Ülünk a teraszon. Van ennél jobb megoldás egy nyári délutánra, amikor nincs semmi dolgod, a gyerekek a nagymománál, a párod valahol épp barátnőkkel, te meg csak kiülsz a teraszra és olvasol, filmet nézel, vagy csak bámulod az égboltot, amin csak hébe-hóba tűnik fel egy bárányfelhő?
És hát tanuljunk a mediterrán népektől, borozni nem jó és nem érdemes csak úgy, pusztán borral. Olvasgatásba csap át az írás, a pohár is kiürül, Matěj Hořava bánáti történeteit olvasgatom, Pálinka címen jelent meg. Ehhez a könyvhöz viszont egy fröccs kell, lazán csak, egy hosszúlépés az olaszrizlingből.
A teraszon közben kisebb csoportosulás támad, felnézek és tudatosul bennem, öt óra körül járhat az idő, indul a pincetúra. Ha nem lennék lusta, most sétálnék egyet a pince hűvöében, nem is tudom megszámlálni, hányszor jártam már odalenn és még nem untam meg. Most azonban maradok a teraszon, csatlakozik a család is, elég volt a medencéből, játszótérből, pihenésből.
Laci, akit régebbi időkben főúrként emlegetnénk egy boros novellában, és aki mindig tud valami újdonságot elővarázsolni, most egy finomseprőn érlelt chardonnay palackot vesz elő, maradt a szakmai kóstolóról, címke sincs rajta, viszont a bor bitang finom, kicsit krémes, de maradt benne gyümölcs is szépen. Ahogy telik a terasz, úgy lesz nagyobb a zsivaj, a házigazda épp egy nagyobb csapattal kóstol, a szavait éppúgy isszák, mint a borát.
Mi is a borra figyelünk, az igencsak kiváló 2019-es malbec vezeti fel a Bock-steaket, ami mellé már a Bock 70+ érkezik. Tökéletes páros. Kékfrankos, merlot és cabernet franc házasítása, nagyon egyben van, nagyon harmonikus, most épp a 2018-as évjárat van forgalomban, ahogy olvasom, elég sok borverseny zsűrijének is tetszett. Már a desszerten is túl vagyunk, amikor Laci még hoz egy meglepetést, a régi pincében járt a szomszédos nagy csapat, ahol több évtizedes archívum pihen és onnan érkezett egy palack.
A nyolcvanas évek második feléből származik, portugieser vagy kékfrankos. A címke mér rég leporladt, vannak ilyen rejtélyes palackok. A gyerekeseket a teraszon felváltják a vidámabb csapatok, feltekerik a terasz hangerejét, de ezek a boros vidámság hangjai. „A bornak ivóra van szüksége, akiben ugyancsak értelmesen kiteljesedik valami. És nem csak bármi. Tudnia kell a borban bekövetkező sikerülés lehetőségéről, és tudnia kell, hogy ez a pillanat mikor jön el. Ez az értelemképesség maga a történetiség kiteljesedése az ivóban, aki csak ettől válik boldogságképes lénnyé. Addig sok minden félresikerülhet. Az ivóban és a borban is. Hogy mindaz, ami van, van, még nem jelenti azt, hogy értelmes is. Minden bornak megvannak a csak neki megadatott lehetőségei, hogy borrá váljon. És csak ezek vannak neki, több egy sem. Csak egy vagy-vagy van. A bor vagy borrá válik, vagy semmi nem lesz belőle. Olyan nincs, hogy csak kicsit váljon borrá.”
A szöveg folytatódik: „Már születésénél is irodalmunk nagyjai bábáskodtak: Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely és Fáy András, de a fröccshöz nélkülözhetetlen szikvíz, illetve a szikvizes palack, azaz Jedlik Ányos találmányának megjelenése óta eltelt közel 200 évben több írónkat és költőnket is megihlette ez a jellegzetesen magyar ital, melyet 2013-ban fel is vettek a Magyar Értéktárba.”
