A látogatások előzetes egyeztetés alapján történhetnek!
Figyelem: a csomagválasztási igényét egy csoporton belül kizárólag egységesen áll módunkban elfogadni!
Igény esetén, egyeztetés alapján egyedi kóstolósort tudunk biztosítani.
A belépő ára tartalmazza a kóstoláshoz biztosított poharat!
Belépőjegy árak 2026 március 1-től
- Hétfő-péntek 10.00 - 16.00
⁺ Csomagok 3 technológia
Bővített
Extra
Bubbles
Csoportos vezetett látogatás (1- 7 fő) 50 000 Ft 55 000 Ft 60 000 Ft 75 000 Ft
Csoportos vezetett látogatás (8-14 fő) 99 000 Ft 110 000 Ft 115 000 Ft 149 000 Ft
Csoportos vezetett látogatás (min. Üdvözöljük a Törley Pincészet honlapján!)
Honlapunk számos érdekes információt tartalmaz a Törley Pincészet történetéről és jelenéről egyaránt.
Weboldalunk tervezésekor a hangsúlyt arra helyeztük, hogy az felhasználóbarát legyen, így jelenlegi és leendő látogatóink is könnyen, és gyorsan megtalálják a számukra érdekes tartalmakat.
Jó böngészést kívánunk!
TUDJON MEG TÖBBET
Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani.
Törley József, 1882
17,8 millió palack pezsgő 12,1 millió palack bor 0,3 millió palack szeszes ital
2025-as adatok, bel- és külföldi piacot tekintve.
A Budafoki Pincejárat programsorozat keretében fogadunk látogatókat.
A belépőjegyet megvásárlók megtekinthetik a Törley Múzeumot, betekintést nyerhetnek a pezsgőkészítési technológiák rejtelmeibe, megkóstolhatnak külön díj fizetése nélkül egy a pezsgőpincészet által bemutatott tartályban erjesztett pezsgőt.
Egy sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 144 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont.
Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe.
Látogasson el hozzánk Nagy várakozással siettem a vasárnapi Idegenvezetők világnapján vezetett budafoki sétára, hiszen az egyik programpontja a Törley mauzóleum megtekintése volt.
1858. január 10.-én Törley József a szabadkai piaristáknál érettségizik, majd a grazi kereskedelmi akadémián tanult, s innen kerül a Theophil Roederer francia pezsgőgyáros alkalmazásában német-francia levelezőként Champagne történelmi borvidékére, Reims városába.
A terület egykor kőbánya volt.
Innen szállították az építőanyagot a nagy középületek, de a lakosság saját házai megépítéséhez is.
Budafokon ma mintegy 100 km pincerendszert tartanak számon.
Amikor 1882. augusztus 1.-én bejegyzik Törley József és Társa néven cégét a Péter-Pál utca 578.
Hallatlan sikertörténet veszi kezdetét, gyárába a legmodernebb gépeket hozatja Franciaországból, csakúgy, mint a nála is fiatalabb pezsgőmesterét Louis François-t, aki majd 1886-ban maga is önállósítja magát, s vetélytársává válik.
Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő fogalommá vált: az arisztokrácia és nagypolgárság közkedvelt itala, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kelléke.
Törley József haladó szellemiségű és technikai újítások iránt rajongó szakember volt.
Hamar felismerte a jó reklám szerepét a piaci előnyért vívott harcban.
Igen sokféle és nagy mennyiségű reklámmal élt.
1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is.
Az 1896. De terjeszkedett külpiacokon is.
1907 tavaszán a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító Törley József nem sokkal élte túl.
A gyászoló özvegye (sz. Sacelláry Irén) méltó emléket kívánt állítani az elhunytnak, s a kor divatja szerint, a tehetősebbek által felkapott mauzóleumi formát terveztet Ray Rezső Vilmossal, aki apja örökébe lépve, mintegy a Törleyek házi - építészének számít.
Amíg azonban a századfordulós jelentős síremlékek jellemzően a Fiumei úti, illetve az izraelita temetőben találhatóak, az özvegy a családi sírboltot a kastély feletti parkban, annak legmagasabb pontján építtette meg.
