt, és a Bodrog a Tiszába ömlő részén alakult ki a történelmi település, a mai Tokaj.
Földrajz és talajok - a dűlők gazdag szövetének varázsa
A borvidék mikroklímája és a folyók moderáló hatása különösen kedvez a fehér borok és aszúk készítésének. Tokajban a hőmérséklet-ingadozások és a napsütéses órák magas színvonalú borokat eredményeznek. A terület talajtana sokszínű: a dácit, lösz és riolittufa adja a különböző dűlők karakterét. A Szent Tamás dűlő ásványossága és a Nyulászó halványan savas, de gazdag ízvilága kiemelkedő példákat ad a tokaji terroir sokrétűségére. A borvidék központja Mád, ahol a Szent Tamás kúp jellegzetességei és a Nyulászó által meghatározott délnyugati és északi kitekintések formálják a borok arculatát. A Király dűlő emelkedése és a Hétszőlő összetett dűlőcsoportja mind hozzájárul a tokaji dűlőhálózat karakteréhez.
A borvidék talajai közé tartozik a riolittufa, a kvarc, a lösz, a vörös és sárga agyagok összetett megjelenése. A Lapis dűlő a Bodrog közelsége miatt különösen híres aszúinak. A Vár-hegy és Barakonyi dűlői a vulkanikus múlt nyomait őrzik. A Mádi-medence látványos dűlői közül kiemelkedik a Szent Tamás és Nyulászó, amelyek ásványossága meghatározza a borok összetett ízvilágát. A Hold-völgy és a Közép-hegy dűlők a délies kitettségű, de északi határ menti adottságokkal dolgoznak, megteremtve a dűlőcsoportok gazdag palettáját.
A borvidék eredetvédelme 2012-ben zárult, és azóta a fent említett szőlőfajták és borfajták tekintetében szigorú szabályozás érvényes. A Tokaji borok készítéséhez a Cladosporium cellare által borított pincék biztosítják a szükséges páratartalmat, míg a Botrytis cinerea a szőlőon védő jellemzőket alakítja ki. Az érlelés és a megfelelő tárolás kulcsfontosságú a minőség eléréséhez. A tokaji borvidék évszázados hagyományai, a természeti adottságok és az emberi tevékenység közös eredményeiként formálódnak.
Az őszi mikroklíma és a folyók kapcsolata különösen fontos a száradó aszúsodás és a páratartalom biztosításához. A Tokaji Borvidék klímája ötvözi a kontinentális jelleget és a speciális lokális adottságokat, amelyek a fehérborok széles spektrumát és az aszú különlegességeit létrehozzák. A térség kultúrája és történelme szorosan összefonódik a borral és a borászati hagyományokkal, amelyeket a helyi közösségek évszázadok óta ápolnak és továbbadnak.
