Törley Katalin neve az elmúlt években egyre többször jelenik meg a magyar nyilvánosságban, de vajon kicsoda pontosan a tanártüntetések egyik legfőbb kulcsfigurája?
Törley Katalin a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen francia nyelv és irodalom szakos tanárként végzett, 1992-ben.
A ma már egyértelműen baloldali politikai aktivistává váló pedagógus elmondása szerint valójában nem vágyott a pedagógusi pályára, az egyetem elvégzése után inkább tolmácsként és fordítóként kezdett dolgozni.
Később volt franciatanára megkereste, hogy lenne-e kedve tartani néhány órát, mert az egyik kollégájuk szülési szabadságra ment. Így került vissza Katalin egykori gimnáziumába, a Kölcseybe - tanárként 1999-ben, később pedig osztályfőnök is lett.
Törley Katalin a 2016-ban létrejött, baloldali pénzeket is látott Tanítanék Mozgalom egyik alapítója is, Piltz Olivérrel és Pukli Istvánnal együtt. Katalin a mai napig egyik képviselője és döntéshozója a szervezetnek, így a tanártüntetéseken leggyakrabban ezen minőségében szólal fel.
„Szeretkezz, ne ítélkezz!” „Le a monogámiával!” - hirdette korábban a Tanítanék Mozgalom vezetője egy róla készült fotó tanúsága szerint, egy kartonpapírra írt feliratot tartva a kezében.
A fénykép közzététele a Rólunk, hozzád című kampány része volt, ahol mindenkiről olyan fotó készült, amelyen saját üzenetét, kívánságát vagy személyes vágyát írta fel egy kartonra, amelynek megvalósulásához tágabb közösség, csoport vagy a társadalom együttműködésére van szükség.
A kampány hivatalos célja egyébként az volt, hogy a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem fontosságára, a hajléktalan emberek problémáira, a szolidaritásra és az emberi jogok tiszteletben tartására próbálja felhívni a figyelmet.
A poligámia mellett ilyen módon kiálló Törley Katalin tanítványaival állt modellt még a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusaként.
Az egyik fotón a már említett „Le a monogámiával!”, egy másik képen pedig a „Szeretkezz, ne ítélkezz!” feliratot tartotta a kezében.
Arra azonban nem derült fény, hogy mi köze lehet a többnejűségnek vagy a partnerek váltogatásának a kirekesztéshez.
Azt pedig inkább jobb nem firtatni, hogy ezzel a pedagógus éppen milyen vágyait fejezte ki, és milyen példával kívánt szolgálni a tanítványainak.
A képek a Fotózás és aktivizmus workshopon, a Művészek az iskolában pályázat támogatásával készültek.
A résztvevők a pécsi Gandhi Gimnázium és a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói, valamint a Kontakt fotóművészeti kurzusok fotózás és aktivizmus tanfolyam fotósai, illetve a Város Mindenkié csoport önkéntes hajléktalan aktivistái voltak.
A Város Mindenkié csoport vezetője az a Misetics Bálint volt, aki a Fidesz-székház előtti agresszív demonstrációk között tűnt fel még 2013-ban, majd aktív résztvevője volt az egyetemisták kormány elleni lázításának, illetve egyike volt a színművészeti miatt demonstrálók kiképzőinek.
A radikális baloldali aktivista jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester hajléktalanügyi főtanácsadója havi nyolcszázezer forintos fizetésért, de a testvére sem járt rosszul, ugyanis az ő cége az I. kerületben kap komoly megbízásokat az önkormányzattól.
A pedagógusdemonstrációk fő szervezője azonban arra hivatkozott: egy képet kiragadtak a projektből, ami teljesen másról szólt, mint a poligámiáról, művészeti és pedagógiai szempontból egyaránt.
Emellett Törley Katalin egy másik jogszabályi határvonalat is feszegetett a képpel, ugyanis hazánkban a többnejűség, többférjűség, poligámia és a bigámia is bűncselekménynek minősül.