Erre mindössze még két példát találunk az akkori Magyarország területén, a pécsi Zsolnay mauzóleumot, illetve Andrássy Dénes és felesége, Franciska számára Krasznahorkán épült mauzóleumot.
Apja, Ray Rezső Lajos nemzetközi építészeti praxissal, Svájcból települt 1870-ben Magyarországra, s az éppen urbanizálódó, építési lázban égő Budapest számos épülete - bérházak, villák, paloták, Hold utcai református templom, Lukács fürdő Népfürdője és Thermál szállója, Royal szálló, illetve az 1896.
1882. évben építi meg a Törley pezsgőgyár első telephelyét, s nevét viselik a család budapesti, Bródy S. u. 16. sz alatti palotája, illetve annak belső udvarával határos, Puskin (egykor Eszterházy) utca 22. sz. Ray Rezső Vilmos második gyermekként, 1876. június 26.-án már Budapesten látta meg a napvilágot.
Alsóbb iskoláit is itt végezte, építészdiplomáját azonban Münchenben szerezte.
Már az egyetemi évei alatt is apja segítsége volt, majd annak 1899. évi halála után átvette irodáját és folytatta megkezdett munkáit.
Apja gondosságát örökölte, s munkái hasonlóan hozzá, átitatódtak egyfajta franciás atmoszférával.
Szereti a pompát és monumentális építkezést, minden épülete tele van érdekes ötletekkel és részlet szépséggel.
Az 1900-as évek kezdetétől Zielinski Szilárddal együttműködve, a forradalmi újításnak számító vasbeton felhasználásával alkot (Margitszigeti víztorony, József telefonközpont/ Horváth M.
Az épület kétszintes: egy felső kápolnából és egy kriptából (altemplom) áll.
6. századi Theoderik mauzóleumára emlékeztető kupolás lefedésű centrális sírkápolnához nyaktaggal kapcsolódik egy magas torony.
A toronnyal átellenes oldalon félköríves, dongaboltozatos előcsarnok kapcsolódik a centrális, kör alaprajzú templomtérhez, kilátással a városra és a Csepeli Duna-ágra.
Olaszországi építőmesterek építették, a kőfaragási és szobrászati munkákat Damkó József végezte.
A kripta bejárata lezárva, a lemenet életveszélyessé lett nyilvánítva.
De mondhatni, ezután jött csak a feketeleves!
Az épület pusztulásáról, már a kápolna bejárata előtt sejtéseink keletkeztek.
Sehol a bejárati tölgyfa ajtó (csövesek eltüzelték), melybe a Firenzei dóm keresztelő kápolnájának Paradicsom kapujára emlékeztető bronz domborművek ágyazódtak.
(A 80-as években fémgyűjtők - hogy törne le a kezük - vihették el.)
A barbár pusztítás, gondozás, helyreállítás hiánya elborzasztó.
A háború után - amikor persze az eredeti tulajdonosok osztályellenségként vagyonuktól megfosztva és elűzve többé nem gondoskodhattak az általuk létrehozott értékekről - először lőszerraktárként, majd felhasználás nélkül és sokáig gazdátlanul funkcionált az épület, s szándék sem volt annak megóvására.
Hamarosan garázda bandák, majd csövesek vették használatba, s amit ők nem, azt - pl. a kupola esetén - megtette a természet.
S ha kellően meresztjük a szemünket, még itt-ott valami körvonalazódik az egykori secco ábráiból.
Én úgy 60 órája egyfolytában faggatom az Internetet - és a könyvtárakat, illetve a budafoki helytörténeti forrásokat, hogy szert tegyek egy színes fotóra, a még romlatlan állapotról, hogy képet alkothassak az egykori pompáról.
De szinte hihetetlen, csupán egyetlen - átfogóbb, a szentélyről készült fekete-fehér kép s, egy részlet az oldalfalról az, ami fellelhető, mégpedig a Magyar Építőművészet 1911.évi 2. számából.
