Az 1993 és 2001 között futó "Kisváros" című magyar televíziós sorozat a Magyar Televízió egyik meghatározó produkciója volt. A sorozat eredetileg 1993. június 30-án indult, és 2001-ig volt képernyőn. Bár 1994 márciusában, a 20. epizód után ideiglenesen leállt, 1994 novemberében folytatódott, és egészen a sorozat befejezéséig műsoron maradt. A történet középpontjában a valóságban nem létező, határmenti kisváros, Végvár áll, ahová Hunyadi főtörzs érkezik, hogy kiképezze a Határőrség akciószázadát.
A sorozat drámai és vígjátéki elemekkel vegyítve mutatja be a Rendőrség és a 2007-ig létező Határőrség, valamint a 2011-ig önálló Vám- és Pénzügyőrség határmenti bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásait és együttműködését. Ezzel párhuzamosan betekintést nyerünk a szereplők magánéletébe is, ami színesíti és mélyíti a történeteket. Minden epizód egy-egy önálló történetet mesél el, de idővel kiemelt főszereplőkké válnak Járai rendőr őrnagy (a 111. résztől már alezredes) és beosztottja, Balogh Máté zászlós (a 72. résztől már hadnagy).
A tévéfilmsorozat gyártója a 3-sztár film volt. A sorozat jeleneteinek jelentős részét Szigetváron forgatták, valamint az azóta megszűnt bozsoki, bucsui és berzencei határátkelőknél. A laktanyai jelenetek Adyligeten, míg a sorozat első felében látható benzinkutas jelenetek a 6-os főúton, Érd és Százhalombatta határában elhelyezkedő OMV kútnál készültek. A Kádár Trans-nál játszódó jelenetek a cég érdi telephelyén, a Real Bankban játszódó epizódok a pénzintézet pécsi fiókjában, a Siesta Club Hotel pedig Harkányban, a Vital Szálló pedig Almamellék-Szentmártonpusztán kapott helyet. A sorozat legelején látható golfpályás jeleneteket Szentlőrincen vették fel.
Szereplők és karakterek sokszínűsége
A "Kisváros" gazdag szereplőgárdával rendelkezett, ahol számos színész alakított emlékezetes karaktereket. Hadik Imre pénzügyőr (ifj. Fillár István) karaktere a sorozat elejétől egészen a befejezéséig jelen volt, és a 117. részig a bozsoki határátkelőnél forgatott határállomásos jelenetekben is szerepet kapott. Később, a 127. résztől a bucsui, majd a 138. résztől a berzencei határátkelőnél folytatódtak a forgatások. Ifj. Fillár István hat évvel a sorozat befejezése után, 2007-ben ismét VPOP századosi szerepet kapott a "Tűzvonalban" című sorozatban, ahol a "Kisváros" alkotói által készített produkcióban játszott, és ahol egykori kollégájával, Hollósi Frigyessel is találkozott.
Kerényi Sándor alakította ifj. Kemény Ferencet, aki később Beregi alezredes/ezredes/dandártábornokként, országos rendőrfőkapitányként tűnt fel. Beregi Péter először a 8. epizódban jelent meg. Dr. Komlósi Mari (Hédi lánya) karaktere a sorozat elején gimnazista volt, majd a helyi kábeltelevíziónál, később a Gödöllői egyetemen tanult, és végül egy rádiónál helyezkedett el. Dióssy Nelli, Eduscho lánya, Emmike halála után vette át az utazási iroda vezetését. Szakács Zoltán az AB EGON biztosító Végvári kirendeltségének ügyvezető igazgatóját alakította, míg Forgács Andrea az AB AEGON biztosító Végvári kirendeltségének üzletkötője, majd ügyvezetője volt. Dr. Emmike, az utazási iroda első vezetője a 17. epizódban hunyt el. Dr. Szécsény, a Végvári kórház ígéretes orvosa, Forgács Andrea udvarlója volt. Magyar F. Éva kezdetben könyvtáros volt, majd Nelli külföldre távozása után az utazási iroda harmadik vezetője lett.
