Meghalt Alfred Heineken, a holland sörkonszern volt elnöke. 18 éves korában lépett be a nagyapja által 1864-ben alapított vállalathoz, és fokozatosan Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb sörgyártójává fejlesztette. Az apja által félig-meddig elvesztegetett cég részvénytöbbségét 1954-ben szerezte vissza, és mindvégig megtartotta, családi alapítványa révén. Freddy Heineken 1971-től 1989-ig a vállalat igazgatótanácsának elnöke, majd 1995-ig a felügyelőbizottság elnöke volt, azóta pedig a Heineken sörgyárat 50,005 százalékban tulajdonló Heineken Holding családi alap elnöke és ugyancsak 50,005 százalékos tulajdonosa.
A Heineken söröket Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában árusítják. A múlt év első felében a konszern 4,449 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. Freddy Heineken 1923-ban született Amszterdamban, és karrierje 1942-ben kezdődött a családi vállalatnál. A marketingosztály igazgatójaként maga alkotta meg a márka arculatát. - Nem sört árulok, hanem jó kedélyt - volt a jelszava.
Nagy izgalmat váltott ki Heineken 1983-ban történt elrablása. Három hét múlva, 35 millió gulden váltságdíj ellenében szabadult ki. Tájékoztatjuk, hogy módosítjuk Általános Felhasználási Feltételeinket (ÁFF), melyet ITT és ITT olvashat. A módosítások 2026. április 30-tól hatályosak. A szolgáltatásaink további igénybevételével Ön elfogadja a módosított ÁFF rendelkezéseit. Amennyiben nem ért egyet a változásokkal, kérjük, ne vegye igénybe a Videa és a VideaKid szolgáltatásait. Amszterdam, 1983.
Elrabolják Alfred Heinekent, a világ egyik leggazdagabb, és Hollandia legbefolyásosabb emberét. A sörgyárost egy csapat fiatal bűnöző rabolta el, akik hatalmas váltságdíjat követelnek érte. A milliárdos huszonegy napot tölt egy hideg, szűk cella falához láncolva, az elrablói megaláztatásának kitéve. Miután kifizetik a váltságdíjat, a rablók elengedik a milliárdost. Alfred Heineken azonban nem hagyja annyiban a dolgot.
Három hét múlva 35 millió holland guldenért cserébe szabadult ki. Bosszúért liheg, és személyesen akar leszámolni a bűnözőkkel. Igaz történet alapján. Bár a márkát nem ő hozta létre, a család legismertebb és legünnepeltebb tagja lett idővel, aki a hollandokon kívül más nemzetekkel is megismertette a Heinekent. Alfred Heineken, vagy ahogy a fél világ ismerte, Freddy Heineken 1923. november 4-én született Amszterdamban, a sörgyáros családba, hiszen nagyapja még 1863-ban megvette a város akkor legnagyobbjának számító, 16. században alapított sörfőzdéjét, a "Hooiberg"-et (A Szénakazal).
A gyár kapacitása évi 2100 hordó volt. Valamivel több mint 30 évvel később, dr. Elion felfedezte azt a különleges sörélesztőt, a "Heineken A-élesztőt", melyet a cég kizárólagos joggal használ és mai napig az ital legfontosabb alkotóelemét képezi. 1914-ben Henry Pierre Heineken vette át a cég vezetését, és ekkor tették meg az első kísérletet is a nagyszabású exportra, külföldi gyárak építésére, melyből az elsőt 1931-ben az akkor még holland gyarmat Indonéziában adták át. 1931-ben pedig a Fraser & Neave konglomerátussal karöltve alapítottak főzdét Szingapúrban, és a szesztilalom feloldása után, 1933 végén elsők között szállítottak sört az Egyesült Államokba is.
