Régen Ambrus Attila, a "Viszkis rabló" néven ismertté vált személy, már maga mögött hagyta a balhés időket. Az 1993 és 1999 közötti bankrablásokat elkövető férfi már nem az az ember, aki akkor volt. Ma nem is lehetnének idillibbek a hétköznapjai, ám az ismerkedésük korántsem volt zökkenőmentes. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Biztosítsd be a helyed most!
A múlt árnyékai és a kezdeti bizonytalanság
Ambrus Attila 1967-ben született az erdélyi Csíkszeredán, szegény családban, anya nélkül, szigorú apa mellett nőtt fel. Elmondása szerint nehéz gyermekkora volt, sokszor részesült igazságtalan büntetésben - ez léptette később őt magát is a bűnözés útjára. Bizonyára sok olvasónknak volt olyan álma, hogy sikeresen és dicsőségesen térjen vissza szülőfalujába, rokonai elé. Ambrus Attilát elsősorban a lehetőségek izgatták - bár sokszor megjegyezte, hogy mind Romániában, mind Magyarországon sokáig hazátlannak érezte magát. Pénzből pedig kijutott bőven: rablásai során mintegy 140-150 millió forintot zsákmányolt össze, a bűnözéssel töltött évek alatt több, mint 20 országba utazott el luxus körülmények között, autóját pedig minden akció után újra cserélte le. Attiláról környezete nem is sejtette, miből tart fönn ilyen életszínvonalat: mindenkinek azt mondta, hogy Romániából importált állatbőrökkel kereskedik, abból telik mindenre.
Az UTE hokicsapatában tartalék kapusként játszott, szerény lakást tartott fenn a Villányi úton, amelyért cserébe házmesteri teendőket látott el. Később a hírek épp ezt az udvariasságát emelték ki, ettől - is - lett olyan népszerű a közvéleményben. Állítólag a rablások során mindig udvariasan bánt az alkalmazottakkal, ha véletlenül meglökött valakit, elnézést kért és mindenkivel tisztelettel beszélt. Sajnos a nyomozást vezető rendőrök és az áldozatok nem épp így emlékeznek: Ambrus gyakran volt erőszakos, lökdöste áldozatait, fegyvert szorított a fejükhöz, artikulálatlanul kiabált. Volt olyan hölgy, aki a Viszkis első rablása után maga kérte áthelyezését a takarékszövetkezetből, ahol a rablás idején dolgozott - majd ezt az új munkahelyét is hasonló módszerrel rabolta ki Ambrus - a hölgy ezután idegösszeomlást kapott és hónapokig kezelésre szorult.
Ambrus Attila régen maga mögött hagyta a balhés időket, már nem az az ember, aki 1993 és 1999 között a "Viszkis rabló" néven bankokat fosztogatott. Az 56 éves Viszkis még nem készül a nyugdíjas életre, sőt. Kétgyermekes édesapaként egyre több feladata van kislánya és kisfia nevelése kapcsán, Anna most 5, Magor pedig 2 éves és szüleik elárulták, megküzdenek a nevelésükkel. Ráadásul hamarosan teljesen megváltozik eddigi életük.
A Viszkis Rabló népszerűségének fő okát a kommunizmus utáni Magyarország társadalomfelfogásában keresik a legtöbben: ekkor az állami intézményeket, hatóságokat általános ellenszenv övezi, a Viszkis pedig főleg postahivatalokból és takarékszövetkezetekből rabolt, igaz, néhány utazási iroda kifosztása is a rovására írható. Mi magyarok mindig is kedveltük a hatóságokkal szembehelyezkedő hősöket, a „nép gyermekeit”: az a tény, hogy Ambrust nem tudták elkapni a rendőrök, sőt, sokáig azt sem tudták, kit keressenek, csak növelte népszerűségét.