A történet persze még ennél is régebbi időkre nyúlik vissza. Már az ókori görögök is gyakran keverték a bort vízzel, de a vízbe a „gyöngy”, vagyis a széndioxid buborékok először 1767-ben kerülhettek csak bele a tudós brit papnak, Joseph Priestly-nek köszönhetően. A nagyüzemi gyártás viszont még sokáig váratott magára, magát a szifonfejet ugyan már 1813-ban Charles Plinth szabadalmaztatta, de még nem volt képes olyan palackot gyártani, amely elég erős lett volna a szódavíz biztonságos tárolásához.
A sikeres „marketing kampány” pedig már annak a szüreti, baráti találkozónak köszönhető Fáy András fóti présházában 1842-ben, ahol először került a borba szóda, és született meg az ízig-vérig magyar „fröccs” név, Vörösmarty Mihály nyelvi leleményének hála. Jedlik ugyanis itt mutatta be barátainak, hogyan hígítja ő - gyomorbántalmai miatt - a bort szódával, és el is nevezte az italt Spritzernek, amit Vörösmarty túl németesnek talált és azonnal átkeresztelte fröccsre.
1. A fröccs lelke a szódavíz. Bár gyakran használják, a szénsavas ásványvíz nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a szódát. 2. 3. A fröccsöt elsősorban illatos fehérborból, friss, reduktív fehérborból, rozéból, illetve sillerből készítsük. Kerüljük az édes, a testes, fahordós érlelésű, a minerális, valamint a palackos érlelésű, idősebb borokat. 4. 5. Krúdy Gyula ennek inkább a fordítottját kedvelte, főleg a nagy ivászatok után, amikor ugyanis „Gyógyvizet rendel!” kéréssel fordult a csaposhoz, az már tudta, hogy egy Hosszúlépést (1 dl bor + 2 dl szóda), azaz Fordítottat kell adnia.
Másik neves magyarunkról elnevezett fröccs a Deák bólé, vagy más néven Diákfröccs, amiben inkább a szódán van a hangsúly a kevés bor mellett. Ha azt szeretnénk, hogy a borhoz épp egy kis spriccentésnyi szóda kerüljön, akkor Harmatost kérjünk, ami nevét onnan kapta, hogy a boros pohár felett csak elspriccelünk egy adag szódát. Ez lehet akár egy Góré fröccs, vagy Ijesztett, amikor 1 vagy Jedlik Ányos első pohár fröccse óta számtalan verzió jött létre, mindenki a maga ízlésének megfelelően kérte a bor és a szóda e remek kombinációját. Ugyanígy több neve van Háziúrnak is (4 dl bor + 1 dl szóda), ha Bivalycsókként, Nagy házmesterként vagy Tömbházmesterként kérjük, akkor is fogják tudni mire is szomjazunk.
Viszont semmiképp se keverjük össze a sima Házmesterrel (3 dl bor + 2 dl szóda), mert még meglepődünk, hogy miért is gyengébb italunk, mint amire számítottunk. A foci kedvelőknek a meccsnézés mellé a Magyar-angolt (6 dl bor + 3 dl szóda), vagy Wembley-fröccsöt ajánljuk, ha olaszrizlingből kéred akkor egyszerűbb, ha Puskás-fröccsöt rendelsz. Ha épp vidéken jársz se félj Polgármestert (4 dl bor + 6 dl szóda) vagy Alpolgármestert (6 dl bor + 4 dl szóda) kérni, tudni fogják, hogy nem a falu első emberéért kiáltasz.
Az Ampullát (másfél literes pillepalackban) vagy a Lámpást (1,5 liter bor + 0,5 liter szóda) akár haza is viheted, ha helyben nem bírsz vele, ez utóbbiról Babay József író úgy vélekedett, hogy aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát. Ha növelnéd a mennyiséget és nem csak magadra gondolnál - mert ki tudna ennyit egyszerre egyedül meginni -, akkor neked való az Avasi fröccs (7 dl bor + 3 dl szóda) vagy a Kőműves (25 dl bor + 5 dl szóda), amit a barátokkal közösen fogyaszthatsz el.