Pedig az 50-es években még feltételezhetően meglehetősen jó állapotban kellett legyenek a falak, azaz létezhetne színes kép az eredeti belsőről.
Nem adom fel, tovább nyomozok, s ha sikerülne közzéteszem.
Hol van az állam, a műemlék (mert az) védelem, egyéb szervezetek, akik nemzeti örökségünkkel óvólag bánnának?
Valakitől olvastam, sajnos már nem tudom kitől, s csak tartalmilag tudom idézni, hogy egy nemzet annyit ér, amennyire megbecsüli múltját.
Ámulva járjuk Olaszország középkori építészeti és képzőművészeti kincsektől hemzsegő legkisebb falvait is, s nálunk annak a kevésnek sincs becse, ami igazán ritka.
Törley Józsefnek nem tudjuk megadni azt a megbecsülést, amit ő akár a társadalom felemelkedése érdekében kifejtett tevékenységével, széleskörű mecénási tevékenysége révén is kiérdemelt.
Nagyvonalúan támogatta a vendéglátóiparos társadalmat, a művészeket, színészeket, de nem csekélyességet köszönhet neki Budafok, amelynek gazdasági felvirágoztatásában és foglalkoztatása biztosításában jelentős érdemei vannak.
Korában a budafoki lakosság még cca.
A település legszegényebbjeit (először 20, majd fokozatosan emelkedő számban, 80 főre bővítve a kedvezményezetteket), minden karácsonykor tetőtől-talpig felöltöztette, s gondoskodott az ünnepi ellátásukról.
Bejegyzésem anyagának összeállításánál sokban támaszkodtam Garbóci László helytörténész (és sétavezetőnk) munkáira, valamint a Terc kiadó Építőművészek Ybl és Lechner korában c....
A belső kerületek felől Budafokra látogató első élménye a 159 méter magas Udvarhegy tetején álló, s már messziről látható Törley mauzóleum.
1907-ben a belgiumi Ostendében perforált vakbélgyulladás következtében váratlanul elhunyt Magyarország legismertebb pezsgőgyárosa, Törley József.
Sírkápolnája egyik legnagyszerűbb szecessziós emléke Budafoknak.
Özvegye, Sacelláry Irén, még 1907 őszén megbízást adott a Törley család házi építészének Ray Rezső Vilmosnak a síremlék megtervezésére.
A sírkápolna helyszínéül a Törley pezsgőgyár területének legmagasabb pontját választották ki, amely uralja az egész környéket.
Az engedélyezést követően a kiviteli munkák 1908-ban kezdődtek, és 1909-re be is fejeződtek.
Az igényesen megtervezett épülethez nemcsak az építőanyagot hozták Olaszországból, de a kivitelezést is olasz építő- és kőfaragó mesterek végezték.
Sacelláry Irén nem csak a tervezésnél volt igényes, de a kiviteli munkák során a már említett olasz mestereken kívül kora jelentős hazai személyiségeit is megnyerte.
Így a kápolnabejárat két oldalán, valamint az altemplom lejáratánál látható szobrászati díszeket Damkó József készítette, míg a szentély színes üvegboltozata, valamint a kupoladobon körbefutó színes üvegablakok Róth Miksa alkotásai.
Hogy teljes elkészültét követően, milyen is lehetett, arról 1911-ben a Magyar Építőművészet c. folyóirat számol be.
A kupolával fedett kápolna keleti oldalán egy hatalmas félkörív alatt található a kápolna bejárata, ahonnan a Dunát, és átellenben Csepelt lehet látni.
A bejáratot 11 gránitlépcsőn keresztül lehet megközelíteni.
A kápolna előterében kétoldalt ülőfülkék sorakoznak, melyek egyben az altemplom szellőzését is biztosították.
Középen nyílik a félköríves, bronzbetétes kapu.
Napjainkban már csak ennek keretelése látható, mert a díszes bronzbetétes kapukat az 1990-es évek elején megrongálták, majd ellopták.
A kápolna csegelyes kupolával fedett, melynek végében három lépcsőfokkal megemelt oltár volt.