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv bigámiáról szóló része szerint: Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Így a monogámiával való leszámolásra tett felhívásával az egykori franciatanár a már akkor is hatályos törvénnyel szemben foglalt állást.
Az Origo információi szerint a fénykép közzététele a Rólunk, hozzád című kampány része volt, ahol mindenkiről olyan fotó készült, amelyen saját üzenetét, kívánságát vagy személyes vágyát írta fel egy kartonra.
A Tanítanék mozgalom egyik vezető személyisége ma már nem biztos, hogy kiállhatna és együtt kampányolhatna diákjaival a házasság intézménye ellen, hiszen a hatályos jogszabályok szerint öncélú szexuális propagandát nem fejthet ki a diákjai felé.
2012 végén példátlan dolog történt a magyar köznevelésben: 15 tanárt kirúgtak a munkahelyükről az oktatási intézményekre kiterjedő sztrájkok és polgári engedetlenségek megtörésére.
A munkaügyinek álcázott indoklás mögött valójában politikai okok húzódtak.
Törley Katalin a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végzett, majd itt kezdett franciát tanítani.
Hétfőn bementem tanítani és elbúcsúztam mindenkitől. Aztán kedden is bementem és újra elbúcsúztam mindenkitől, majd délután bementem a tankerülethez, ahol szintén nem árulták el, hogy kirúgtak-e.
Én sírni kezdtem, hogy csak azt mondják meg, hogy van-e még állásom vagy nincs, mert ez így tarthatatlan. Ekkor hirtelen rám zuhant egy hatalmas fáradtság.
Másnap országos sztrájk volt, és én polgári engedetlenséggel töltöttem azt az utolsó munkanapomat október 5-én.
Október 5-én, egy országos sztrájk napján vált hivatalossá a kirúgása. Aznap polgári engedetlenséggel töltötte utolsó munkanapját, miközben már a tüntetésre készült.
Ez volt az a nap, amikor a diákok elfoglalták a hidat, és a kirúgásunk hírére megsokszorozódott a tömeg - emlékezett vissza.
Ha mindent összeadok, 27 évig voltam a Kölcsey kötelékében. Ez több volt, mint az életem fele. Ebből egyik pillanatról a másikra kizuhanni teljesen felforgatta az életemet.
A veszteség mellett ugyanakkor erős szolidaritást is tapasztalt: támogató üzenetek, ölelések, ismeretlenek bátorítása kísérte ezt az időszakot.
A felismerés egyszerre hozott szomorúságot és furcsa büszkeséget. „Hirtelen rám zuhant egy hatalmas fáradtság. Közben mégis azt éreztem: átütöttünk valamit.”
Több, mint négynapos idegőrlő bizonytalanságnak lett így vége. A nekem és a tanítványaimnak is elviselhetetlen, kiszámíthatatlan, érzelmileg nehezen kezelhető időszak a mai nappal lezárult - ezekkel a szavakkal jelentette be Törley Katalin, hogy véget ért a munkaviszonya a Kölcseyben.
Azt is megírtuk, hogy az esetet követően nem sokkal a Balkan Insight összegyűjtötte a környező országok azon „hétköznapi embereit”, akik „fáradhatatlanul dolgoztak, hogy inspirálják társadalmunkat és változást idézzenek elő”.
A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) listáján a környező országokból emeltek ki egy-egy embert, s a díjazottjaik között pedig ott van Törley Katalin is.
A politikai aktivistáról azt írják, „feláldozta munkáját a lelkiismeretéért”.
A Tanítanék Mozgalom vezető arcaként Törley korábban számos tüntetést szervezett, és az egykori franciatanárhoz köthető Tanítanék Mozgalom külföldi pénzeket is kapott a 2022-es választási évben.
A Humán Platform több mint ötvenmillió forint külföldi támogatást kapott, amely ugyanebben az időszakban közel húszmillió forint értékben rendelt szolgáltatásokat a DatAdattól, Bajnai cégétől.
Törley korábban számos tüntetést szervezett, és az egykori franciatanárhoz köthető Tanítanék Mozgalom külföldi pénzeket is kapott a 2022-es választási évben.