A fröccs, vagy régiesen a spriccer, bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, sőt bizonyos italok egymás utáni fogyasztására, azaz nem a pohárban, hanem a szájban vagy gyomorban való keverésére is. Német nyelvterületen is ismert Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven.
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót.
A bor és szódavíz mennyiségétől függően számos fröccstípus létezik (hígítási arány szerinti sorrendben, azonosság esetén összmennyiségi sorrendben). Góré fröccs (ijesztett fröccs): kispohár (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda, amennyi még a pohárban elfér, v. Előrelépés: 8 dl bor, 1 dl szóda. Egervári Sándor, a lemondott labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya keveréke a 8:1-es labdarúgás-vereség emlékére. Fidesz-fröccs: 2 dl bor, 1 dl szóda. Tiszafröccs v. 4Fenyő vagy Ady fröccs: 2 dl bor, 2 dl szóda, egy öntet bodzaszörp. Nemrégen megjelent az úgy nevezett almafröccs is, ami általában 2 dl almaléből és 1 dl szódából áll.
↑ marinov (2007-07-25). „Mennyire magyar a szóda?” (magyar nyelven). urbanlegends.hu. 1. o. Hozzáférés: 2014. ↑ Vörösmarty: Fóti dal. ↑ Fröccs kisokos Archiválva 2018. ↑ Sándor, Németh Márton (2022. július 23.). „Orbán Viktor: Jó okunk van Fidesz-fröccsöt inni”. index.hu. Hozzáférés: 2022. Magyar konyha. Archiválva 2007. Baksa Péter (2007. május 4.). „„Fölfelé megy borban a gyöngy…” / A világmindenség első fröccse ihlette-e Vörösmartyt?” (magyar nyelven). gyoriszalon.hu. 2014. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 19.
- Az alapelvek: a fröccs lelke a szódavíz, és a jó fröccs fehér vagy rozé borból készül a legideálisabban; a vörösborból készült verziók ritkák, de léteznek.
- Ajánlott arányok: a víz és bor aránya legyen harmonikus, a buborékok élményt adjanak, ne a víz domináljon.
- Változatok és elnevezések: Polgármester, Alpolgármester, Háziúr, Dákfröccs és más nevek a magyar gasztronómia játékos hagyományát tükrözik.
- Historikus háttér: Jedlik Ányos találmánya és Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik a fröccs elnevezése és megjelenése a magyar kultúrában.
- A korszerű gyakorlat: friss bor, friss szódavíz és hűtött poharak kombinációja adja a legjobb fröccs élményt, amelyet a lucskos nyári napokon is érdemes fogyasztani.
Még néhány gyakorlati tanács a végére: a fröccshez ne használj túl édes vagy fahordós érlelésű borokat, kerüld az extrém testesítést, és figyelj a bor frissességére és gyümölcsösségére. A víz legyen szénsavas, és a szódavíz legyen zavaróan frissítő, nem pedig semlegesítő.
Fröccs készítése - fröccs típusok és fröccs arányok
Fontos tények a fröccsről
- A fröccs lelke a szódavíz.
- A jó fröccshez mindig friss, gyümölcsös fehér vagy rozé bort válasszunk.
- A szódavíz és a bor aránya határozza meg a kész ital jellegét, a buborék mennyisége meghatározó.
- A fröccs története a 19. század közepére nyúlik vissza, Jedlik Ányos és Vörösmarty Mihály kapcsolata köré szerveződik.
- Magyar Értéktárba 2013-ban került be a fröccs, mint hungarikummá nyilvánított ital, amely a magyar vendéglátás jellegzetessége maradt.
Ha szeretnéd, készíthetek egy rövid táblázatot az általad említett verziókról és arányaikról, vagy beilleszthetek hozzá infografikát a fröccs fajtáiról a szöveg közé. A nálunk legnépszerűbb verziók közé tartozik a kisfröccs és a nagyfröccs, valamint olyan különlegességek, mint a Polgármester vagy a Háziúr vonalak.