A whisky, e nemes nedű, már messze túlmutat puszta szeszes itallétén; művészetté szofisztikálódott, akárcsak a bor, hallatlan minőségek és mélységek (és árak) jellemzik ezt az életstílus-elemmé vált italt. Globális nyomulása és marketingje révén vált a kultúra szerves részévé, mely a borhatár fölötti hűsebb régiókban fejlődött ki, hígabb és hétköznapibb kistestvérével, a sörrel együtt. Egy tőről fakadnak, a gabonából, mely minden, a szőlőt nélkülözni kénytelen kelta, germán és szláv emberi közösségben az alkoholos tudattágítók és endorfin-helyettesítők alapanyagául szolgált. A whisky neve a kelta-gael uisge beatha, azaz "élet vize" szóból ered, mert csak egy jó pohár whisky jelentett fénysugarat a vad, viharos éjszakákon, melyek Skócia nyugati partjai fölött szoktak tombolni. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia nyugati partjain játszódik, hanem Írország keleti partjain, de azért ott is elég rossz idő volt, ahogy Karinthy is megírta.
Nem duma, hogy a tenger illata is felsejlik némely whiskykben: az évtizedes hordós érlelés során ez a nemes nedű magába szívja az óceán illatát. A whisky-kultúra egyik meghatározó eleme az érlelés folyamata, mely során a párlat nemesedik a tölgyfahordókban. A tölgyfa fajtája, az érlelés hossza, és a hordó korábbi élete mind-mind befolyásolja a végeredményt. Különösen az amerikai ex-bourbon hordók és az európai sherry vagy tokaji hordók eltérő ízvilágot kölcsönöznek az italnak. Az Egyesült Államokban a jogszabályi előírás, hogy csak új hordóban érlelődhet a whisky, így hát a használt hordók kerülnek Skóciába, ahol a nevükhöz hű skótok szívesen használják a "másodkézből" származó hordókat. Ez a "second hand" hordós érlelés adja a skót whiskyk jellegzetes, komplex ízvilágát.
A Whisky Komplexitása és a Master Blender Művészete
A 10-15 év alatti whisky nem komoly, a csúcs amúgy a scotch. Az ír whiskey vagy a jenki Bourbon sem éri el a skót komplexitását, amit bonyolult, a malátawhiskyt főleg kukoricaalapú grain-párlattal elegyítő blendek kikeverésével fokoznak a whisky-keverő művészek. Ők, a Master Blenderek, olyan becsben állnak, hogy többen nem ülhetnek egy repülőre, mert ha leesnek, nincs kivel pótolni fenomenális nózijukat. Az egyik első blender, Johnnie Walker volt, ő tehát nem egy marketing-kitaláció, hanem egy tehetséges kilmarnocki kalmár és whisky-komponista. A whisky-keverés mestersége évszázadok alatt alakult ki, és a blenderek olyan tudással rendelkeznek a különböző párlatok íz- és aroma profiljáról, ami szinte felbecsülhetetlen. Képesek harmonikus egységgé formálni akár negyvenféle különböző párlatot is, létrehozva ezzel egyedi és összetéveszthetetlen karakterű italokat.
A whiskyk között is találunk könnyű, "konty alá való" és testes fajtákat, továbbá abszolút hangulat és ízlésfüggő, hogy ki melyiket, s mikor részesíti előnyben. A vásárlás után már semmi meglepetés nem érhet minket, mert a magas alkoholtartalom miatt nem változik az állaga a palackozás után, és a fejünk sem fáj másnap. A whiskyk általában füstös ízűek és illatúak első blikkre, hiszen tőzegen füstölik a kicsíráztatott árpaszemeket (=malátázás). Ez a tőzeges füst adja sok skót whisky jellegzetes aromáját, melyet tengeri sóssággal és tőzeges, füstös utóízzel ötvöznek.
A Whisky Világa: Több Mint Csak Alkohol
"Whisky and freedom gang thegither" - mondta Robert Burns, míg Churchill a fekete címkés Johnnie Walkerrel nyerte meg a háborút. A whisky nem csupán egy ital, hanem egy kulturális jelenség, mely mélyen beágyazódott a nyugati kultúrába. A szigetországok whiskyhagyománya évezredes múltra tekint vissza, a XIII. századból is találunk feljegyzéseket a whiskyről. A japánok ugyan csak az 1930-as évektől próbálkoznak a whisky készítéssel, de mind minőségileg, mind mennyiségileg megközelítik a nagy whisky gyártókat, úgyhogy érdemes rájuk is figyelni.