Rendben találta ötből négy egykori kölcseys tanár azonnali hatályú elbocsátását a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla május végén, pedig az elsőfokú ítélet végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot.
A tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság közlése szerint a tanárok kártérítést nem kapnak és az ötmilliós perköltséget is kifizettetik velük.
Törley Katalin ezt mondta az ítéletről: „Ezen a szinten a bíróság az elsőfokú ügy aktáihoz nyúl vissza, nem hallgatja meg feltétlenül újra a feleket. Úgy véljük, számos olyan szempontot figyelmen kívül hagytak másodfokon, amelyek elsőfokon az igazunkat bizonyították. Nem csak munkajogi, hanem alapjogi kérdések fonódnak össze: elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságáról van szó, amit nem lehet pusztán a munkáltató és a munkavállaló viszonyában értelmezni.”
Az elsőfokú ítélet egyik kulcsmegállapítása szerint aránytalan volt az ellenünk alkalmazott szankció. A bíró részletesen kifejtette, hogy pusztán azért, mert valaki negyven évnyi munka után néhány órát mulasztott, túlzó és indokolatlan az azonnali hatályú felmondás.
A munkáltatónak mérlegelnie kellett volna az intézkedés súlyát és körülményeit. Az is felmerült elsőfokon, hogy milyen irányok mentén büntetett engem és kollégáimat a tankerület. Miért éppen mi lettünk kirúgva?
Hogy történhetett, hogy a mi mulasztott óráink már elbocsátást vontak maguk után, miközben mások - ugyanabban a tankerületben - sokkal több órát is mulaszthattak következmények nélkül? Ezekre a kérdésekre nem érkezett valódi válasz a bíróságon.
A bíróság elsőfokon feltárta ezeket az ellentmondásokat, és az ítélet is ezek mentén született meg, meg is nyertük az eljárást. Egy ilyen peres ügy évekig elhúzódhat, ráadásul az egész ügynek erős politikai felhangja van.
Mit gondol, tudatosan törekszik a kifárasztásukra a hatalom? Törley: „Persze, de hát ez így van, mióta csak megalapítottuk a Tanítanék Mozgalmat. Kezdetektől fogva a kifárasztásunkra játszanak, minden eszközt bevetnek. Öten vagyunk ebben a konkrét ügyben, mindannyiunknak komolyan belenyúltak az életébe. De a saját és a kollégáim nevében is állítom, hogy kitartunk az igazunk mellett. Nem fogjuk feladni, csak mert elfáradtunk, mert elegünk lett. Ne számítsanak arra, hogy idővel belenyugszunk.”
Hadd tegyem hozzá, hogy egyik kollégánk esetében helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, mivel nála igazolható volt, hogy minden óráját megtartotta. Négyünk számára egyértelmű, hogy továbbvisszük az ügyet. Nemcsak jogilag, de erkölcsileg is meg akarjuk védeni azt, amit képviselünk.
MN: Közbevetem szkeptikusan: milyen kedvező fordulatra számíthatnának a Kúrián? TK: „Igen, értem. De nem szeretem, ha általánosságban beszélünk - sem a szülőkről, sem a pedagógusokról, sem a bírókról. Vannak ilyenek is, olyanok is. Tudom, hogy a bírói testületben vannak olyan tagok, akik rendkívül lelkiismeretesen és kiváló szakmai színvonalon végzik a munkájukat.”
Törley szerint „az oktatás helyzete sosem volt egy diadalmenet”, szerinte inkább egy hullámzó folyamat. A volt pedagógus úgy véli: 2010 előtt is voltak kísérletek a rendszer megváltoztatására, akár nagyon előremutatók is, de azok sem voltak mindig sikeresek, most azonban lejtmenetben van a rendszer.
Törley korábban számos tüntetést szervezett, és az egykori franciatanárhoz köthető Tanítanék Mozgalom külföldi pénzeket is kapott a 2022-es választási évben.