Valami gond viszont volt a rendszerben. No nem a sörrel, sokkal inkább a megfelelő körítés, a megfelelő marketing hiányzott. Alfred Henrynek ebben volt kiemelkedő szerepe. Születése óta egyébként nem titkoltan a cég élére szánták a fiút, aki végül 19 éves korában, 1942-ben be is szállt a társaság vérkeringésébe. 1946-tól az amerikai kirendeltségen kezdett dolgozni, ahol nemcsak a reklámmal, mint olyannal és a megfelelő szakismerettel ismerkedett meg, de későbbi feleségével is itt találkozott.
Az Amerikában töltött idő alatt Alfred észrevette, hogy a vevőkre mind nagyobb hatással vannak a reklámok, ezért hazatérése után ajtajára egy táblát tett ki "reklámrészleg" felirattal. A márka arculatát teljesen újraformálta: az ő találmánya volt a mosolygó "e" betű a Heineken névben, ő döntött a zöld szín mellett és a világszerte ismert logó, a csillag, a zászló és komlóinda kombinációja mellett is. A mai napig jellemző dizájnt egyébként 1964-ben vezették be. Jelszava ez volt: "Nem sört árulok, hanem jó kedélyt". Meggyőződéssel hirdette, hogy a sör képes utazni, sőt a márka is képes utazni, ezért egyre-másra kötötte a licencszerződéseket külföldi sörfőzdékkel.
A marketingfogások és a világhír mellett a Heineken 1954-es visszavásárlása is az ő nevéhez kötődik, hiszen a nagyapját követő érában a többségi tulajdon már nem a család kezében volt. 1961-re a Heineken (legalább részleges) tulajdonát már 28 sörfőzde képezte - ebből négy Hollandiában, a maradék pedig Egyiptomtól Olaszországon át egészen Venezueláig volt található. Freddy Heineken irányítása alatt a Heineken a világ második legnagyobb söripari vállalkozásává, s legnagyobb sörexportőrévé nőtte ki magát. A vállalat több mint 200 nemzetközi és helyi márka birtokosa, több mint hetven országban 125 sörfőzdéje működik, a magyar piacon a kilencvenes évektől vannak jelen.
A vasfüggöny lebontása után ugyanis Heineken szinte azonnal lecsapott a Komáromi Sörgyár Rt. 55,3 százalékára. A sör a világ 174 országában kapható, percenként mintegy tizenkét és félezert palackot fogyasztanak el az általa előállított nemes nedűből. Alfred Heineken életének volt ugyanakkor egy finoman szólva kalandos élménye is, hiszen 1983-ban sofőrjével együtt elrabolták. Az emberrablók 35 millió holland guldenért követeltek érte váltságdíjat, ami közel 5 milliárd forintot jelent. Ennek fejében 3 hét után szabadult a fogságból. Az eset hatására amennyire csak lehetett, visszavonult a nyilvánosság elől. Freddy Heineken 2002. január 3-án halt meg, az elrablást leszámítva meseszerű élete még a filmgyárosokat is megihlette, hiszen Rutger Hauer főszereplésével elkészítették A Heineken emberrablás című filmet.
A filmet a holland mozikban 2011 október végén mutatták be. A történet szorosan kapcsolódik az Alfrenk Heineken-hez és a világ egyik legismertebb sörmárkájához. A film kapcsán megjegyzik, hogy a Heineken-emberrablás borzasztóan kisstílű film, azonban a történet miatt sokan érdeklődnek iránta. Rutger Hauer alakítása kiemelkedő marad, és a magyar változatban Ujréti László nyújt kiemelkedő teljesítményt. A film kapcsán felvetődik a bűnözés és a hatalmas vagyon közti kapcsolatrendszer bemutatása is.
- Alfred Heineken életrajza és a cég fejlődése a 20. században
- Marketing és arculat megtervezése az amerikai tapasztalatok alapján
- Visszavásárlás és expanzió világszerte
- A 1983-as elrablás és annak hatása a magánéletre és a cég irányítására
- A Heineken kultúrája a vasfüggöny lebontása után
Előnyös kép: Heineken jelszava és a márka vizuális identitása
