Hüllő
Mikor jelentek meg Földünkön az első hüllők? Miért nem nyálkás a testfelületük? Hogyan befolyásolja a hőmérséklet a tojásból kikelő teknősök nemét? Ha szeretnél többet tudni a hüllőkről, olvass tovább!
Az első hüllők körülbelül 300 millió évvel ezelőtt, a karbon korai szakaszában jelentek meg.
Osztályuk négy rendet tartalmaz.
Krokodilok rendje (Emydosauria), közel 30 fajt és alfajt foglal magában (krokodil, kajmán, aligátor).
Teknõsök rendje (Chelonia), legalább 244 faj sorolható ide.
Pikkelyes hüllõk rendje (Squamata), ide tartoznak a gyíkok (több mint 3750 faj), a kígyók (kb. 3000 faj) és a kevésbé ismert, furcsa lábatlan Amphisbaeniák , más néven "gyíkférgek".
Megközelítőleg 160 faj tartozik az Amphisbaenia alrendbe, többségük Afrikában, Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában őshonos. Ezek a föld alatti életmódot folytató állatok távoli rokonai a gyíkoknak és a kígyóknak, annak ellenére, hogy kinézetük alapján inkább a földigilisztákhoz hasonlítanak (rózsaszín pikkelyeik gyűrűs elrendezésűek). Hosszuk elérheti a 70 cm-t is. Bőrük nagyon lazán redőzik testükön, mozgásuk furcsa, harmonikaszerű, ezért bőrük összehúzódásakor olyan látványt keltenek, mintha testük mögöttük kullogna.
Felemás gyíkok rendje (Rhynchocephalia), virágkorát a történelem kezdete előtti időkben élte, egyetlen faja, a hidasgyík v. más néven tuatara (Sphenodon punctatus) a földtörténeti triász korszakban fejlődött ki, és "élő kövületként" mindmáig a legősibb hüllő tulajdonságokat őrzi. Sajnos mostanra egész rokonsága kipusztult és őt magát is a kihalás veszélye fenyegeti. Alig található néhány tucat példány az Új-Zélandi szigetek környékén. Látszólag olyanok, mint a gyíkok, azonban a hidasgyík szeme és állkapcsa meglehetősen egyedi, ezzel magyarázható külön rendszertani besorolása. A hidasgyíkok - a többi hüllővel ellentétben - 6 °C-os környezetben is életképesek.
Forrás: háziállat.hu
Keresés pontosítása