A Tanítanék Mozgalom elnöke a korábban rendőröknek nekirontó fiatalok szüleit hívta demonstrációra, hogy tiltakozzanak a „hatósági erőszak” ellen. Az ellenzéki tüntetést több mint tíz szervezet jegyezte, a Tanítanék Mozgalom mellett többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Anyák akciócsoport és a Nőkért Egyesület.
Törley akkor egy kérdést is intézett Maruzsa Zoltánhoz: „Államtitkár úr árulja már el, hogy élvezetből, tudatlanságból vagy gyávaságból teszi, hogy nem mer ellentmondani a feletteseinek?”
Törley szintén erősen fogalmazott a Belügyminisztériumhoz szervezett ellenzéki tüntetésen is. Azt mondta: most sokkal dühösebb, mint a saját kirúgásakor volt. Törley arra is kitért beszédében, hogy az oktatásért felelős politikusoknak - Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkárnak és Pintér Sándor belügyminiszternek - le kellene mondania.
Majd hangsúlyozta, hogy a „történtek ellenére Orbán Viktor is néma maradt, és a probléma orvoslása helyett bosszúálló döntéseket hozott, és ezért alkalmatlan az ország vezetésére”.
Törley nem rég a miniszterelnök távozását követelte egy megrendezett pódiumbeszélgetésen, ahol Gulyás Márton kérdezte. Törley a rendezvényen azt is elmondta, hogy nem elég megbuktatni Orbán Viktort, hiszen „Kádár is ment, és utána nem sokkal újra kialakult egy autorista, paternalista, abuzív rendszer”.
Mint fogalmazott: „Meg kell tanulnunk azt, hogyan állunk szemben egy abuzív hatalommal, azt, hogyan utasítjuk el, hogyan állunk ki a saját jogainkért. Hozzátette: Nagyon örülnék, ha Orbán menne”.
Arra a felvetésre, hogy miért pont az EP-választáson indul, és miért nem az önkormányzatin, illetve miért nem várta meg a 2026-os országgyűlési választásokat, Törley azt felelte: - 2026-ig nem érnek rá, továbbá a Tanítanék Mozgalom számára az európai értékek nagyon fontosak, szerinte ezen a szinten lehet tenni az oktatás ügyéért.
Ezt Törley úgy képzeli el, hogy ezzel az itthoni közegben fel lehet hangosítani a problémákat, és folyamatosan napirenden lehet tartani az ügyüket.
Törley ma három helyen dolgozik: a Tanítanék Mozgalomban, valamint két oktatási fókuszú civil szervezetnél, a Romaversitasnál és az Együttnevelés Szövetségben.
„Még mindig furcsa, hogy nem vagyok órarendhez kötve, hogy nem korán reggel kezdődnek a napjaim.”
Nem ment el máshová tanítani, és nem választotta a magántanítást sem. „Engem a gimnáziumi közeg vonzott, ez hiányzik igazán” - mondja, hozzátéve, hogy jelenleg kevés esélyt lát a visszatérésre.
A feldolgozásban sokat segített számára a művészet. Énekelt kórusban, és részt vett a Remény panzió című előadásban is, amelyet több mint két évig játszottak színészek és aktivisták együtt. „A művészet segített begyógyítani a sok sebet kapott lelkemet.”
Bár érzi, hogy a tanítási rutin kopik, a vágy nem múlt el. Nagyon hiányzik az az érzelmi kapcsolat, ami összekötött a diákjaimmal.
A közoktatásba és a Kölcseybe való visszatérést azonban jelenleg nem tartja reálisnak - szakmai és egzisztenciális okokból sem. „Nem csinálnám másképp” - fogalmazott.
Ma is aktívan részt vesz tüntetéseken és oktatási ügyekben. Úgy látja, a közoktatás helyzete továbbra is válságos: pedagógushiány, túlterheltség és egyre nehezebben kezelhető rendszer jellemzi. Ha visszamehetne az időben, nem változtatna semmin. „Ez egy nagyon komoly morális döntés volt. Büszke vagyok arra, amit tettünk” - fogalmazott.