A borászat világa sokrétű, a szőlő ültetésétől a palackozásig az út során a szőlész-borász folyamatosan hoz döntéseket. A Medvebor Zalai Borászatnál ezt a folyamatot a természetes módszerek előnyben részesítése teszi egyszerűbbé, így bizonyos opciókat eleve kizárnak. Ennek a filozófiának köszönhetően nem használnak mesterséges műtrágyát vagy gyomirtó szereket, a szőlőt kizárólag kézzel, nagy körültekintéssel szüretelik, minimalizálva ezzel a szőlőszemek sérülését a szállítás során. Ezen elvek mentén a boraik nem a laboratóriumokban és gyárakban tervezett, évről évre azonos ízvilágot mutatják, hanem a termőhely, azaz a kiváló terroir sajátosságait és az adott évjárat változásait tükrözik.
A Terroir Hű Képviselete: Szigorú Terméshozam-korlátozás és Talajadottságok
Az autentikus terroir-képviselethez koncentrált borokra van szükség. Ennek érdekében a Medvebor birtokon szigorú terméshozam-korlátozást alkalmaznak, melynek keretében tőkénként mindössze 1-1,5 kg szőlőt hagynak, illetve hektáronként 500-750 kg szőlőt termelnek 1000 négyzetméteren. A birtok központja, valamint a legtöbb saját területük a "Csáford" hegy déli oldalán található. Újonnan telepített területeik Óhíd határában, Szent Anna kápolnája mellett találhatók.
A szőlőterületek elhelyezkedése és a talajadottságok jelentősen befolyásolják a borok karakterét. Vindornyaszőlős, Vindornyalak és Zalaszántó szőlői nem a dombvidéken, hanem a Keszthelyi-hegység egyik északnyugati nyúlványának (Kovácsi-hegycsoport) déli lejtőin helyezkednek el, javarészt bazalt alapkőzetre települt talajokon. Ezzel szemben Zalaszentgrót, Zalabér, Pakod, Bérbaltavár és Szentgyörgyvár szőlői már a Zalai-dombság egyik kistájának, a Zalavári-hátnak lejtőin fekszenek, javarészt löszre települt talajokon. Sármellék, szintén borvidéki település, a Zala völgyében fekszik. Bak település a legkülönlegesebb, földrajzi értelemben a Göcsejben található, ahol a talajok főként vályogra és agyagra, valamint kavicsos-vályogos törmeléktakaróra települtek. Dióskál, Egeraracsa, Zalaszabar, Orosztony, Nagyrada, Garabonc, Zalakaros, Galambok, Nagykanizsa és Miháld szőlőterületei a Zalaapáti-háton találhatóak, ahol a talajok főként jégkorszaki vályogra, helyenként löszre és löszös üledékre települtek. A Zalaapáti-háttól a Principális-csatorna választja el az Egerszeg-Letenyei dombságot, ahol Söjtör, Magyarszerdahely, Homokkomárom, Eszteregnye, Rigyác, Valkonya, Becsehely, Letenye, Zajk, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyeföld, Dobri, Tormafölde és Szécsi-sziget szőlői terülnek el. Végül, a Kerka-vidékhez tartozó települések, Kerkateskánd és Lenti szőlői is jelentős szerepet kapnak. A Muramenti körzetből 2021-ben jött létre az önálló Mura/Murai termékleírás, amely Letenye, Tormafölde és Csörnyeföld határában több dűlőt és aldűlőt említ. Ezen a területen egy 165-240 méter magasságban elterülő dombhát található, melynek déli oldala legyezőszerűen terül el a Mura völgyére. A barna erdőtalaj pannon agyagra települt, így a terület vízháztartása kiváló, a síkság felől pedig a Murának és a Kerkának köszönhetően bőséges párát és meleget kap.
A Medvebor Születése: Véletlenek és Hivatás
Sokak számára a bor misztikus ital, de sajnos sokan találkoznak vele helytelen módon. Nagy Gábor, a Medvebor borásza szerencsésnek mondhatja magát, hiszen barátai és ismerősei mindig a minőségi borok civilizált fogyasztása felé terelték. A szőlőtermesztés gondolata már többször felmerült beszélgetéseik során, de legtöbbször csak viccként. Az igazi fordulópont 2010-ben következett be, amikor szülei vásároltak egy kis birtokot Zala megyében, Csáfordon, egy apró bungalóval és 200 tőke termő szőlővel. Gábor ekkor még Szegeden élt, és bár ingázott, hogy rendbe tegye a birtokot, hamar rájött, hogy ez az, amit igazán szeretne csinálni. Innentől kezdve csak a lehetőségei korlátozták: igyekezett új területeket beültetni és vásárolni a közelben, miközben mindent megtanult a szőlőről és a borról. Legfontosabb mestere Béla Fekete volt, akinek pincéjében két évig dolgozva rengeteget tanult. Hangsúlyozza, hogy egyetlen pince vagy szőlőbirtok sem működhet egyszemélyes show-ként, megfelelő segítség nélkül halálra van ítélve.
Tímármunka - szőrmekikészítés - marhabőr faragása IV./4.rész
Kézműves Borok: Értékválasztás és Természetesség
A "kézműves" jelzőt Nagy Gábor nem csupán egy elhatárolódásként vagy különbségként definiálja, hanem elsősorban értékválasztásként, amely a termelési rendszer minden döntési helyzetében megjelenik. Ez azt jelenti, hogy nagyüzemi körülmények között is lehet kézműves értékrend szerint dönteni. A Medvebor borászat négy alapvető érték mentén hozza meg döntéseit: egyediség, beltartalom, tisztaság és a borvidék élhetősége. Céljuk, hogy a borokban megjelenjen a termőtáj, a talaj, az évjárat és az időjárás.