Ambrus Attila és szerelme immár hat éve mondhatják magukat férjnek és feleségnek. A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Ambrus Attila felesége, Réka ritkán szerepel nyilvánosan, most azonban kivételt tett. Több mint 10 éve vannak együtt és Réka elismeri, hogy nem indult könnyen a kapcsolatuk. Sok időre volt szükségük, hogy összecsiszolódjanak, de a Viszkis sokat tett azért, hogy lenyűgözze választottját. Épp ezért nem adta be egykönnyen a derekát. "Attilának van egy komoly kisugárzása, ez abszolút nagy hatással volt rám annak idején, amikor ismerkedtünk. Azért el kellett telnie jó sok időnek, mire végül egybekeltünk." Az óvatos kezdést boldog folytatás követte.
A börtönévek és az újrakezdés kihívásai
Ambrus - vagy ahogyan Magyarország megismerte, a Viszkis - 1993 és ’99 között majdnem 30 bankot, postát vagy takarékszövetkezet rabolt ki. Összesen nagyjából 200 millió forintot zsákmányolt, sőt egyszer még a vizsgálati fogságból is megszökött. 17 évet kapott, de jó magaviselet miatt 13 után feltételesen szabadulhatott. A börtönben többek között keramikusnak tanult, ezt a mesterséget űzi ma is, immár 18 éve.
A Kékfényben többször is készítettek filmet rablásairól, ahol egyik alkalommal a nyomozást vezető Varjú Lajos rendőrnek öltözött be, álbajusszal, parókával - Juszt László ekkor élő adásban kérte, hogy ha a jövő heti műsorba is be szeretne kerülni, tegye egy nappal korábbra a tervezett rablását. Megtette. Ahogy az is sikerült neki, hogy meglógjon az őt üldöző számtalan rendőr elől: beugrott a Dunába, majd kiúszott és nekivágott az útnak Erdély felé. Egy ideje már itt tartózkodott, amikor lezárult a nyomozás az ügyében: az iratismertetés során tudta meg, hogy rablás és lőfegyverrel visszaélés mellett emberölési kísérlettel is vádolják, mivel egy alkalommal menekülés közben elsütötte lőfegyverét az őt üldöző rendőr felé. A vád miatt teljesen összeomlott, úgy érezte, csőbe húzták, hiszen ő mindenben együttműködött a rendőrökkel, az ő feltáró vallomása hiányában számos rablás elkövetőjét a mai napig nem tudták volna azonosítani. Szökéséről ezután döntött, ő volt az első, akinek sikerült séta közben észrevétlenül elhagyni a Gyorskocsi utcai bv-objektumot - utána még négy hónapig nem akadtak a nyomára.
"Azt gondolom, hogy aki kijön, annak egyrészt ott a priusza, másrészt a bent töltött tizenvalahány év alatt a világ eléggé megváltozik. Ha nincsenek barátaid, nincs olyan kapcsolatrendszered, aki ad egy tányér levest, akihez egyáltalán fordulhatsz, akiben megbízhatsz, akkor nagyon nehéz helyzetben leszel" - idézte fel a szabadulás utáni tapasztalatait. Szerinte a reintegráció nem működik. Neki több hivatalos pártfogója is volt, és amikor először elment az egyikhez, ő azt mondta: annyiban tud segíteni, hogy megmutatja, merre van a hajléktalanszálló.
A börtönben az ember nem igazán tud mit kezdeni magával. Azon filozofáltam, hogy megszököm, és ez sikerült is, de miután újra elfogtak, úgy vigyáztak rám, mint a Szent Grálra. Két dolgot tehettem: vagy öngyilkos leszek, vagy kezdek magammal valamit. Inkább az utóbbit választottam. Fontos, hogy egy ingerszegény környezetben az ember valamit alkosson. A tanfolyamon részt vevők többségét igazából nem érdekelte a kerámiázás, csak azért jöttek, hogy ne kelljen reggel hatkor elmenniük párnát varrni. A tizenhat résztvevőből kilencnek én csináltam a vizsgamunkáját. Tehát az alkotás élménye is megfogott.
Az új élet alapjai: család, kerámia és a múlt elfogadása
Ambrus Attila 12 év börtönbüntetés letöltése után, 2012 januárjában helyezték szabadlábra. A sátoraljaújhelyi börtönből való szabadulása után leérettségizett, a Dunaújvárosi Főiskolán diplomát szerzett kommunikáció szakon, jelenleg pedig saját készítésű kerámiáit árulja, vidéken él feleségével és két kutyájával. Ezt leszámítva is legalább három könyv és egy - amerikai-magyar koprodukciós - dokumentumfilm készült Ambrusról, az egyik könyv megírásában pedig még ő maga is közreműködött.