Ennek napjainkban már csak romos maradványa látható.
Az oldalfalakat részben elpusztult freskók díszítik.
A jobb oldalon Krisztus sírba tétele, míg a bal oldalon a feltámadt Üdvözítő alakja még ma is látható.
Bár igen hiányosan, a kupoladob lefutó csegelyeinél kerubok alakja ismerhető fel.
A kápolnabejárat félköríve felett mozaik berakásos díszítés volt látható, mely csaknem teljes egészében elpusztult.
A félkörív két oldalán a Damkó reliefekben gyönyörködhetünk, melyeket Szabó Péter szobrász restaurátor és csapata az 1980-es évek elején restaurált.
A reliefek az életvándort szimbolizálják, ki megtér urához.
A domborművek alján ma már nehezen olvasható szöveg található.
A bal oldalon: LÉGY ÁLDOTT AZ ÉLET ÚTJÁN, míg a jobb oldalon az alábbi szöveg olvasható: ELJÖTTEM ATYÁM, HOGY ELVEGYEM A TE IRGALMASSÁGODAT.
Az épület oldalhomlokzatát kívülről a kupoladob alján ún. meander díszítés övezi.
Magának a kápolnának a megvilágítása a kupoladobon körbefutó ablakokon keresztül történik.
A torony aljában, a Sarló utca felől nyílik a lejárat az altemplomba.
Ennek két oldalán Damkó József keleties elemekkel díszített domborműves nőalakjai láthatók.
A lejárat felett a Törley és Sacelláry család címerei kerültek elhelyezésre.
A kriptába kőkorláttal szegélyezett lépcsőkön lehet lejutni.
A bal oldali Sacelláry Iréné, míg a jobb oldali Törley Józsefé, mint azt az oldalukon lévő felirat valamint a homlokfalukon látható két címer is tanúsítja.
Az altemplom végében a kápolnabejárat alatti világító ablakoknál egy kis márvány oltár állott, mely előtt a másfél éves korában elhunyt kislányuk, Törley Mariska hamvai kerültek elhelyezésre.
Az altemplom teréből két oldalt néhány lépcsővel mélyebben egy-egy rekeszes sírkamra nyílik.
A II. világháborút követően kezdődött meg az épületegyüttes kálváriája.
Előbb a hozzá tartozó kertész- és gondnoki lakást államosították, majd a területét csonkították meg.
Az 1950-es évek elején a honvédség lőszerraktára volt a mauzóleum, majd ezt követően az 50-es évek vandalizmusa, ami sajnos a 60-as, 70-es években is folytatódott, vezetett a ma látható állapotokhoz.
Tisztelt Csoportszervező!
Csoportokat előzetes bejelentkezés alapján, előre egyeztetett időpontban fogadunk!
Figyelem! Regisztrációja a visszaigazolás megküldésével válik érvényessé!
A szakmai vezetés magyar nyelven történik!
Angol és német nyelvű szakmai vezetést külön díjazás (15.000 Ft/csoport) ellenében biztosítunk.
Angol és német nyelvű csoportok érkezése esetén a tolmácsolást nem javasoljuk, mert a szakszavak ismeretének hiánya a látogatás időtartamát befolyásolja és a program értékét, hitelességét csökkenti.
A program időtartama 1,5 - 2 - 2,5 óra (kóstolások számától függően).
Csoportok esetén 1 fő idegenvezető/ csoportszervező díjmentesen látogathatja a Múzeumot.
A csoportok látogatói száma - a kiállító tér áteresztő képessége miatt - a 30 főt nem haladhatja meg.
Ennél nagyobb létszámú csoportok látogatását csoportbontással, foglaltságunknak és kapacitásunknak megfelelően tudjuk megoldani.
A csoportokat kizárólag az előre egyeztetett időpontban áll módunkban fogadni, nem jelzett késés esetén a programot 30 perc után töröljük.
Újabb előrelépés a Törley Mauzóleum restaurálásában - 2024.06.20.
tags: #torley #mauzoleum #nyitvatartas