A whisky kóstolása igazi élmény. Érdemes figyelni a hordóban eltöltött időt, a "single malt" jelenti, hogy tiszta, és nincs házasítva semmivel sem. A "single grain" jelenti, hogy nem malátázott gabonából készül, míg a "blended" a házasított. A szűretlen whisky a jó, és az ára alapján a kb. 10 és 20 ezer Ft. közé eső italok a kóstolásra érdemesek, az alatt inkább csak kólával ajánlottak. Egyébként a whisky-hez lehet tenni egy kiskanál csapvizet, hogy az alkohol íze és szaga enyhébb legyen, és előjöjjenek a mögöttes dolgok, például az animális vagy vaníliás jegyek. Az utóérlelés fontos dolog, hogy az utolsó egy évben milyen ízhatások érik a whisky-t, például manapság a tokaji hordóknak van nagy keletje e téren, de álljon példának a következő whisky a sorban, mely édes sherry-s hordóban érlelődik végig, abból is csak az első töltet jöhet szóba ennél a fajtánál.
Példaképem whisky-téren a hedonista életművész, méznyaló Réz András, aki a borok mellett a whiskykhez is ért. Magam csak most értem el egyedfejlődésem során oda, hogy e súlyos irányba tágítsam a szortimentet és tudatomat, és minden borkedvelőnek jó szívvel ajánlom, hogy a bor mellett terjeszkedjenek ki erre az árnyalatos itókára és kultúrára. Ha megjelenik valahol társaságban - márpedig ezt gyakran teszi -, az emberek megbökik egymást: „Tudod az az izé, az a filmesztéta”. Hol itt, hol ott bukkan fel rádióban, tévében, és magyaráz. Magyarázza a filmeket és a könyveket, a divatot és a falfirkákat, a reklámokat és a valóságokat, a nők illatát és a borok ízét. Ez a kötet olyan, mint ő, mégis meglepő. Talán azért, mert Réz András ez alkalommal humoreszkekben elmélkedik a világról. Ráadásul - tőle szokatlan módon - nagyon személyesen. Így aztán kiderül, miért nem szeretne nagymellű szőke, tüzes tekintetű macsó vagy politikus lenni. Hogy rajong a horrorfilmekért, utálja a focit, stb. és - bármilyen hihetetlennek tűnik - olykor szorong.
Whisky és Kultúra: Több mint Szórakozás
A whisky nem csak egy ital, hanem egy szimbólum, melyet a szabadsággal, a kalanddal és a művészettel is összekapcsolnak. A V Party Plus rendezvényein, ahol zene, tánc és színvonalas kikapcsolódás várja a vendégeket, külön estét szentelnek az "élet vizének", a whiskynek. Ezen az estén nem csak a kóstolásé a főszerep, hanem a kultúra és az eszmetörténet is. A whisky nagyköveteként Réz András író, filmesztéta, reklámszakember vezeti be a vendégeket a whisky világába, megismertetve őket a Lagavulin és a BenRiach közötti különbségekkel.
Hogyan készül: Bourbon
A whisky-kóstolás során a száraz kóstolás sem maradhat el, mely az üres poharakban maradó illatvilágot boncolgatja. Érdekes, amikor az alkohol már elpárolog, és tisztán maradnak az illatok, érdemes kipróbálni! A kóstoló közben eszembe jutott, hogy nemrég voltam Réz András új könyvének bemutatóján (még mindig szorongok c.), ahol együtt szorongtunk a Dobozban (a Doboz nevű szórakozóhelyen összezárva:). Hát lehet, hogy ennyi whisky után már nem is szorong az ember? A szorongás lényege, hogy nincs tárgya.
A whisky világa rendkívül sokszínű, és a legkülönfélébb élményeket kínálja. A nemes nedű fogyasztása nem csupán egy szimpla ivászat, hanem egy kulturális utazás, amely feltárja előttünk a történelem, a hagyományok és a művészet mélységeit. A whisky-rajongók számára ez egy életre szóló szenvedély, mely folyamatos felfedezésre és tanulásra ösztönöz.