Ambrus és családja hamarosan új feladatok elé néznek. Hosszú évekig járták a vásárokat, de most úgy döntöttek, hogy ugyan nem hagynak fel teljesen a piacozással, de keresnek egy biztos pontot is maguknak, ahol dolgozni tudnak. A Viszkis számára fontos a múlt, ezért az új helyre magával hozta különleges ereklyéit is. A Fókusznak engedett - feleségével együtt - exkluzív betekintést mindennapjaikba.
Ambrus Attila számára az új élet alapját a kerámiázás jelentette. A börtönben tanulta meg a kerámiakészítést. De ez lehetett volna csak egy elfoglaltság, hogy lekösse magát. Miért folytatta a civil életben is? Nem akartam. Én egy megosztó alak vagyok. A szabadulásom után megkeresett az egyik osztrák tv-csatorna, hogy legyek a szakkommentátoruk, komoly összegért. De nemet mondtam. Egyrészt már nem is értek hozzá, egy ilyen munkához pedig felkészültség kell. Volt olyan gondolatom is, hogy elvégzek egy edzőképzőt, de talán sok szülő zsebében kinyílt volna a bicska, ha én ezzel a múlttal nekiállok gyerekeket oktatni. Nem akartam kitenni sem magamat, sem az adott egyesületet ilyen konfliktusoknak. Inkább maradtam a kerámiáknál. Nem is volt azóta hokiütő a kezében? De, bár igaz, hogy hat éve voltam utoljára a jégen, mert a csípőprotézisem miatt már nem merek hokizni.
"Nagyon jó apa. Annyira gondoskodik Annáról, meg rám is odafigyel. Amikor látja, hogy kicsit sok már, akkor automatikusan jön segíteni." - mondta a felesége, Réka. A házasság gyümölcse, kislányuk, Anna két évvel ezelőtt született meg. Ambrus Attila 56 évesen kétgyermekes édesapaként egyre több feladata van kislánya és kisfia nevelése kapcsán. Ambrusnak két kisgyermeke is van. Nyilván eljön majd az idő, amikor el kell mesélnie a történetét. Tudja már, mikor jöhet el ez a pillanat? És mit fog mondani? Talán előbb fognak szembesülni ezzel, mint ahogy terveztem. Nagyon kevés dolog van az életemben, amitől félek vagy tartok, de ettől igen. Régen csak magamtól féltem. Alapjában véve bevállalós ember vagyok, bár ma már a család miatt ez változott. Az életem egyik legnagyobb kihívása lesz a gyerekeknek ezt úgy elmondani, hogy megértsék és elfogadják, és ne azt vágják a fejemhez, hogy azután, amit a múltban elkövettem, milyen alapon mondom meg nekik, hogy mit csináljanak, mit ne csináljanak. Arra egyelőre nem vagyok felkészülve, hogy egyszer csak valamelyik azzal a kérdéssel jön haza, hogy „Apa, te vagy a viszkis rabló?”. Bízom abban, hogy ha hiteles vagyok és leszek, és a gyermekeim azt látják, hogy ha megígérek nekik valamit, akkor azt betartom, akkor nem lesz baj. Nálam épp ott csúszott el a nevelés, hogy a szüleim hiteltelenek voltak. Ígértek valamit, aztán soha nem tartották be. Pedig egy gyereket nem lehet átverni, a gyerekek nem hülyék.
"Azt hiszem, hogy én nagyon kevés dolgot kaptam meg az életemben, én ezt most valamilyen szinten kompenzálom. Próbálom a szabályokat - az írott és íratlan szabályokat - valahogy megfogalmazni. Tulajdonképpen azért szeretnék többet adni, mint amit én kaptam, mert lehet, hogy ezzel is tudom őket motiválni" - mondta Ambrus Attila a Fókusznak.