Számos kisebb, de emlékezetes karakter is feltűnt a sorozatban, mint például Dr. Kovács Zsolt 'Belga' (Derzsi János), a elvetemült gyilkos; a klímaszerelőnek álcázott titkosrendőrök; a lovas határőrök; az emberrablók; Sziszi (Bereczky G.), Herr Szilágyi kisfia; Jóska barátja (Bereczky G.); a Római Disco rosszfiúi; özv. Somkuti Péterné; T. Rekedt, a csapos (Bata János / Tóth S.); "Csocsó", a kocsmavendég (Tóth S.); autótolvajok; fegyver- és kamiontolvajok; Lónyai Péter 'Mr. Bankrabló'; Dr. Gyilkos; éjjeli őrök a bányában; fotósnak álcázott rendőrök; gépkocsis járőrök; filmesek; gyújtogató csempészek; óvónők; határsértő gyilkosok; Szása, a buszrabló (Dr.); földmunkások; Jónás, a csavargó (S.); tiszafüredi rendőr (Dr.); a labdatolvaj fiú apja (R.); dél-szláv menekült fiú (Bereczky G.); román menekült férfi (N.); diszkós fiatalok; Sanyi, a kamionsofőr (Varga T.); Matyusek (id. és ifj.); zsarolók; Möller úr, a csaló (ifj.); műkincstolvajok; ukrán maffiózók; Rettegett Iván emberei; Aranylábú, a csavargó (S.); Glória, presszós a Ferihegy 2-n; vámtiszt a Ferihegy 2-n; sátánista rablók; határőrök az URH-s kocsiban; Mr. Karafiár Ferenc, postagalamb-tenyésztő (N.); Dr. Glárik professzor (ifj.); emberrabló csempészek; csempészek; Bogdán Imre, a gyilkos (Dr.); határőrtisztek; színésznők a játékszínben; Alexander emberei; Madár, az embercsempész (N.); helyszínelők (R.); gyógyszerészeti előadók; kábítószert fogyasztó fiatalok; rabló ikrek; B. önmaga szerepében; rádió technikusok; Feri, színházi ügyelő és grafológus (Kardos M.); színésznők Kisvárdán; Béla, a világosító (Fülöp J.); fiatal rendőr Kisvárdán; maffiózók (Tóth S.); Dr. Kosaras úr (N.); szerb ékszerrablók; Farkas emberei (Tóth S.); számítógépes gyilkosok; verőlegények; Pásztor László, az első vadász (Cs.); Tarnai József, a cigaretta- és embercsempész (Horváth L.); hancúrozó lányok a parkban; szemtanú fiúk Sopronban.
Járai őrnagy, a "farkasétvágyú" rendőr szinte folyamatosan evett a sorozatban, ami jellegzetes vonása lett. Az akciószázad egyik tagja, Gróf (Zalán János) sorkatonai szolgálata után hivatásos határőrként folytatta, míg Egyed Attila, aki a Bűvészt alakította, a sorozat vége felé ismét feltűnt. A sorozat operatőre, Gurbán Miklós három alkalommal is kisebb szerepekben tűnt fel.
Újra együtt! :( (Kisváros 01 Sorakozó)
A sorozat szerkezete és különlegességei
A "Kisváros" epizódjai kezdetben 30-35 percesek voltak, majd több részes, körülbelül 25 perces epizódok következtek, mint a "Merénylet a színpadon", "Csapda", "Jóslat", "Gyilkos játszma", "Kísérlet". A sorozatot indulásakor sokan az "Angyalbőrben" nem hivatalos folytatásának tekintették, főként azért, mert Usztics Mátyás itt is egy sorkatonai szakasz kiképzőjét alakította, és karaktereinek neve (Karádi/Hunyadi János) és lovak iránti szeretete is hasonlóságot mutatott. Gálvölgyi János humorista is parodizálta a sorozatot, Hunyadi karakterét utánozva.
A sorozatban számos színész több karaktert is alakított. Rajhona Ádám például egy embercsempész kocsmárost és egy határőrtisztet is játszott. Szombathy Gyula a 9-12. részben Szarka Gábor néven negatív főszereplőt alakított, majd a 166. epizódban is feltűnt. Igó Éva egy leánykereskedőt játszott a 24. részben, majd 7 évvel később, a 192-193. részben ismét egy leánykereskedőt alakított. Bata János és Tóth S. József is felváltva játszották Rekedt, a csapos szerepét. Perczel Zita a "Jósnő" című epizódban alakított főgonoszt, pontosan halálának napján került adásba az epizód.