A természetesség szintén szerves része a döntéshozatali folyamatnak, és szorosan kapcsolódik a fent említett értékekhez. Ez konkrét technológiai döntéseket is magában foglal. Fontosnak tartják, hogy sem a kézművesség, sem a természetesség nem jelenti a technikai vívmányok elutasítását. A szőlőt műtrágya és gyomirtó szerek nélkül művelik. A tápanyagpótlást szerves trágyával vagy szerves alapú biokészítményekkel oldják meg, a gyomirtást kapálással, kaszálással, a rovarok okozta károk korlátozását pedig biológiai módszerekkel. Így törekednek a lehető legjobb alapanyag előállítására, amelyet a pincében hagyományos módon erjesztenek.
A Fajtaszerkezet és a Jövő: Összefogás és Megmaradás
A Medvebor fajtaszerkezetét négy fő szőlőfajtára alapozták: Olaszrizling, Furmint, Cserszegi fűszeres és Szerémi zöld. Az Olaszrizling Magyarországon megkerülhetetlen, és kiváló bort ad. A Furmintot olyan fajtának tartják, amely nemzetközi szinten is érdekessé teheti a magyar borokat. Emellett igyekeznek felkutatni más, ritka fajtákat is, bár ezekből egyelőre csak kísérleti mennyiségben készítenek bort.
A jövőt az összefogásban látják. Termelőként össze kell tudniuk fogni az azonos értékek mentén és a területi összetartozás jegyében. Zalában már megkezdték ezt a folyamatot, melynek első gyümölcse a Zalai borvidék zászlósbora, egy olyan bortípus, amely azonos néven, hasonló paraméterekkel, de bármely zalai borász által megvalósítható, és mint ilyen kerül a polcokra. Fontosnak tartják a más terméktípusok termelőivel és szolgáltatókkal való összefogást is, közös "programcsomag" kínálásával. A magyar bornak akkor van jövője, ha a borvidékeken valódi megélhetéssé válik a szőlőmunka, ami állandó munkaviszonyt, fejlődési és tanulási lehetőséget jelent a munkavállalók számára.
A Medvebor Pincészet 2016 óta működik hivatalosan, de Nagy Gábor már 2010 óta foglalkozik szőlőmunkával. A Zalaszentgrót melletti Csáfordi-hegyen található ültetvényeken dolgozik, és bár gyakran beszél többes számban, a munka oroszlánrészét egymaga végzi. A metszéstől az ültetésen át egészen a palackozásig mindent ő csinál, bár időnként vannak segítői. A pince arculatát a négy fő szőlőfajta (olaszrizling, cserszegi fűszeres, furmint, szerémi zöld) adják, amelyekből évente akár 14-féle bort is piacra dob, mikrofajtákat is beleértve. Az éves palackszám átlagosan 3000 körül mozog.
Elismerések és Jövőbeli Tervek
Nagy Gábor, a Medvebor Pincészet lelkes borásza nemcsak a szőlőt, hanem a szakma elismerését is gondosan műveli. 2024-ben elnyerte a Keszthely Város Bora címet a zalai borvidék közösségi nedűjével, a Hegykével. A Hegyke egy közösségi bor, a zalai borvidék közös szellemiségének gyümölcse, amely egyre több borász csatlakozását ösztönzi. Gábor számára már az is óriási élmény, hogy részese lehet ennek a szakmai és baráti közösségnek.
Eddig a borok alkotására koncentráltak, de ettől az évtől kezdve szeretnének közvetlenebbül is megszólítani vásárlóikat és barátaikat, lehetővé téve a borászat meglátogatását, ahol kérdezhetnek és megnézhetik a szőlőt. Vagyis szeretnének valamilyen formában "nyitva tartani". A kihalóban lévő szőlőfajták felkutatását is folytatni kívánják.
A Medvebor Zalai Borászat szerémi zöldje a Borsmenta régi magyar szőlőfajták borait értékelő tesztjén a legjobb fehérbornak bizonyult. A halvány aranysárga színű bor illata kezdetben tartózkodó, de idővel rendkívül sokszínűvé válik, trópusi gyümölcsök, méz, gyömbér, hársfavirág, őszibarack, kakukkfű, ginzeng, menta és egy leheletnyi sósság jegyeivel. Kóstolva összetett, fűszeres, köves, sós, gyógynövényes és enyhén kesernyés. Hosszú utóízében gesztenyemézes hangulat, majd újra a fűszerek és a kövek dominálnak. A bor izgalmas, remek arányokkal és filozofikus mélységekkel rendelkezik.
2025-ben, a Nyitott Porták Zala-völgye keretein belül a Medvebor Zalai Borászat csáfordi pincéjébe látogattunk. A Zala-völgye, a Zalai Borvidék része, szinte toszkánai vidék. A Medvebor-birtok a csáfordi szőlőhegy Déloldal dűlőjében, zárt völgyben terül el. A kínálatban megtalálható a négy "hungarikum": az olaszrizling, a furmint, a cserszegi fűszeres és a szerémi zöld. A borok fantázianévvel vannak ellátva, mint például a Grizzling vagy a Medvetánc, ami szerethetőséget és egyediséget kölcsönöz a márkának.
Nagy Gábor példa arra, hogy a minőség nem feltétlenül a méretből, hanem az elhivatottságból fakad. Egy ember, aki "királyi többesben" beszél - mert amit képvisel, az több egy ember munkájánál.