Ami a szakmát illeti, Ambrus Attila megosztó alak. Vannak olyanok, akik kétségkívül tehetségesebbek és jobban dolgoznak nála, és akadnak köztük olyanok is, akik utálnak és irigykednek. Mert igaz, hogy neki van egyfajta marketingje, ami előnyt jelent. Azt mondják, neki így könnyű. De kérdem én, mi volt abban a könnyű, hogy hat évig egy ablak nélküli műhelyben kellett dolgoznom? Amikor kijöttem, semmilyen támogatást nem kaptam. De azt is hangsúlyoznom kell, hogy soha nem kilincseltem a múltammal, mindig engem kerestek meg. Ugyanakkor volt például több olyan rendezvény, ahova nem engedtek be, mondván, „nem illek oda”. De anno Kapolcson is „megtaláltak”, egy évvel azután, hogy kijöttem a börtönből. Nem igazán fogadott be a szakma.
Ambrus Attila eladta a Viszkis rabló történetének jogait egy amerikai producernek. Amerikában is film készülhet a Viszkis rabló történetéből. Ambrus Attila ugyanis eladta a vonatkozó jogokat egy amerikai producernek. A Viszkis címmel már készült egy film Antal Nimród rendezésében, amit 2017-ben mutattak be, de a viszkis rablóként elhíresült Ambrus bízik benne, hogy film készülhet róla Amerikában is. "A producer már háromszor járt nálunk, a szerződést is aláírtuk, és megvette a jogokat. Elkezdte az előkészületeket, és a terv, hogy a Netflixre vagy akár a mozikba készül a film" - mondta Ambrus a Blikknek.
Mostanában már workshopokat, előadásokat tart. Miről? Egyszer felhívott az egyik kereskedelmi multicég vezetője, hogy tartsak nekik csapatépítő tréninget. Mondtam nekik, hogy bocs, de én nem vagyok közgazdász, miről beszéljek önöknek? Azt mondta, meghallgatott egy velem készült beszélgetést, és nagyon tetszett neki, ahogy előadtam, hogyan szúrtam el az életemet, aztán hogyan építettem fel újra. Arról is mesélek, hogyan tanultam meg a szakmát a börtönben. Én mindig arra koncentrálok, hogyan lehet egy problémát megoldani. Közben eszünk-iszunk, kerámiázunk, és persze beszélgetünk. Nyilván kérdeznek a múltamról is, de mindig elmondom, hogy ez nem egy bankrabló tanfolyam.
"Azt mondom, hogy ha egy kapcsolat túléli a gyermekszületést és a gyermeket, az akkor tényleg egy erős kapcsolat. Mert ott mindenkinek fel kell adni az egójából" - mondta a Fókusznak Réka, aki már az elején tudta, hogy mit vállal, ha összejön az egykori bankrablóval. Ráadásul Ambrus Attila 20 évvel idősebb feleségénél, ezért a generációs különbségekkel is meg kellett küzdeniük.
Ambrus Attila számára fontos a múlt. Az új helyre magával hozta különleges ereklyéit is. Régi emlékeket idéz a Posta Bank tábla a bejárat mellett, de Ambrus Attila 12 évvel a szabadulása után sem rejtegeti múltját. Kikerült a falra egy játékpisztoly is, ha végszükség esetén kellene, és persze a whisky is elmaradhatatlan kellék, ha az egykori bankrabló műhelyéről van szó.
Rákóczi Feri 13 éve hozta össze az élet feleségével, Vajda Judithtal, aki két gyermekkel ajándékozta meg. Lányuk, Panna 2008 végén látta meg a napvilágot, fiuk, Soma 2010 áprilisában született. Ez az információ itt kapcsolódik a témához, mivel a cikk a magánéleti sikerekről is szól.
Ambrus Attila ma már nem az az ember, aki a kilencvenes években volt. Az egykori "Viszkis rabló" sikeresen építette újjá az életét, családot alapított, és elismert keramikusként tevékenykedik. Bár a múltja mindig vele marad, képes volt tanulni hibáiból, és egy jobb jövőt építeni magának és szeretteinek.