A sorozat forgatási helyszínei is változtak az idők során. A korábbi nyugati határ helyett a sorozat második felében a déli határra helyeződött a hangsúly, mintha Végvár földrajzilag közelebb került volna Szigetvárhoz. Nem említették tovább Rohoncot mint határ menti települést, és Ausztriát sem nagyon. A színészek neveinek használata is megváltozott: egyre több karakter kapta meg a színészét alakító színész vezeték- vagy keresztnevét. Balikó Tamás, a sorozatban szereplő színész, a forgatás idején a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt. A 104. részben a nyomozás 1998-ra datálódott. Rajkai Zoltán is kapott szerepet, de az arcát nem mutatták. Fazekas István két évadban egy végvári sofőrt alakított, majd később újra feltűnt.
A "Merénylet a színpadon" című epizódokat az 1999-es Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának előadása alapján rögzítették. A számozási sorrend is néha felborult a speciális epizódszámozások miatt, mint például a "Jóslat", "Gyilkos játszma", "Kísérlet" című epizódok esetében.
A "Gázkitörés" című epizód (166. rész) eseményeit az 1998-as nagylengyeli gázkitörés ihlette, és a kitelepítésre ítélt faluban játszódó jeleneteket Sárhidán forgatták. Gulyás Zoltán, aki Miska benzinkutast és autószerelőt alakította, a sorozat elejétől a 141. részig szinte minden epizódban látható volt. Fazekas Andrea két éven keresztül egy végvári magánnyomozónőt alakított. Csoma Judit által alakított Tülkös százados szerepét eredetileg férfinak szánták. Karalyos Gábor egy nyíregyházi főiskolást alakított.
A sorozat forgatási helyszíneként a 184. résztől Nyíregyháza került előtérbe, ahol Járai a rendőrkapitányt helyettesítette, majd a város rendőrkapitánya lett. A nyíregyházi rendőrkapitányságként szolgáló épület valójában egy irodaház volt. Jordán Tamás egy kisvárosi órásmestert alakított, akárcsak Bacsó Péter "Hány az óra, Vekker úr?" című filmjében. Hollósi Frigyes rosszulléte és epeműtéte is belekerült a sorozatba. Több szereplő karaktere úgy tűnt el a sorozatból, hogy nem tudtuk meg mi lett velük. A pécsi Imperial Kaszinó hét epizódban is feltűnt, hol osztrák, hol pécsi kaszinóként.
A Videoton-sztori: a rendszerváltás árnyékos oldala
A "Kisváros" sorozat mellett a felhasználó által megadott információk között szerepel Schiffer Pál "Videoton-sztori" című dokumentumfilm-trilógiája is, amely a rendszerváltás árnyékos oldalát mutatja be a székesfehérvári Videoton-gyár példáján keresztül. A film 1991-ben, nem sokkal karácsony előtt történt csoportos leépítésről szól, amikor a korábban sikeres gyár válságba jutott, és több ezer dolgozó megélhetése került veszélybe.
A dokumentumfilm-trilógia azoknak a munkásoknak a sorsát követi, akik keményen ledolgozott évtizedek után jövőkép nélkül maradtak. A "Videoton-sztori" a rendszerváltás gazdasági átalakulásának veszteseit bemutató értékes kordokumentum, amely egy rövid, de nagy változásokat hozó korszak fontos és hiteles lenyomata. Schiffer Pál és alkotótársai hosszú időn át követték a szereplőket, 1991-1992-ben forgattak, majd további öt éven keresztül gyűjtöttek anyagokat a következő részekhez. A film a szociográfiai igényű, sokszereplős és hosszú időn át tartó követéssel dolgozó dokumentumfilmek közé tartozik, és a jelen fontos krónikája. Schiffer Pál egész életművében a legkiszolgáltatottabb rétegekkel foglalkozott, és ez a film is azt mutatja be, hogyan válik egy biztos jövőképpel rendelkező csoport a társadalom perifériájára.
Egy emlékezetes jelenetben a Videoton üzemében felolvassák, kiknek a munkájára nincs szükség a jövőben. A kamera végighalad az üzem munkaállomásai között, miközben a dolgozók neveinek végtelen sora hallatszik. A munkásoknak néhány perc alatt kell eldönteniük, elfogadják-e a közös megegyezésen alapuló elbocsátást, sokan végkielégítés reményében beleegyeznek. Az interjúalanyokat sokkolja a hír, bizonytalan terveik vannak a jövőre nézve, sokan családfenntartóként kerülnek az utcára, nem ismerve más rendszert, mint a szocializmust.